107. NETUS
107. NETUS
A gótikus csarnoktemplom a XIV. században épül.
1309-ben jelentkezik először Nethus néven, majd 1355-ben Nythhausen, 1494-ben Nythws, 1532-ben Nythussen formában jegyzik az oklevelek. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1309-ben plébániatemploma van, papja, Jakab a szász papok és a székeskáptalan perében szerepel. (Documente. XIV. C., I. 94.; Komm mit. 1974. 56., Urkundenbuch I. 240.)
1448-ban 5 bíboros 100 napi búcsút engedélyez a plébániatemplom javára, amelyet az erdélyi püspök, Máthé még 40 napi búcsúval egészít ki. Az erről szóló oklevélből az is kitűnik, hogy temploma Szent Miklós tiszteletére volt szentelve. A búcsú elnyerésének feltételeként a következőket írták elő: meglátogatni az oklevélben felsorolt ünnepeken a templomot, bűnbánatot tartani (vere poenitentibus et confessis) s adakozni a templom javítására, fenntartására, felszerelésére. (Urkundenbuch. V. 245.) Az oklevél címzésében szereplő Christianus a templom plébánosa lehetett.
A búcsújárás bőséges jövedelmet hozhatott a templomnak, mert ami egy falusi templomnál ritka, szentélye, szentségfülkéje, gótikus ablakai, a mennyezet kőbordái, zárókövei, gyámkövei, oltárkredence szép kődíszekkel van tele. Szentélyét keresztboltozat fedi, a hajót késő gótikus hálóboltozat. (Komm mit. 1974. 56.; Kemény–Gyimesy: Ev. templomok. 155.)
Az 1504–1506. évi elszámolások a templom erődítésének idejét jelzik. A szentélyt vastag falköpennyel burkolják és föléje erődtornyot emelnek, s elválasztva a szentélyt a hajótól, csak keskeny átjárót hagynak meg. Szép oltárát a szószékkel egybeépítik.
Falfestmények nyomai és a szentségfülke töredékei fennmaradtak. Kis harangja középkori.
Eredeti tornya a hajó nyugati végén állott, melyet romladozása miatt lebontanak és helyébe egy új szentélyt emelnek, mely a nyolcszög három oldalával zárul.
Az egykori várfal kerítéséből, alagútszerű bejáratával, csak a kaputorony maradt meg. (Komm mit. 1974. 57.)
Középkori katolikus lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 209.; Helységnévtúr. 1913.)
Lutheránus templom
