109. OLTHÉVÍZ
109. OLTHÉVÍZ
1235-ben jelentkezik először oklevelekben Aqua Calida néven. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1298-ban Aqua Calida (Orbán: Székelyföld I. 195.), 1372-ben Calida aqua, 1522-ben Warembach, 1606-ban Hévíz (C. Suciu: i.m.) formában említik.
1235-ben plébániatemploma van, plébánosa Gottfrid. (Beke: Az erd. egyházmegye. 209.; Documente. XI–XIII. C., I. 286.)
Az akkori templom eltűnt, utódának építését a XV. századra teszik. (Négyszáz Év. 1968.)
1186-ban III. Orbán pápa bullájában egy olyan Hévízről esik szó (Calida aqua), ahol hospitalis szerzeteseknek Szentháromság-kolostora van. Kétséges, hogy azonos-e Olthévízzel.
1298-ban a hévízi szentháromság keresztesei András királytól megbízatást kapnak, hogy Fejéregyház és Heen (Hendorf) határát kijárják. Erről már bizonyos, hogy az erdélyi Hévíz lehet: Cruciferi st. Trinitatis de Calidis Aquis. A kolostor priórja ekkor Jakab és szerzetestársa Pál, aki a küldetést végrehajtja. (Orbán: i.m. I. 195.)
Egy 1311-ből származó oklevél szintén kolostoráról ad számot. (Orbán: i.h.; Szereday: Notitia vet. et novi Caepit. Alb. 43.)
A kolostor korán elpusztulhatott. A hagyomány úgy tartja számon, hogy a Haller-kastély áll a helyén, amely a kolostor romjaiból épült. (Orbán: i.h.)
A középkori tiszta katolikus falu a reformáció után átéli a korszak vallásváltozásait és a lakóinak nagy része, templomával együtt, unitárius lesz.
A XVIII. században unitárius anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 228.; Helységnévtár. 1913.)
A reformátusok sem szűnnek meg, külön templomuk van, amelyet Árva Bethlen Kata javíttat vagy építtet. Valószínűbb az első feltételezés, mert a reformáció után a reformátusnak maradt híveknek a XVII. században templomuk kellett hogy legyen, és a XVIII. század elején is.
Ugyanis Bethlen Kata lehetett a templom pártfogója, aki a XVIII. század közepén, 1700–1759 között élt. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 163.)
Református anyaegyház e század elején is.
Református templom
Unitárius templom
