11. BARÁTHELY
11. BARÁTHELY
1283-ban Mons Marie néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1289-ben Morus, 1359-ben Orothia, 1374-ben Oroathay, 1528-ban Bretay, 1540-ben Parantia (uo.) formában szerepel. A Mons Mariae (Mária-domb) helynév is, a falutól keletre, őrzi régi nevét.
Első plébánosának neve 1283-ból ismeretes: Sigfrid. 1452-ben és 1535-ben plébánosát név nélkül említik. (Urkundenbuch. V. 244., I. 145.) 1441-ben Mihály a medgyesi dékánság vezetője. (Urkundenbuch V. 64.)
A XIII. századtól tehát van temploma, amelyet Mária Magdolna tiszteletére szenteltek. Ez megegyezik azzal a ténnyel, hogy Baráthelyt és a környező falvakat a tatárjárás után telepítették és a telepítés után kétségtelenül hamarosan templomot is építettek. (Göllner: Geschichte der D. in R. 33.)
A XV. században építik a második templomot, amelyről felirat is tanúskodik: „Anno domini millesimo quadringentesimo octuagesimo primo”. (Komm mit. 1975. 157.; V. Drăguţ: Arta gotică. 266/149.). Hogy mit őrzött meg a mai templom a régiből, erre nézve a vélemények megoszlanak. Egyedül a központi hajó egyik oszlopán faragott maszkról állítják, hogy az a XIII. században divatos maszkokhoz hasonló. (Gh. Arion: Sculptura gotică. 26.)
Temploma egy bazilikális és egy csarnoktemplom keveréke. Eredetileg három hajója volt, de csak az északi mellékhajó maradt meg. A déli mellékhajót felmagasították a főhajó magasságáig, s eltávolítva az árkádokat, egyetlen csarnokká kapcsolták össze barokkos mennyezettel. Eredetileg mindhárom hajóba a torony alól volt bejárat.
A torony alatti főkapu a nagyszebenivel rokon, s így a XV. századra utal. (Komm mit. 1975. 159.)
A torony alatti árkádok nyílásait és a kapu feletti rozettát a török veszedelem idején befalazták s a toronyablakok helyett is csak lőréseket hagytak.
A szentély a késő gótikus kor alkotása. Hatszögű csillagboltozat fedi. Az eredeti a XVI. század elején módosult így, amikor föléje védőbástyát emeltek.
Az egész szentélyt falfestmények borították, melyekből csak az északi falrész képeit tárták fel (Napkeleti bölcsek; Jézus születése). A személyek egy része már nem azonosítható. Minuszkulum felirat jelzi korát: 1481.
Érdekesek az északi hajó változatos formát mutató oszlopfői: a középsőről egy apácafej tekint le, egy másikon macskafej. Ezek is a nagyszebenivel mutatnak rokonságot. (Komm mit. 1975. 159.; Gh. Arion: i.m. 26.)
A templomot várfal vette körül, a bejáratot kaputorony biztosította. A keleten épült bástyája a védelmet szolgálta. Nyugaton és északon a várkastélyt meredek oldal védte. A keleti bástyát és a várfal egy szakaszát 1906-ban lebontották. Az erődítéskor hasonló sorsra jutott a sekrestye is, amelyből a falban a gótikus kő ajtókeret maradt meg. Új sekrestyét 1771-ben építenek. (Komm mit. 1975. 159.; Fabritius: S. Kirchenbürgen. 61.)
Egy harangja XV. századi, egy másik reformáció előtti.
Középkori katolikus lakói a reformáció során lutheránusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és a század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 206.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
