151. TÁBLÁS
151. TÁBLÁS
1267-ben Thobiásfolua, 1359-ben villa Tobiae, 1423-ban Thobisdorf, 1532-ben Tobesdorf néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
Mai temploma a XV. század végén vagy a XVI. század elején épült, de középkori harangjai és okleveles adatai korábbi templomot tételeznek fel.
Maga a név, melyet Szent Tóbiásból származtatnak, Szent Tóbiás tiszteletére szentelt templomától származhat. (Fabritius: S. Kirchenbürgen. 67.) Ha ez igaz, akkor 1267-ben már áll első temploma.
1441-ből ismeretes plébánosa is: Gergely. (Urkundenbuch. V. 69.) Középkori kisebb harangján olvasható felirat szerint plébánosa József: „templore domini Josephi, magister Caspar fecit”.
A kis torony nélküli egyhajós templom édestestvére a miklóstelkinek, melyet 1524-ben Stephanus Ungar segesvári mester fejezett be. Táblásfalva templomában is a nyugati falon talált felirat 1524-ből erődítést és javítást örökít meg: „1524 Renovatum, ac fortificatum? Alemon /Y/u/s/ parti /e/m patronem?” Ekkor tehát a templomot erődítik és újítják, vagyis ez a második templom legkésőbb az előző századból való. Ugyanakkor a Szászsebes melletti Buzdhoz is hasonló s egykorú lehet vele: ott is az 1523-as évszám szerepel.
A szentély megőrizte eredeti csillagboltozatát, a hajóban azonban a volt bordázatot csak festett utánzat pótolja. Fali szentségfülkéje bemeszelt kőkeretével a baromlaki, besei és báznai szentségfülkékkel mutat rokonságot, s így azokkal egykorú lehet (1491–1504 közötti).
A fülke mellett a szenvedő Krisztus domborművét helyezték el.
Szárnyas oltára 1522-ből négy mester kezemunkája: a sírba tétel olasz reneszánsz hatást mutat, a szenvedés 8 jelenete cseh vagy dél-német forrást sejtet. Az ó- és újszövetségi bibliai jelenetek ismét más kéz munkái, valamint a faragott feszület is. A keret egy negyedik mester műve. (Komm mit. 1976. 176.)
Intarziás háromüléses papi széke, mely Reychmut János mester műveire emlékeztet, 1537-ből származik. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 329.)
Régebbi tornya 1725-ben összeomlik. Helyette csak 1902-ben építenek egy különálló haranglábszerű tornyot a díszítetlen homlokzat elé.
Nagyobb harangjának felirata a kor szokásának megfelelő: „O rex glorie Ihesu Christe veni cum pace.” Egy másik harangja 1491-ből való.
Gótikus ablakai elveszítették kőrácsaikat.
A szentély és a hajó fölé egyetlen testben védőemeletet húztak.
1524-től hét m magas várfal vette körül, amelyet 1901-ben részben lebontanak. (Komm mit. 1976. 176.; Fabritius: S. Kirchenbürgen. 67.)
Középkori katolikus lakói a reformáció során lutheránusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 206.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
