21. BRULYA
21. BRULYA
1307-ben jelentkezik először az oklevelekben Burutia néven. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1332-ben Brunwiller, 1453-ban Broller, 1601-ben Bruy formában jegyzik. (C. Suciu: i.m.; Urkundenbuch. V. 426.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Mátyás a pápai tizedjegyzék szerint négy évre 50 régi banálist fizet. (Beke: Az erd. egyházmegye. 204.; Documente. XIV. C., III. 220.) 1453-ban is említik plébánosát, mint akinek lovait ellopták. (Urkundenbuch. i.h.)
A templom eredete sokkal régibb. Halaváts szerint (Szeben vármegye román stílusú templomai.) a XIII. század elején építették. (Kemény–Gyimesy: Ev. templomok. 107.)
Ez egybeesik a szász telepítés korával, mely a XII. század után közvetlenül megtörtént itt is. (Göllner: Geschichte der D. in R. 29.) Régiségére enged következtetni a templom védőszentje, Szent Miklós is. (Kemény–Gyimesy: i.h.)
Háromhajós bazilikának épült. A főhajóhoz szentélynégyszög közvetítésével a félköríves főszentély csatlakozott. A főhajót az oldalhajóktól négyszögű pilléreken nyugvó árkádok választották el, amelyek a vastag falú torony két oldalán egészen előre nyúltak.
A XV. századi erődítéskor az oldalhajók torony melletti szakaszát lebontják. A szentélyt annyira átalakítják, hogy abból csak az eredeti szentélynégyszög marad meg, de az is módosul a XVIII. században, amikor a hajó és a szentély csillagidomos hálóboltozatot kap. (Kemény–Gyimesy: i.h.)
Szárnyasoltára 1520 körül készült, feltételezhetően egy segesvári műhelyben. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 139/22.) Mária-szobra jellegzetes szász típust képvisel. A szárnyképek reneszánsz díszítésű keretet kaptak. (Balogh J.: i.m. 303.; Göllner: i.m. 181.)
Középkori katolikus lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 211.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
