3. ALSÓBAJOM
3. ALSÓBAJOM
1309-ben villa Boneti néven jelentkezik az oklevelekben, majd 1332-ben villa Bonetis, 1344-ben Bayun, 1452-ben Bayon, 1587-ben Also Bayon formában fordul elő. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 547.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1309-ben plébániatemploma van, papja, Theodorik a székeskáptalan és a szász papok perében szerepel. (Documente. XIV. C., I. 94.; Beke: Az erd. egyházmegye, 144.,10. jegyz.; Györffy: i.h.) Utóda, János pap 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint 80 dénárt fizet. (Györffy: i.m. III. 548.: Beke: i.m. 144.; Documente. XIV. C., III. 145.) 1335-ben is előfordul neve, mint a küküllői esperességhez tartozó plébánia. (Fabritius: S. Kirchenbürgen. 77.)
A templom építésének befejezését az 1402-es évszám jelzi. Ez azonban nem az első építés kora, mert a fentiek szerint már egy évszázaddal előbb áll.
Valószínű, hogy a XV. század elején új szentély épül, amire a gótikus elemekből következtethetünk, ilyenek: a három oldallal záródó szentély, a gótikus keretű déli bejárat, az 1506-os dátumot megörökítő felirat. Ez egyben az erődítési építkezések időpontja is.
Aránylag nagy templomában a hajó és a szentély szélessége egyforma. Torony nélküli csarnoktemplom. A szentélyt keresztboltozat fedi, a hajót sík mennyezet. A kétosztású csúcsíves ablakok mind a hajóban, mind a szentélyben 1518-ból valók, és teljesen hasonlók a berethalmi (1514) és a nagykapusi (1519) templom ablakaihoz. A hajó déli és északi kapuja gótikus, finom faragású kőkerettel. A csúcsíves nagy nyugati kapu a késő gótikus korhoz tartozik.
Az 1506-os erődítések során a szentély falait magasítják, és a keresztboltozatot tégla dongaboltozattal váltják fel. Ugyanakkor a hajót hasonló módon boltozzák. Az 1880. évi földrengés megrongálja, s ezért újra sík mennyezetet kap.
1500 körül készül a 4 méter magas gyönyörűen faragott, külön lábon álló szentségház, a késő gótika kiemelkedő alkotása.
A szentélyt egykor teljes egészében festmények borították, amelyekből egy falrepedés javítása során 8 négyzetméteres részt tártak fel egy felső és egy alsó sávra osztva. Az alsón egy várszobában 4 koronás női szent látható, mellettük egy fehér karingbe öltözött szerzetes alakja, kezében könyvvel és bottal, feje fölött dicsfénnyel.
A felső sávon tövises fán a 10 000 vértanúból feltűzdelt testek. (V. Drăguţ: Arta gotică. 264/117.; Fabritius: i.m. 57.; Komm mit. 1986. 84.)
Egykori szárnyas oltárát a Bruckenthal Múzeum őrzi. Érdekessége, hogy főbb szárnyain reliefekben készültek a képek: Mária életéből; Angyali üdvözlet; Látogatás Szent Erzsébetnél; Napkeleti bölcsek; Heródes- Betlehemi kisdedek; Menekülés Egyiptomba; Pásztorok; A 12 éves Jézus és 10 000 mártír. A XV. század második felében készülhetett. (V. Drăguţ: i.m. 290–294.; Roth: Die d Kunst in S. 120.; Göllner: Geschichte der D. in R. 181.) A képeken már reneszánsz hatás mutatkozik. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 161/40.)
A templom érdekessége, hogy a nyugati homlokzaton és a kaputorony északi oldalán Moldva reliefes címerét helyezték el. Magyarázata, hogy Mátyás király Küküllővárát hűbérbirtokul Štefan cel Mare moldvai vajdának adta. A várhoz tartozott Alsóbajom is.
A templomot megközelítőleg kör alakú várfal vette körül. Északi részén 18 méter magas harangtorony emelkedik, melyben egy középkori harang függ a következő felirattal: „O rex gloriae veni cum pace 1477.„Reliefes díszítése Sámson és az oroszlán küzdelmét szemlélteti. (V. Drăguţ: i.m. 307.) Kisebb harangja 1644-ben készült; felirata: „verbum domini manet in aeternum 1644”. (Komm mit. 1986. 85.) Az 1477-es harang e kor béke utáni vágyát idézi, ugyanis a XV. században nyolc nagy török betörés veszélyeztette a. békés életet.
Középkori lakói a reformáció során lutheránusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 211.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
