38. ERZSÉBETVÁROS
38. ERZSÉBETVÁROS
1332-ben jelentkezik első ízben oklevélben Ebes néven. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 551.) 1368-ban Ebesfolwa, 1448-ban Ebesfalva, 1664-ben Ebesfalva a neve. (Györffy: i.h.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Henrik a pápai tizedjegyzék szerint 4 régi banálist fizet. (Györffy: i.h.; Documente. XIV. C., III. 145.)
1446-ban Apafi Györgyné végrendeletileg szőlőst hagyományoz a templomnak. Az oklevélből azt is megtudjuk, hogy az Szent György tiszteletére volt szentelve. (Urkundenbuch. V. 265.; Teleki Codex. II. 39.)
1461-ben Gáspár a plébános. (Urkundenbuch. VI. 97.)
A XIV. századi templom alapjait 1988-ban fedezik fel: gótikus templom volt, több szöggel (5/8) záródó szentéllyel. (Fabini)
A reformációig a hívek katolikusok. Ekkor a templommal együtt reformátusok lesznek. 1727-ben Szendrey János, az Apafi uradalom adminisztrátora a középkori Szent György-templomot visszaszerzi a katolikusoknak. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 165, 259.; Schematismus. 1882. 78.)
A hagyomány úgy tartja, hogy a Szent György-templomot a XV. század elején Apafi Lénárd építteti, s ha ez igaz, akkor ez a XIV. század elejéről ismert templom utóda.
A katolikus egyház az örmények Szent Antal szerzetének 1753-ban Szent Péter és Pál tiszteletére épített templomát később megvásárolja. (Schematismus. 1882. 77.)
A XVII. század végén Erdélybe települt örmények, miután Ebesfalván is katolizálnak, 1708-ban örmény szertartású katolikus plébániát szerveznek. 1725-ben építik első templomukat a Szentháromság, majd 1768–1790 között hatalmas templomot emelnek Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére. De megtartják az 1725-ben épült templomukat is.
1771-ben Török Tivadar Keresztelő Szent János tiszteletére építtet templomot. Ezt a templomot az evangélikusok veszik meg 1927-ben.
1740-ben Dániel Pál és Todor Lukács szent kereszt felmagasztalása tiszteletére kápolnát építtet, 1751-ben pedig Isekucz Miklós a főtéren. (Schematismus. 1882. 77.)
Az örmények 1738-ban megvásárolják az államtól az egykori Apafi uradalmat, és ekkor nevezik el Ebesfalvát Erzsébetvárosnak (Elisabethpolis). Így a XVIII. században római katolikus és örmény katolikus egyház van és református parókia (Benkő J.: Transsilvania. II. 166, 188.), és e század elején is, (Helységnévtár. 1913.) és lutheránus templom.
Katolikus templom
Örmény katolikus templom
Református templom
