5. ÁDÁMOS
5. ÁDÁMOS
1405-ben Ádámos, 1439-ben is Ádámos, 1501-ben Adamas, 1503-ban Adomos néven jelentkezik az okiratokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
Eredeti szász lakói Völcsbe költöztek.
Templomáról a legelső adat 1526-ból ismeretes, amikor kazettás mennyezete készül. Nyilvánvaló, hogy a templom legkésőbb az előző században már állott.
A diadalíven az 1909-es évi javításkor az 1518-as évszám tűnt elő, ami az előző századi építkezés befejezését jelezheti vagy e korra jellemző szentély újítást.
1543-ban plébánosát Királyfalvára küldik kivizsgálásra. (Beke: Az erd. egyházmegye. 144., jegyz.)
Maga a templom stílusa is a XV. századra utal: késő gótikus alkotás, de hajója megőrizte eredeti alakját. Egykori csúcsíves nyugati és déli ajtaját később félkörívesre módosították. Szentélye keskeny, hosszúkás, diadalíve késő gótikus, ablakai fokozatosan mélyülő magas csúcsívvel készültek, de díszművek nélkül. (lásd Kelemen Lajos cikkét a Pásztortűzben. 1926. 399.). Kőbordás boltozata volt, amelyet a múlt században, a legutolsó renováláskor lebontottak és kopár festésű deszkamennyezettel helyettesítettek.
Hajójának mennyezetét 1900-ig az a szép kazettás mennyezet díszítette, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum vásárolt meg, és amely később a Néprajzi Múzeumban kapott helyet. Készítésének idejét a 4. táblában, a pajzs mezejében látható évszám jelzi: 1526. Ez a legrégibb ismert festett kazettás mennyezet. A mennyezetfestményen megörökített címer az Ádámoson is birtokos Kápolnai Bornemissza családé. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 175.) A mennyezetfestés csaknem teljesen reneszánsz díszítésű. (Balogh J.: i.m. 113–120, 297–298.; Kelemen: Művészett. I. 232–233.; Balogh J.: Művészet Mátyás kir. udvarában. 78.) háromemeletes tornya lőréses, védtornácos, lábas alapokon, védelmi célokra is szolgált.
Nagyobb romlás a XVII. században éri, melynek kijavítását felirat jelzi: „AN/NO DOM/ INI/ 1694. ERIGEBATUR PER MICHAELEM MEDGYESI TEMPORE CURATORIS FRANCISCI SZABO.”
Középkori katolikus lakossága a templommal együtt átéli a reformáció századának változásait. Végül az unitáriusok kerülnek többségbe, s ők öröklik a középkori templomot is. Ezt a többséget a Rákócziak alatt is megőrzik és a kisebbségben élő vagy megerősödött reformátusoknak új templomot építenek. Érdekes erdélyi kép szerint a két templom közvetlen szomszédságban, egymás mellett áll.
A XVIII. században unitárius és református anyaegyháza van (Benkő J.: Transsilvania. II. 187, 227.), és e század elején is. (Helységnévtár. 1913.)
Református templom
Unitárius templom
