59. JÖVEDICS
59. JÖVEDICS
1301-ben Belus földjét említik, amiről az 1319. évi oklevél szerint kiderül, hogy Ivedeech. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 554.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1374-ben Kedych, 1399-ben Iwedich, 1479-ben Iovedits, 1599-ben Jeowedich formában szerepel az oklevelekben. (C. Suciu: i.m.)
Középkori oklevelek templomáról hallgatnak. 1446-ban a nagyváradi Szent Elek-kápolna és kórház birtoka. Alig hihető, hogy egy ilyen patrónus templom nélkül hagyta volna híveit (Urkundenbuch. V. 170.), akik, lévén szász telepesek, mind katolikusok voltak.
A XV. században csarnoktemplom épül. 1825–1827-ben újjáépítik. Különálló fatornya helyett 1927-ben építik kőtornyát.
Templomában a boltozatot festett deszkamennyezet fedi 1690-ből. A XVIII. században anyaegyház és temploma van, amelyről nehezen képzelhető el, hogy a reformáció után keletkezett volna. (Benkő J.: Transsilvania. II. 211.)
A középkorban tiszta katolikus falu a reformáció idején lutheránus lesz, és azóta is az. (Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
