63. KERESD
63. KERESD
1305-ben Keresd, 1309-ben Crys, Crizd, 1408-ban Keresd néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1309-ben plébániatemploma van, papja Henrik, aki egyben a Keresdről elnevezett dékánság dékánja, a szász papok és székeskáptalan peres ügyében szerepel. (Documente. XIV. C., I. 94, 110, 155.) Szt. Miklósnak szentelt temploma 1433-ban búcsúengedélyt kap a pápától. (Urkundenbuch IV. 509.)
A régi, romlásnak indult templomot a XIX. század végén lebontják és helyén, 1906–1907-ben egészen új templomot építenek. Középső harangja 1554-ből származik. (Fabini)
A templom dombjától észak-keletre álló – sajnos romlásnak indult egykor gyönyörű kastély – észak-keleti bástyájában 1340-től kápolna áll. Ebben gótikus faragású ablakkeret-töredékeket találtak, amelyekről feltételezik, hogy vagy egy régebbi kápolnából vagy az 1902 előtt lebontott templomból származnak. Maga a kastély a XV. század közepén épült, amint azt a Bethlen Márk idejében (1443–1473) emelt körbástya bizonyítja. (Revista Muzeelor. 1980. 2.)
A kápolna egy újabb ajtókeretét Bethlen Elek készíttette 1683-ban.
Kápolna volt a gótikus korban az északi főkapu mellett is, jóformán a föld alatt. Ebből teljesen épen maradt a faragott szószék. (Révai Lexikon.)
Középkori lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 212.; Helységnévtár. 1913.)
Kastély
Lutheránus templom
