97. MUZSNA
97. MUZSNA
1280-ban Musyna, 1283-ban Musna, 1539-ben Muschna, 1541-ben Meschen, 1561-ben Mwsna néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1283-ból már ismerjük plébánosa nevét is: Péter, aki 1293-ban is jelentkezik oklevélben. (Beke: Az erd. egyházmegye. 20., jegyz.; Urkundenbuch. II. 145.; Schematismus. 1882. 79.) 1334-ben Hermann plébános a pápai tizedjegyzék szerint banálisokban fél márkát fizet. (Beke: i.h.) 1411-ben Thomas a plébános, aki előbb, 1396-ban bécsi jogász. (Tonk: Erdélyiek. 2294.) 1414-ben János a plébános. (Beke: i.h.; Urkundenbuch. III. 598.) 1431-ben Péter plébános Bécsben tanul a jogi karon. (Tonk: i.m. 1849 1.) 1477-ben János muzsnai káplán 12 márka ezüstöt fizet az erdélyi káptalannak a Mária tisztulására szentelt templom után. (Beke: i.m. 103.) 1487-ben Mátyás király a muzsnai templomnak adományozza Farkastelke tizedének felét. Ebből a fenti két adatból az is ismeretes, hogy a templom Gyertyaszentelő Boldogasszony tiszteletére volt szentelve. (Batthyaneum. II. 141.) 1498-ban szintén János a plébános. (Komm mit. 1975. 161.)
Mai temploma a kora gótikus bazilikásból átalakított, a külső falak megnyújtásával készült csarnoktemplom. A régi templomból megmaradt a nyugati kapu oszlopa és a hajó keleti oszloppárja. (Die Woche. 1977. I. 14.)
A kora gótikus bazilikatemplomnak is volt régebbi elődje, de abból nem maradt meg semmi. Az új templomot 1480–1498 között építik. 1498-ban kapja Lapicida András mester utólag a 100 forintos munkadíjat.
Háromhajós csarnoktemplom, négy pár oszlopsorral elválasztva. A mennyezet a hajóban és a szentélyben is boltozatos. A zárókövek vallási szimbólumokat szemléltetnek.
A hajóhoz csúcsíves diadalívvel a nyolcszög felével záródó szentély kapcsolódik. A két és három osztású csúcsíves ablakok kőrácsokkal díszesek.
Az emeletes sekrestyébe vezető kapu, pálcaműves gyámköves keretével, érdekes faragott, kettévágott keresztvirágával kivételesen szép. A felette kialakított baldachin Szent György szobrának adott helyet. A kisméretű sárkánytipró Szent György-szobor megcsonkítva maradt fenn.
A szentségház egészen eredeti: 12 méter magas, kis toronyként emelkedik a fal mellett, s olyan mint egy csipke. Lábazatán sárkányt üldöző három oroszlán, a jó és rossz küzdelmét szemlélteti. (Gh. Arion: Sculptura gotică. 46.; V. Drăguţ: Arta gotică. 61, 294, 296/61.; Komm mit. 1975. 163.; Oprescu: Bisericile cetăţi. 96.) A szentségházon ALH (Lapicida) monogram látható.
1521-ből származó szárnyas oltárát eladták a nagysinki templomnak. Szárnyas oltárának közepén a kétkedő Tamás jelenete látható. Felirata: „Dominus meus, et Deus meus? Homo, qui vidisti et credidisti, beati, qui non viderunt et diderunt. Vincentius faciebat 1521.” A lunettában Szent Kristóf legendája van megörökítve. Az oltárt körülvevő díszítés, a középső kép alsó kerete későbbi (XVIII. századi). 1722-ben a nagysinkiektől Kornis Zsigmond akkor viszi el régi szárnyas oltárukat, amikor a muzsnait megveszik. (Balogh J.: Az erd.
renaissance. 307–308.; Kemény–Gyimesy: Ev. templomok. 147–149.; Roth: Die d. Kunst in S. 66–67.; Kelemen Emlékkönyv. 259.)
A templomba északról és délről a hálóboltozatos előcsarnokon át több kapu vezet. Ezeket később 5 védőtoronnyá építik át.
A templomot 1520-ban hármas erős fallal veszik körül, melyekből egy ma is áll. Az észak-keleti toronyba beépítik az addig ott állott kora gótikus kápolnát, mely egykor temetőkápolna volt a XIV. századtól. (V. Drăguţ: Dicţionar enciclopedic. 210.) Szentélye a nyolcszög négy oldalával zárul.
A középkorban tiszta katolikus falu templomával együtt lutheránus lesz.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 206.), és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
