19. HALMÁGY
19. HALMÁGY
1211-ben castrum Almage, Almagia néven írják az oklevelek, 1222-ben castrum Almaye, 1488-ban Halffenmengen, 1521-ben Halmegen, 1662-ben Lamágy formában fordul elő.
(C. Suciu: Dicţionar istoric.) Szász telepítés. 1488-ban a török támadás elnépteleníti. Ekkor 1488-ban magyar családnevek szerepelnek. (Fabini)
Bazilikális rendszerben épült háromhajós temploma 1260 előtti vagy legkésőbb ekkor kezdik el építését. (Entz G: Le chantier cist. de Kerz.; V. Drăguţ: Arta gotică. 25, 35/26.; Komm mit. 1977. 153.)
Tiszta román kori elemeiből sokat megőrzött. A brassói Bertalan-templommal, a szász-sebesi templommal és a gyulafehérvári székesegyházzal mutat rokonságot és kerci hatást árul el.
Kéttornyosra tervezték, de a tornyok csak alapjaikban készültek el. Kapujának gazdag díszítése a gyulafehérvári déli kapuval mutat rokonságot, s így korát is sejteti (1247–1259 közötti), ugyanakkor esztergomi típust is képvisel. (Gerevich: Román kori műeml. I. 101.; V. Drăguţ: i.m. 25.)
Eredetileg keresztboltozatos volt, jelenleg fiókos barokk kori dongával tagolt 5 boltszakaszra oszlik.
A főhajót nehéz, négyszögletes pilléreken nyugvó csúcsíves árkádok kötik össze a mellékhajókkal és kerci mintára hatkaréjos körablakok világítják meg, alattuk pedig rézsútos román kori félköríves ablakok vannak. (Kemény– Gyimesy: Ev. templomok. 121.)
A szentély teljesen kerci mintát képvisel: a szentély-négyszög közbeiktatásával a nyolcszög három oldalával zárul. Kívül támpilléres. Belül hatosztású bordás boltozata van, melynek bordái díszes támpilléreken nyugszanak.
A boltozat záróköve áldást osztó apátot, talán a kerci apátot ábrázolja féldombormű faragással. Mások szerint Szent Miklóst. (Gh. Arion: Sculptura gotică. 42.; Komm mit. 1977. 154.; V. Drăguţ: i.m. 22, 302/7.) Az apszis zárókövén kereszt alakú női domborművet faragtak ki, középen rózsával és karjain stilizált liliomokkal, melyek a Szűzanya középkori jelképei. (V. Drăguţ: i.m. 34/23.)
Szentségfülkéje inkább román kori, félköríves fali oszlopokon nyugvó, dús levéldíszes kivitelben; dunántúli hatásra utal. (Gerevich: i.m. I. 165.; Kemény–Gyimesy: i.h.)
A mellékhajók záródása egyenes, az északi sekrestyével, a déli egy bejáró előcsarnokkal folytatódik.
Az északi oldal egyik gyámkövén egy furcsa alak, a délin egy férfi domborműve látható, amint hátán hordja a gyámkőre futó hármas oszlopot. (V. Drăguţ: i.m. 23, 25, 270/1.)
A namurgi templom domborműveinek faragásaihoz hasonló, melyek 1249–1260 között készültek. (V. Drăguţ: Dicţionar enciclopedic.) Szt. Kereszt tiszteletére szentelték.
Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején lutheránus lesz, a templommal együtt. Érdekessége, hogy lutheránus lakói nem szászok, mint a többi lutheránus települések többségében, hanem magyarok.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 211.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
