28. KERESZTÉNYSZIGET
28. KERESZTÉNYSZIGET
1223-ban Insula Christiana néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1343-ban Insula Cristiana, 1355-ben de Maiori Insula, et de Minori, 1383-ban Insula Maior, 1395-ben Keresztenyzygeth,1468-ban Grosau, 1478-ban Hawnen, 1569-ben Kereszténysziget (uo.) formában fordul elő.
1332-ben plébániatemploma van, papja, Henrik a pápai tizedjegyzék szerint 4 évre 28 régi banálist fizet. (Beke: Az erd. egyházmegye. 205.; Documente. XIV. C., III. 220.)
Cristiana neve alapján bizonyos, hogy már egy évszázaddal előbb temploma volt. (Documente XIII. C., I. 200.)
1343-ban László a plébános, aki Nagy Lajos testvérének, István hercegnek volt oktatója. 1353-ban is itt van, majd lemond keresztényszigeti javadalmáról és VI. Ince pápától prágai kanonoki javadalmat kér. (Documente. X. 219–220.) 1415-ben Osvald a plébános (Beke: i.m. 14.; Urkundenbuch. III. 467.) 1349. Helvicus a plébános. (Urkundenbuch II. 58–59.) 1383. Thomas a plébános. (Urkundenbuch II. 564–566.) 1418-ban Melchior plébános Bécsben tanul. (Tonk: Erdélyiek. 1585.) 1444-ben Mihály plébánost az esztergomi érsek dékánnak nevezi ki. Baccalaureus in decretis képzettségű. (Urkundenbuch. V. 130.) 1446-ban János a káplán. (Urkundenbuch. V. 165.) 1461-ben Mihály a plébános és dékán. (Urkundenbuch. VI. 97.) 1495-ben Blasius plébános Páduában tanul. (Tonk: i.m. 343.) 1450-ben a Segesváron élő Bod Bálint domonkos előbb keresztényszigeti plébános volt. (Urkundenbuch. V. 299.) Kereszténysziget plébánosa volt előbb, 1376 előtt Goblinus erdélyi püspök is. (Batthyaneum. II. 87.; Urkundenbuch. II. 1046.)
1599-ben Mihai V. csapatai a sekrestyében ölik meg Mathias Heintcius lelkészt. (Fabini)
A templom eredeti formájában román stílust képviselt. (V. Drăguţ: Arta gotică. 62.) Egyhajós bazilikatemplom volt. Az erődítések korában, a XV. században azonban egészen átépítik. A régi formájából csak a monumentális nyugati torony alsó emeleti része maradt meg. Az átépítés már a gótikus stílus jegyében történik András szebeni kőfaragó mester irányításával 1480–1490 között. (Kelemen Emlékkönyv. 260.; V. Drăguţ: Dicţionar enciclopedic.; Roth: Die d. Kunst in S. 68.) Ekkor háromhajós formát kap úgy, hogy az oldalhajók is a főhajó magasságában épülnek. (Hallenkirche.) Szt. Servatius a védőszentje.
A szentély két oldalán kis kápolna áll. A szentélyben kis gótikus kőpad foglal helyet.
1486–1498 között készül a kettős többszögű várfal, tornyokkal.
A fal patak felőli oldalán egy Krisztus-fej domborművét őrizték meg, mely régebbi, mint a később föléje helyezett felirat. (Oprescu: Bisericile cetăţi. 48.)
1658-ban törökök ostromolják és veszik be. (Roth: i.h.)
A nagydisznódi XIV. századi kehely felirata szerint Keresztényszigetről származik: „L… d cristian… de insula.”. Nem lehetetlen, hogy az 1343-ból idézett László plébános nevét rejti a csonka L … d, s akkor oltára 1319-ből való. (Roth: i.m. 154.; Fabritius: S. Kirchenburgen. 6.)
Középkori tiszta katolikus lakossága a reformációkor lutheránus lesz, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 207.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
A lutheránus templom belseje
