36. KISSINK
36. KISSINK
1332-ben jelentkezik először oklevélben Parvum Promontorium néven. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1434-ben Kyssenk, 1488-ban Clingenschen, 1532-ben Kelyn Schenk, 1601-ben Kis Schink (uo.) formában szerepel.
1332-ben plébániatemploma van, papja, Rudbertus a pápai tizedjegyzék szerint 4 évre 24 régi banálist fizet. (Beke: Az erd. egyházmegye. 206.; Documente. XIV. C., III. 220.)
A mai egyhajós templom újabb festésekor meghagyták a vakolat alatt felfedezett évszámot: 1421. Ez vagy az előző században épült templom befejezési vagy az előbbi helyett épített templom születési éve lehet. A helység alapítása ugyanis a XII. századra tehető. (Göllner: Geschichte der D. in R. 29.)
A régebbi templom maradványa egy háromnyílásos körablak, mely a ciszterci építőműhelyhez kapcsolja. Másodlagosan elhelyezve, a parókia kőkerítésének keleti falán őrizték meg. (V. Drăguţ: Arta gotică. 25, 35/32.) Az első templom a XIII. században épül román stílusban Szt. Péter és Pál tiszteletére.
Feltételezik, hogy a templom a régi harangtornyához épült, mely torony a XIII. századi tatárjárás utáni korra emlékeztet.
Az 1421-ben befejezett gótikus templom a sokszög öt oldalával záruló szentélyt kapott és keresztboltozatot kőbordákkal. Eredetileg a hajó boltozata is ilyen volt, újabban sík mennyezetű. A harangtorony falán ez olvasható: „Erbaut 1421, repariert 7677, und 1761, gebessert wurde 1840, 1869.”
A szentély négy kisméretű csúcsíves ablaka eredetileg nagyobb volt.
A négy masszív oszlopon álló torony alja keresztboltozatos. A torony két oldalán két kis kamaraszerű helyiség van, a hajó felől bejárattal; külső bejárataikat befalazták. A szentély fölé nyitott védelmi karzatot emeltek. A XIX. században a hajó síkmennyezetet kap.
A XV. században 7 méter magas kőfallal vették körül, délnyugati részén kettőzve. A falba az egykori római vár köveit is beépítették. A belső kőfalból 4 torony emelkedik ki.
1489-ből származó harangját sárkányokat és oroszlánokat ábrázoló plakettek díszítik, (Fabritius: S. Kirchenburgen. 24.; Oprescu: Bisericile cetăţi. 148.)
Középkori katolikus lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 21l.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
