61. SÁRKÁNY
61. SÁRKÁNY
1235-ben Sarca néven jelentkezik az oklevelekben. (C: Suciu: Dicţionar istoric.) 1372-ben Scherkkengen,1503-ban Sarkan,1508-ban Schwrkengenndorf, 1585-ben Sárkány (uo.) formában fordul elő.
1235-ben plébániatemploma van, ebből az időből két plébánosa is ismeretes: Hermannum et Gerlacum sacerdotes de Sarcam Ultrasilvanae diocesis. (Binder: Közös múltunk. 185, 351.)
A plébánia jóval előbbi, amit bizonyít az a vitás ügy, ami egyfelől papja és más plébánosok, másfelől az erdélyi püspök között merült fel, arra vonatkozóan, hogy nem hajlandók a püspök velük szembeni követelésének eleget tenni. (Documente. XIII. C., I. 286.; Beke: Az erd. egyházmegye. 209., 24. jegyz.), mivel ők az esztergomi érsekség alá tartoznak. (Göllner: Geschichte der D. in R. 30.)
Az első templom a maitól nyugatra a patak mellett állott, árvíz veszélyeztette (1663, 1694). Szentélyének alapjait 1966-ban még ismerték.
A tatárjárást Sárkány átvészeli, de templomát lerombolják. S mivel temploma a késő gótikus kor alkotása, így a XIII. század elején épült templomnak az utóda.
A XV. században is pusztításoknak van kitéve, amire hivatkozva Mátyás király ugyanazokat a privilégiumokat biztosítja a letelepülőknek, amelyekkel a régi lakók rendelkeztek. Ekkor épülhet a gótikus templom is. (Urkundenbuch. VI. 136.; Nägler: Die Ansiedlung. Tafel XVII./38.) A pusztítások miatt Mátyás király rendelete előtt évekig lakatlan volt. (Binder: i.m. 186.)
1429-ben Szt. Katalin templomának káplánja Petrus Rufus. (Urkundenbuch IV. 374.)
Mai templomát 1868–1875-ben építik egy 1800-ban épült templom alapjaira. Tornya régebbi. (Fabini)
A középkori katolikus lakosság a reformáció idején lutheránus lesz, a templommal együtt. 1650-ben Johannes Bognár a lutheránus lelkész. (Binder: i.m. 187.)
A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 207.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
