77. VESSZŐD
77. VESSZŐD
1332-ben Wozzody, 1373-ban Weossidia, 1488-ban Vessződ néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1332-ben plébániatemploma van, papja Jakab a pápai tizedjegyzék szerint 4 évre 14 banálist fizet. (Beke: Az erd. egyházmegye. 207.; Documente. XIV. C., III. 220.)
A templom legalább egy évszázaddal régebbi, mivel a falu az 1200 előtti telepítések korából való. (Göllner: Geschichte der D. in R. 29.)
A mai templom a XIII. századi bazilikális templom utóda. A román kori bazilikának félköríves szentélye volt, amelyet a XV. század végén a szentély fölé épített toronnyal erődítettek, falait megkettőzve. A román kori templomból a diadalíveket átmentették.
A XVI. század elején gótikus csarnoktemplommá építik át, az oldalhajókat magasabbra emelve. 1494-ben templomépítésre segélyt kapnak. (Fabini)
A középhajót keresztboltozat fedi háromszögű mezőkkel, míg az oldalhajókét négyszögű mezőkkel. Összes ablakai félkörívesek.
A régi templomból a nyugati védőfalban elhelyezve még megőrizték a cisztercita díszítésre jellemző rozettás szemöldökkövet, melyet később, 1968-ban múzeumban helyeztek el.
A templomot várfal vette körül, két négyzetes és két kör alaprajzú toronnyal és a kaputoronnyal, amint egy 1857. évi leírás megörökítette. Ebből a nyugati torony maradt meg és a várfalból egy 20 m hosszú szakasz. Ebbe a falba egy felismerhetetlen fejet ábrázoló reliefet falaztak be.
Amikor később a középhajót meghosszabbították, egy alacsony építménnyel a nyugati toronyhoz kapcsolták. 1573-ból származó harangját újraöntötték. Nagyharangja XV. századi.
Barokk kori oltára 1741-ből származik. Középső képe a keresztrefeszítést ábrázolja.
M. Stock szebeni festő műve. (Fabritius: S. Kirchenburgen. 20.)
Középkori katolikus lakói a reformáció során lutheránusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 211.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
