23. GIROLT
23. GIROLT
1334-ben Gerolch néven írják a pápai tizedjegyzékben. 1392-ben Ghirolth, 1587-ben Gyrott (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában fordul elő.
1333–1334-ben plébániatemploma van, ekkor papja, Pál a pápai tizedjegyzék szerint 2 garast fizet, 1334-ben 3 garast. (Beke: Az erd. egyházmegye. 191.; Documente. XIV. C., III. 168, 190.)
1509-ben plébánosa egy gyilkosság miatt kiközösítésbe esett birtokos elítélésének kihirdetésében szerepel. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. III. 337, 537.)
A falu nevét a szász Gerol névből származtatják (1338-ban villa Gerold), s feltételezik, hogy szász telepítés volt. Ha ez igaz, akkor a telepítéskor templomot is kapott, mert a telepesek mint katolikusok jöttek ide, s így a templom legkésőbb a XII. században épülhetett. A XVII. század elején kis, de szép kistemplomról van feljegyzés. (Kádár: i.m. III. 537.) Az 1698-ban feljegyzett helynév, „Magyar templom” szintén a templom létét igazolja.
1887-ben új kőtemplomot építenek. (Kádár: i.m. III. 538.) A reformációig tiszta katolikus falu. (Kádár: i.m. III. 536.)
A reformáció idején a hívek előbb reformátusok lesznek, majd hamarosan virágzó unitárius egyházközségről van adat, de később csak filiaként marad fenn, főképp egyes birtokosoktól fenntartva. (Kádár: i.m. III. 537.)
A középkori templom a XVI. század első felétől újra a reformátusoké, mert a kőtemplom mellett református „papmester” lakik. Önállósága azonban ezután megszűnik, előbb Ormány, majd Esztény filiája lesz.
A XVIII. század második felében a főkormányszék elrendeli, hogy az ötven év óta elhagyott templomot adják át a katolikusoknak. A XVII. század végén és a XVIII. század elején ugyanis a templom hívei a török támadások és zaklatások, illetve a Rákóczi-féle felkelés (1702–1712) miatt otthagyják a falut, s így az pusztításoknak volt kitéve. Ez a kőtemplom időközben elpusztult, mert 1883-ban a katolikusoknak nincs egyetlen egyházi épületük sem. (Ref. Névkönyv. 1883. 26.)
Úgy látszik, a katolikusok is kevesen voltak ahhoz, hogy átvegyék a felajánlott templomot, mert újra református filiaként szerepel, templom nélkül. (Kádár: i.m. III. 538.; Benkő J.: Transsilvania. II. 185.)
A helynevek egykori lakóiról vallanak: 1620-ból Feljáró, Kapus, Vágvány, Berekelő, Demeter vára, Cserés, Ród, Darvas, Déllő kút, Leányok berke, Kincses, Orgoán, Csonkás, Gurus berek, Szély, Tövis, Kenderrét, Tó orma, Tekerős, Átal, Várhegy, Déllő sor, Ónos, Nádas kút, Pokolkút, Hágó, Lukács kút, Horgas, Bogáncs szer, Mogyor bokor, Kurta szél, Kirta láb, Porgolát, Szilas; 1698-ból Kincses rét, Magyar templom; 1732-ből Gyűrűs berek, Ropó stb. (Kádár: i.m. III. 540.)
