41. NYÍRES
41. NYÍRES
1330-ban Nyres néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Kádár: Szolnok-Doboka vm. V. 266.) 1456-ban Zaznyíres, 1492-ben Nires, 1615-ben Szásznyires (C. Suciu: i.m.) formában szerepel.
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Berthold a pápai tizedjegyzék szerint 32 dénárt fizet, 1334-ben pedig Jakab pap 1 garast és 2 banálist. (Beke: Az erd. egyházmegye. 192.; Documente. XIV. C., III. 148, 190.) Szász előneve is régi katolikusokat jelez.
Az 1643. évi összeíráskor kőtemplomát 2 haranggal jegyzik. 1754-ben a falu közepén kőtemplom áll, cinteremmel és 2 haranggal. (Kádár: i.m. V. 272.)
Ma is fennálló temploma a román korban épült, egyenes záródású szentéllyel. Egykor kőfallal volt körülvéve.
A román alapok megőrzésével a XV. században gótikus stílusban átalakítják. Ebből a korból valók a szentély, a szentségfülke, az ablak és ajtókeretek. (Szabó T.A.: Szolnok-Doboka vm. 194, 203–204.)
Hajójának deszkázott mennyezete 1753-ban készült, amint azt felirata is jelzi: „1753, industria Michaelis Csomos Albisi, past. ecclesiae Andr. Kádár Reperat, Asztalos Bálint.“ (Szabó T.A. i.m. 215.)
Tornyot később kapott. (Kovács: Magyar református templomok. II. 694.) A reformációig tiszta katolikus falu.
A Basta korszakban 360 lakóiból csak 25 marad.
A reformáció századában, a változások után, lakói unitáriusok, majd 1622–1638 között ismét reformátusok, a templommal együtt.
A XVIII. században református anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 185.; Helységnévtár. 1913.)
1713 után a katolikusok megkísérlik, hogy az egykori katolikus templomot visszafoglalják, de ezt a református leányok és asszonyok megakadályozzák. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. népokt. tört. 502.) 1745-ben a kevés katolikus részére kápolna nyílik. (Kádár: i.m. V. 272.)
A helynevek egykori lakóiról vallanak: 1589-ből Sóskút mezeje; 1622-ből Személy, Pap mező, Erdő felett, Bondur irtovány, Szentbenedek felé stb. (Kádár: i.m. V. 76–78.)
Református templom
