54. SZENTBENEDEK
54. SZENTBENEDEK
1308-ban Scenbenedek néven jelentkezik az okiratokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1393-ban Zent-Benedek, 1517-ben Szent-Benedek formában fordul elő.
1308-ban megjelenő neve Szent Benedek tiszteletére szentelt templomáról tanúskodik.
Bencés alapítású, és a névadó templom már a tatárjárás előtti (Kelemen: Művészett. I. 111.), legkésőbb XIII. századi. Régi formáit a téglalap alakú elrendezés, a félköríves szentély és a román kori déli kapu őrzi. (V. Drăguţ: Dicţionar enciclopedic. 200.)
A XV. században egy gótikus kápolna is a bencéseké volt (Alsó-templom). Ez négyzetes alaprajzú volt, többszögű szentélyzáródással, homlokzatán harangtoronnyal. Tornyát alul négyzetes alapú, de magasabban nyolcszögű erődítések védték. A torony déli oldalán levő kulcslyuk mintájú lőrései késő gótikus jelleget mutattak (Szabó T. A.: Szolnok-Doboka vm. 206.; V. Drăguţ: i.h.). Egykori Szentkereszt oltárának feszületét megtalálták. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. VI. 319, 324.; B. Nagy M.: Stílusok. 116, 173.)
Kápolna volt a várkastélyban is, annak emeletén. Magáról a tágas ebédlőről azt tartják, hogy a templomból van átalakítva, mellékszobái pedig a templom oldalhajóiból. (Kádár: i.m. VI. 324.) Erre utal az 1696. évi leltár: „kápolna vagy templom nevű bolt”, „denominált kápolna, vagy templom nevű bolt”. (B. Nagy M.: Várak 269, 270.)
Minden jel arra mutat, hogy a kastélyt átépítő Keresztúri Kristóf a bencés kolostort és a hozzá kapcsolódó kápolnát alakíttatta át, amikor a rend feloszlatása után, 1573-ban az épületek birtokába jut, Báthori István adományaként. A kastély kolostori eredetét erősíti meg az idézett leltár további adata is: „az páter szállása nevű bolthajtásos, középszerű nagyságú ház… a palota másik oldalában”. Az átépítés idejét felirat jelzi: „C. K. 1593”. (B. Nagy M.: i.m. 270, 374.)
A középkori katolikus lakosság átéli a reformációs változásokat, és mivel Keresztúri Kristóf főúr unitárius lesz, unitárius udvari pap van az egykori bencés templomban, illetve gótikus kápolnában. Keresztúri leánya a katolikus Kornis Boldizsárhoz megy feleségül, s így 1602-ben a szentbenedeki egyház is katolikus lesz.
A XVII. század elején, a háborús események során, a katolikus lakosság csaknem teljesen kipusztul, de a Szentkereszt tiszteletére szentelt kápolnában, mely a kastélyhoz tartozott, és később, még a múlt században is – ha megszakításokkal is –, végeztek szentmisét. (Schematismus. 1882. 160.)
Mind a román kori templom, mind pedig a gótikus kápolna keleti szertartásúak birtokába kerül. (V. Drăguţ: i.h.)
A várkastély romjai
Görög katolikus templom
