58. SZESZÁRMA
58. SZESZÁRMA
1292-ben Weishorn, Sceiorma Mytteldorf néven említik az oklevelek. (C. Suciu: Dicţionar istoric., Urkundenbuch I. 204.) 1332-ben Zevzerma, 1440-ben Zezerma, 1611-ben Szeszarma, 1587-en Zezermány (uo.) formában jegyzik.
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, János a pápai tizedjegyzék szerint 32 dénárt fizet, 1334-ben pedig Miklós 2 garast. (Beke: Az erd. egyházmegye. 193.; Documente. XIV. C., III. 148, 190.) A település elsőnek ismert neve, Wiezhorn arra utal, hogy szász település, s így feltételezhető, hogy már a XIII. században temploma volt.
1424-ben Bertalan nevű papja Somkereki Miklós végrendeleténél van jelen. (Teleki Codex. I. 505.) 1449-ben a Szent Mihály-templom építéséről szól a híradás: Farkas János végrendeletében 100 forintot hagyományoz a templom építtetésére. Az új templom a régebbi templomnak a gótikus kor stílusában újjáépített vagy átépített utóda. (Szabó T. A.: Szolnok-Doboka vm. 212.; Kádár: Szolnok-Doboka vm. VI. 450.)
Farkas Tamásné, Margit birtokokat hagyományoz a szeszármai Mária kápolnának 1485 V. 19-én. (Káptalani Levéltár 736.)
1602-ben a falu elpusztul. 1644-ben pusztuló templomról írnak. 1744-ben falai még állnak, de fedele már rom. (Kádár: i.m. VI. 450.; Kádár: Szolnok-Doboka népokt. tört. 535.) 1884-ben már így szól a leírás: „régi templom, romokban hever”. Már nem lehet istentiszteletet tartani benne. (Ref. Névkönyv. 1884. 19.) Köveit a bethleni templom tornyának építésénél használják fel. Oda került ajtója homlokzatának egy köve is. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. VI. 450.)
A régi helyébe 1900-ban új templomot építenek. (Kádár: i.m. VI. 450.)
A középkori lakosság a reformáció idején református lesz, a templommal együtt.
A XVII. század eleji pusztulások után 1644-ben már csak filia, hasonlóképpen a XVIII. században (Benkő J.: Transsilvania. II. 185.), és e század elején is. (Helységnévtár. 1913.)
