3. Kölcsey.
3. Kölcsey.
Az Isten, áldd meg a magyart! halhatatlan költője, ki a honszerelem legégőbb fohászára tanította meg a nemzetet, itt született, a mi vármegyénkben, Közép-Szolnokban. Közép-Szolnoknak Szeődemeter nevű híres bortermő falujában, a hogy Szeődemetert megjelölik az irodalomtörténetírók. Kölcsey Ferencz keresztelésének följegyzését megőrizte az az anyakönyv, mely ma a pelei körlelkészség gondozása alatt áll. Az anyakönyv az 1760–1802-dik évekből való születések, házasságok s halálozások adatait tartalmazza. A 18-dik lapon Kölcsey nővérének születését is megtaláljuk: «Tekéntetes Költsei Péter úr leányát Borbálát kereszteltem 2 Julij. Keresztatyja T. Halmágyi László úr feleségével az asszonynyal.» Mind Borbálát, a ki 1788-ban született, mind pedig Ferenczet Makódi Mihály keresztelte, a mint a 18. lap elejére írt eme szavak: «In Anno 1788 Tempore Michaelis Makódi Pastoris Babtisati» tanúsítják. Ama szakasz czíme, mely a Ferencz születésére vonatkozik, ez: In Anno 1790. De az anyakönyvnek itt bemutatott lapja is említi Makódi Mihály tiszteletes uramat s ugyancsak említés van a szeődemeteri oskola rektoráról. Hogy az anyakönyvet ki mentette meg, azt is megtudjuk a könyv első lapjáról: «A két magyar hontól tisztelt Költsei Ferentz neve iránti kegyeletből ezen elrongyollott anyakönyvet újból beköttette Szabó Antal, Szathmár várossa polgára és asztalosmester. 1862-ben». Az első bejegyzés benne ez: «Tekéntetes nemes és nemzetes vitézlő Bölöny Ádám uram vötte magának házastársul Tekéntetes nemzetes Bydeskuty Mária asszonyt Anno 1760.» Az anyakönyv két eklézsiai 648gyűlés (1788 május 25. és 1790 deczember 12.) határozatait is közli.
647A SZEŐDEMETERI EVANG. REFORM. EGYHÁZKÖZSÉG ANYAKÖNYVI LAPJA KÖLCSEY FERENCZ SZÜLETÉSÉRŐL.*
A szeődemeteri evang. reform. egyházközség anyakönyvi lapja Kölcsey Ferencz születéséről. A pelei evang. reform. körlelkész gondozása alatt álló eredeti anyakönyvből.
Kölcsey Ferencz arczképe. Schwerdgeburth metszetéről, mely Einsle festménye s Ender rajza nyomán készült. Az Orsz. képtár metszetgyűjteményében. Szalay-Baróti: A Magyar Nemzet Tört., IV. k. 382. l.
Kölcsey Ferencz aláirása. Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története, IX. k. 330. l.
Szeődemeter Kölcsey anyai nagyapjának, Bölőny Ádámnak, volt birtoka, Közép-Szolnok akkori alispánjának. Édes anyjáról: Bölöny Ágnesről írja szeretettel, hogy:
«Szép Erdély barna fűrtű
Leánya hű anyám».
Leánya hű anyám».
KÖLCSEY.
Arczképe.
Emlékoszlopa Szatmárt.
Szülőháza Szeődemeteren.*
Kölcsey 1. Arczképe. (Eredetije Szatmár várm. nagykárolyi székházában.) 2. Emlékoszlopa Szatmárt. 3. Szülőháza Szeődemeteren. Beőthy Zsolt: A Magy. Irod. Története, II. 203. l.
650A költő, szónok és kritikus, a ki mindegyik irányban úttörő vala, itt tölté gyermekidejének egy részét Szeődemeteren, hol szülőházát – születésének száz éves fordulóján – nagy ünnepélyességgel jelölték meg emléktáblával. Az épület most a Lakatos Ida úrnő tulajdonában van. Az emléktáblába ezek vannak vésve: «Ebben a házban született Kölcsey Ferencz, a nagy hazafi és költő 1790 augusztus 8-dikán. Ennek emlékére s a hálás kegyelet jeléül a Szilágyvármegyei Wesselényi-Egyesület 1890 augusztus 8.»
KÖLCSEY SÍRJA CSEKÉN.*
Kölcsey sírja Csekén. Beöthy: A Magy. Irod. Tört. II. 208. l.
Kölcsey a Választás czímű versében, melyet 1809-ben Debreczenben írt – a mikor Salis és Matthisson költészetének hatása alatt állott, – ily szentimentalisan énekel a Szilágyról:
Vidéki a Szilágynak:
Völgyek, szelid hegyek,
Itten fedezzen a sír
Engem tiköztetek.
Oly édes a sötét sír,
A nyugalom helye,
De édesebb sehol sincs
Oh, nincs, mint itt, sehol.
Völgyek, szelid hegyek,
Itten fedezzen a sír
Engem tiköztetek.
Oly édes a sötét sír,
A nyugalom helye,
De édesebb sehol sincs
Oh, nincs, mint itt, sehol.
651Oly édes a madárnak
A zöld lombok között,
Ha szél susog feléje,
S ringatja édesen.
Síromra a berek majd
Hűs árnyékot bocsát,
Ledőlve fog nyugodni
Az útas síromon. Stb.
A zöld lombok között,
Ha szél susog feléje,
S ringatja édesen.
Síromra a berek majd
Hűs árnyékot bocsát,
Ledőlve fog nyugodni
Az útas síromon. Stb.
Érczszobrát Kallós Edétől Nagy-Károlyban 1897 április hó 4-dikén leplezték le. Vármegyénk székházának disztermében levő arczképét, mely Wesselényi báró főispán ajándéka, Kőváry festette. Kölcsey, mint szónok, úgyszólva iskolát alapított. Kossuthra és Deákra volt hatással. Élete utolsó napjait a Wesselényi-pörnek szentelte. A mikor a nagy Wesselényinek megvitte a gyászhírt Bártfay, összerázkódott az erős férfiú, arczát kezébe rejtve könyezett s így kiáltott fel: «Nem közénk való volt!» A csekei temetőben nyugszik.
