A KRASZNAI URADALOM.
235A KRASZNAI URADALOM.
A krasznai uradalom, mint látjuk, Somlyó várának tartozéka. Vár itt is volt, mint szintén látunk, sőt mint Bunyitay írja, a krasznai templom kétségtelenül védelmi helyül épült s talán épen akkor, mikor az 1257-diki oklevélben is említett Krasznavára pusztulóban volt.*
*I. m. 16. l.
Ennél jóval későbbi időben, a XV. század vége felé hallunk várnagyáról.
1493 május 6-dikán veszi zálogba Czompor Péter, krasznai várnagy Kereszturi György és Simon Récse birtokát.*
*Dl. 36398. Km. Prot. M. min. pag. 129. nr. 1.
Aztán megint, mint külön uradalom csak a XVIII-dik században kezd feltünni, amikor Kálnoki Farkas javait írják össze.* Ekkor (1703.) Kálnoki Farkasnak Krasznán van egy udvarháza, egyfelől a Kraszna vize foly, másfelől Kraszna városa van. Az udvarházhelyen van elsőben is egy rend szalmásépület, melynek pitvaránál egy kis tornáczocskából mind jobb, mind bal kéz felől nyílik két fasarkon forgó paraszt ajtó, valami rossz lantorna ablakkal ellátott szobákba. Mind a két házban csupros kályhakemencze, belőlfűtő. Az egyikben van egy asztal, két hosszú karosszék, két paraszt fogas, mind a két házban gyalúlatlan paraszt nádszék. Kelet felé van egy gabonás szalmás fedelű ház. Paraszt ajtaja fasarkon forgó, fazárral. A gabonásban két jó nagy kád (búza-kas), 23625, 30 vékás; két öreg új hordó bornak való. A marhaólak sövényből valók, van valami gyönge karban levő majorház is. A kertben fokhagyma 10 koszorúval, vereshagyma 5 vékával termett. A gabonás alatt levő fából való pinczében, melynek ajataja szintén csak paraszt, vasreteszszel, lakattal, két kád káposztát s három hordó bort (26 veder) találtak.
*Orsz. lt. Urb. et Cons. fasc. 40. nr. 7.
Az udvarház mellett kelet felől van egy csűrös hely, még új, 8 ágasra való, mellette egy tavalyi asztag, melyben 120 kalangya búza van. Idei búza 3 asztagban. Kaszált zab egy kalangyában mintegy 5 szekérre való; de igen szegény s szemetlen. Az udvarnak csak paraszt, alacsony deszkás kapuja van. Lábasmarha: 2 bika (a többit itatóra hajtották), juh 30, disznó 60. Apró marha: lúd 20, rucza 30, pulyka 12, tyúk 36, 12 kas méh, kender 16 kita, kendermag 6 véka, köles 6, borsó megcsépeletlen 2 szekérrel.
Krasznán a jobbágycsaládok száma 41, zsellér és özvegy: 10 család. Köztük Asztalos, Tőrös, Bogya, Kovács, Bálint, Demjén, Modor, Mészáros, ennek öcscse s fia kurucz. Pusztatelek van 41, «ezeket csak a jobbágyok élik», a földesúrnak nem adnak semmit ezekből. A jobbágyok szolgálata: a szükséghez képest történik. Szent Mihály adójában 65 frtot fizettek olykép, hogy a 65 frtot egymás közt kivetették s a mi belőle az urak szolgálatában levő városi emberekre esett, ú. m. molnár, darabont, majorgazdák s másfélék, azt ezek kérésére az urak bevették s a főösszegből leszámították. Borból és vetésből leguminákon kívül a földesurak számára kilenczeddel, az uraság számára pedig tizeddel tartoznak; báránydézma sohasem volt, minthogy nem is tartanak itten juhot, sertéstizeddel egyébbel a krasznai határról nem tartoznak, mint pázsit-tizeddel, azaz ha 10 és ha 100 sertése lesz itt egy embernek, többel nem tatozik, csupán egy jó sertéssel, kiválasztván elsőben a gazda a javából magának kettőt vagy hármat, azután a tiszt szabadon választhat olyat, a minő tetszik; ha tízen alól van, tartozik 8 pénzzel minden 237ember. Rajból a tizedet kiadják, ha tízre nem telik, 2 dénár a váltója. Törvénykezésöket illetőleg a pört a város székiről – még a néhai Báthori urak idejében – a somlyai városi szék elé, onnan a felek «a földesurak székire» vihették, a hol végelintézést kellett nyerni az ügynek. Mióta «a krasznai jószág a capite Bonor, Batorianorum» ú. m. Somlyó várától elszakadt, azóta más úr birván Krasznát, más Somlyót; «a krasznai törvénytételt nem akarták Somlyóra bocsátani és nem is engedték vinni, hanem csak magok székén revideáltatták és finaliter decidaltatták.» két forintig való bírság a városé, épena 12 frt bírság a földesúré, abból is kettő a városiaké. «Ha pedig a tiszt vármegyebeli külső becsületes embert convocal is, aztán tettet valami vétkes személyre törvényt, az olyan bírságban nincsen semmi része a városnak, hanem in tertia parte convocalt becsületes embereket illet.» A korcsma Szent-Mihály naptól fogva Szent-György napig a városé, Szent-György naptól Szent-Mihály napig a földesúré. Majorságföld két fordulóban van. A Varsolcz felé való fordulóban el lehet vetni 38 köblöt, a Horváth felé valóban szintén 38-at. Kaszáló 3 drb van, melyek 12, 25 és 6 szekér szénát teremnek. Van egy tengeri búzakert is a Krasznaparton, közel az udvarhoz, negyedfél véka tengeri búza megy belé, gyümölcse nincs egyéb, mint az udvarház mellett egy kert, nem sok gyümölcsfával. Szőlő a nagy hegyen megterem 65 vedret, két másik 13-at, 15-öt. Malom kettő két-két bokor kőre forog, felülcsapók; mikor jól fordúl, egy év alatt 50 köböl vám kerül ki belőlök, melynek harmada a molnáré, «azon kívül egy igen kövér sertés». Erdő: a városnak két darab makkos erdeje van, külön a földesurak számára egy darab erdő tilalmasban, nem igen nagy. A városiak a seredeni határtól a tuszai határig az egész Meszesből nem tartoznak tizedet adni a sertésekből. Van egy Meszes nevű nagy makktermő erdő, mely közösen a Báthori- s Bánfi-családé, ezt a Meszes nevű erdőt, melynek jövedelmét a két család élvezi, 238Krasznához valónak mondják. Országos vásár három van: az egyik vízkereszt sokadalma, a másik fejérvasárnapi, a harmadik Szent-Miklós sokadalma; de azokból jár jövedék a földesúrnak. Vámról nem tudnak. A Báthori urak idejében az ide való praedicatornak a földesúr részéről a nonából évenként 25 kalangya búza, a decimából az ország részéről is 25 kalangya járt; de most csak a nonából jár.
Kerestelek birtokban van 9 jobbágycsalád. Kende, Tekenős, Bota nevüek öcscse, fia hadba ment. Puszta: 12. Karácsony tyúkjával tartoznak, azonkívül, a mikor a szükség kívánja, tyúktojással, lúddal, mézzel; korcsma is folyhat. Gabonából, búzából dézmát nem adnak, hanem mézből és disznóból ilykép: a jobbágy, ha kilencz, száz disznó van is, csak egy disznóval tartozik, ha tíz van, ebből is egyet ad, méhből is egygyel tartoznak, ha száz méh (t. i. raj) van is tízből is egyet; ha tízre nem telik, 2–2 pénzzel váltják meg. «Az Ur dolgán vannak» mindaddig, míg aratást, kaszálást bevégeznek. «A törvénykezést kezdik a falu székin, ha ott nem decidaltatik, az udvarbíró székire appellálják magokat, ha pedig valami derék causajok esik, a magok faluszékei el nem igazodhatnak, ide a somlyai székre appelálják, ha pedig itt sem decidaltatik, az udvarbiró eleibe és ottan véginek kell szakadni». Bírságban ilyen rendet tartanak: ha véghez megy a dolog a magok székén, övék a büntetés. A 12 frtos büntetés a földesúré. Majorságföld van, de soha se vetettek bele, ha megszántanak, belemenne egy-egy fordulóba 2–2 zsák élet. Erdeje «nem derekas».
Csehi, jobbágycsalád 12; Csuttyik, Abrahám, Berszán maga és fia hadba ment. Puszta 13, melyeket csak a jobbágy élt ingyen szolgálatjok: «a mikor, mie kelletik». Karácsonytyúkkal tartoznak. Dézmát búzából nem adnak, disznóból, juhból, akármennyi lesz: egyet-egyet, a rajnak tizedikét, váltója 2 dénár. Korcsmát amikor reájok vetnek, bort tartoznak árúlni, «ha elkél». Erdeje nem sok, a somlyai közös velök.
239Majorságszántóföld van egy fordulóra, 12 köblös, a másik 9 köblös. A három drb kaszáló megterem 60 szekér szénát. Malom, alólcsapó, két kőre forgó, az egyik kő az úré, a másik a jobbágyoké, «nem derekasak a kövei, vasai jók, haszna hol több, hol kevesebb». Disznót tartozik a molnár hizlalni, a molnárnak harmada jár. Málé termett vala két szekérrel, Somlyón megégett mind. Búza termett 40 kalangya. A szénát, a mi volt, elhordták a hadak. Zab kevés, a mi volt; de nem jó semmire.
Malade praediumban lakott 2 jobbágy, (Gál János és György) most az egyik Ujlakon, a másik Keresteleken lakik, de bírják a telkeket, s Csehihez szolgálnak.
Szoros praediumban is van valami része Kálnoki Farkasnak, de ez a hely csak puszta.
A fenti négy hely csehi vajdaság alatt van, s az itt lakók Szent-Mihály adójában 11 frtot fizetnek, azonkívül minden gazdaember karácsonytyúkjával s egyéb «extraordinariumokkal» adózik.
Boronamező (Meszesalja vajdaság), 7 jobbágy, 1 pusztatelek. Szolgálnak: «a mikor, mire kéretnek». Dézmát méhekből adnak, mint a csehiek. Majorság, malom nincs. «Erdeje a Meszes közönségesen, valami tilalmas darab erdejök is van azt mondják, a falu számára, tiszt úr vizsgálja meg».
Bagolyfalván 5 jobbágy. A jobbágyszolgáltatás itt általában megegyezik a többi jószágbeliekével. Erdejök a Meszes, majorság nncs.
Csizéren 6 jobbágycsalád, 6 pusztatelek. A jobbágyok örökösök. Gerdán Tivadarnak mind a három fia kurucz. Szolgálmányuk, mint Alsó-Báné.
Tótfalu birtokon volt 2 jobbágycsalád, 1 pusztatelek, (Upre János egyik fia kurucz).
Bojánban volt 5 jobbágycsalád. Zahorte Gergely kurucz hajdu, Gordán kurucz, Erdély István 12 napos. Van 4 pusztatelek, senki sem bírja, «csak mezőben áll». Majorságföldek, 240kaszálók nincsenek. Korcsmát, néha egy kis hordót, a mikor rájok küldenek, tartoznak kiárúlni. Erdejök nincs külön csak a Meszes; de szabad avast fogniok, mindazáltal az urak sertése keresztül járhat, de a fogadott sertés nem, csak ha a faluval végeznek, «a minthogy a falu sem fogadhat az olyan avasra a földesúr sertésével idegen sertést járatni».
Ballaházán volt 1 jobbágycsalád, pusztatelek 1, a kertje szép gyümölcsös, eddig a földesúr számára szedték meg gyümölcsét. Szolgáltatás: a szükséghez képest való. Avast foghatnak, mint a bojániak.
Felső-Bánban 3 jobbágycsalád, pusztatelek 1, de nem veszik hasznát. Szolgáltatás, a szükséghez képest való. Avast fognak, mint a bojániak.
Alsó-Bánban 4 jobbágycsalád, pusztatelek 2, de nem veszik hasznát. Szolgálatjuk, mint a többi birtoké. Avast foghatnak, mint a bojániak. Ezek a helyek: Boronamező, Bagolyfalva, Csizér, Tótfalu, Boján, Ballaháza, Felső-Bán, Alsó-Bán a meszesaljai vajda Petrika István vajdasága alatt vannak. Szent-Mihály alakjában 15 frtot fizetnek, egy haramdfűvágót adnak, karácsonytyúkjával tartoznak, azonkívül lakodalomkor, kereszteléskor, torra és egyéb afféle alkalmatosságra, tyúkkal, lúddal, vajjal, mézzel tartoznak. Tizeddel olyannal adóznak, mint a boronamezeiek, avagy csehiek. A korcsma csak úgy foly itt, hogy ha a földesurak egy hordó bort vetnek rájok esztendőt által, azt kiárúlják.
Rézaljai vajdaság (vajda: Görbe Lukács): Füzes. Jobbágycsalád 2; pusztatelek 2, az egyik csak pusztán áll, de semmi sem jár egyiktől sem a földesúrnak. Erdeje van egy, mely Oláh-Valkó, Magyar-Valkó, Váralja és Uj-Vágás falukkal közös, erre idegen sertéseket nem fogadnak csak a falusiak használják; de az urak sertései mindenütt szabadon járhatnak. Avast ezek nem foghatnak a Rézből, minthogy van erdejök, de az ő marhájok oda is eljárhat szabadosan. Dézmájok, mint a csehieké. Egy vágómarhával tartoznak az e 241vajdaságban levő jobbágyok közönségesen és Szent-Mihály adajával 15 frttal. Azonkívül karácsonytyúkkal lakodalomra, torra, keresztelőre és egyéb afféle alkalmatosságra felvetés szerint tyúkkal, lúddal, vajjal, mézzel, tyúktojással és egyéb effélével. Solgálatjok, mint a többié; szükség szerint való. Itt s az erdejökkel közös falukban olyan szokást tartottak, hogy ha valami lopott marhát akárki is e falvak akármelyik határára nyomozott s azt a falu ki nem adhatta, nemcsak maga, hanem az összes nevezett falvak a kárt megtéríteni tartoztak. Törvényöket, ha valamely félnek nem tetszett, egyenesen a földesúr székire vitték, a hol végződött. A birtokhoz képest esztendőt által egy hordó bort vetettek rájok. Két forintos bírság a falué, noha az egyik forint, mint másutt, a tisztet illetné, 12 frtos bírság a földesúré, ebből a tiszt 1 frtot, a falu 1 frtot kap.
Uj-Vágáson 3 jobbágycsalád, pusztatelek 2, de semmit sem adnak ezektől. Egyébként, mint Füzes.
Oláh-Valkón nincs egy ember sem, csak 3 puszta; de senki sem bírja most, a mikor valaki fölvenné, disznóval tartoznék belőle. Van egy puszta malomház kőpaddal a Berettyó-vizén két bokor kőre volna csinálva; de sem kövei, sem kerekei nincsenek. Ezt a malmot Kálnokyné asszony Mada János a György nevű, Füzesen lakó oláh nemes emberektől nyerte el törvényesen. Dézmájok stb. mint Füzesé.
Magyar-Valkón 5 család, ú. m. Kovács István, János, Gyurka stb. valamennyi Kovács nevű taksás kurucz. Ezek a taksás emberek összesen 1 frt taksával tartoznak, de minthogy kuruczok, csak az egyik lakik itthon. Hogy a kegyelmes úr ő nagysága exequaltatja-e ő tőlök a taxát, vagy sem, az ő nagysága kegyelmes kegyében áll. Egyéb, dézma stb. mint Füzes.
Alsó-Jázon van egy oláh pap, örökös, a ki nem tartozik egyébbel, csak egy rókabőrrel. Puszta van 2, senki sem éli, ha valaki felfogná, kilenczeddel tartoznék.
242Felső-Jázon van egy zsellér, Keresi Péter, a ki egy tallérral vagy pedig a helyett egy rókabőrrel tartozik.
Gyümölcsménesen 6 jobbágycsalád, puszta 3, senki sem bírja, ha valaki felfogná, kilenczeddel tartoznék. Egyéb szolgáltatás, mint Füzesen. Bika György örökös jobbágynak van külön erdeje a Rézből. Az itteni jobbágyok, rézaljai bagolyfalusiak, ki Gyümölcsénesre jöttek lakni, itt pénzen vettek maguknak örökségeket, mindazáltal úgy szolgálnak, mintha Bagolyfalván laknának, miután ugyancsak ott is telkeket bírnak.
Bucsun birtokban van egy nőtelen jobbágylegény. Magdas István, a ki nem rég szállott haza, még eddig semmi szolgálatot nem tett.
Kémer nem teljesít jobbágyszolgálatot.
