4. Hadi története.
4. Hadi története.
Hadadnak hadi története a XVI. században gazdag volt eseményekben.
Balassa Menyhért, ki a magyarországi részekből már nagy 102darabot vitt át Ferdinánd birtokába, egyezkedést folytatott ebben az ügyben Sulyok Györgygyel, Hadad urával is, a ki Jakcsi Boldizsár özvegyének kezével jutott Hadadhoz.*
*Szilágyi Sándor: Erd. Országgy. Emlékek, II. k. 146. l.
Hadad váránál ütközet volt János király és Ferdinánd hadai között, mely ez utóbbinak a győzelmével végződött.*
*Verancsics Antal: Memoria rerum etc. Mon Hung. Hist. Script. III. k. 102. l.
Hadadot kevés idő múlva visszafoglalta János király fia, de nem sokáig tarthatta, mert az csakhamar újból a Balassa hatalmába kerűlt.
Szemléljük meg e harczokat közelebbről.
1562-ben Balassa Menyhért elpártolt János Zsigmondtól Ferdinándhoz. Hadad vár ura Sulyok György, a valkói és nagyfalui vár ura Serédi István, szintén Ferdinánd pártjára állottak. Somlyai Báthory István és Némethi Ferencz, Balassa Menyhért s a kassai kapitány, Zay Ferencz, Hadad fölmentésére siettek. Márczius 4-dikén verték meg Hadadnál János Zsigmond hadait. Hadad a Ferdinánd-pártiak kezébe kerűlt, a benne összehordott roppant kincsekkel.*
*Erd. Országgy. Emlékek, II. k. 147. l.
Budai Ezsaiás* körülményesen leírja az 1562-diki ütközetet: Hadra kelvén a dolog, II. János (János Zsigmond) Somlyai Báthori Istvánnak és Németh Ferencznek vezérlete alatt Hadad alá sereget küld, megparancsolván, hogy Ferdinándnak nagyobbszámú seregével mindaddig meg ne ütközzenek, míg ő segítségökre nem megy. Németh Ferencz nem alkalmazkodott a parancsolathoz, hanem, a mint az ellenség megérkezett azzal mindjárt szembeszállott, de Balassa Menyhért, a ki Ferdinándhoz pártolt át, megszalasztotta. Báthori István is kénytelenítve volt ütközetbe elegyedni, egy darabig ugyan jól forgatta magát», de megsebesülvén, alighogy megmenekűlhetett. – Ám a budai és a temesvári basák húszezer emberrel 103siettek a már-már Lengyelországba futni készülő János Zsigmondnak segítségére s ezek Balassa Menyhértet, épen midőn a zsákmányon osztozkodni kívánt társaival, Szatmártt meglepték, bezárták; Németit, Szatmárt elégették s «mind az a préda, melyet Balassa Hadadnál nyert vala, megégett».
*Budai Ezsaiás: Magyarország Históriája a mohácsi veszedelemtől fogva Buda visszavételéig. Debreczen. MDCCCXI. 57–58.
Borsos Sebestyén ilyen szavakkal ír az esetről: «1562-dik esztendőben Balassa Menyhért elárulá a János király fiát és a Ferdinánd király pártjára álla. János király nagy hadat indíta és megszállá Hadad várát, sok jó vitézekkel Németi Ferencz által, ki akkor Tokajba kapitány vala, de ott a János király fia hada igen megvereték a Ferdinánd ereje által. Mely harczon sok vitézek elhullának és sok nyereséget nyerének. Onnat Balássi indúla Szakmárra és a nagy nyereséget Szakmárba mind egy házban rakák, hogy ők jövendőbe nagy gazdag kótyavetyét hányjanak, de az Isten nem bírá nékiek» stb.
Még 1563-ban is Balassa Menyhért bírja Hadad várát.
1564 október havában János Zsigmond tizenkétezer embere ment Hadad alá, melyet ekkor Sennyei Mátyás védelmezett a Ferdinánd pártján. Sennyei hősiesen viselte magát, súlyos sebeket kapott, mind a mellett János Zsigmond rohama bevette Hadadot; fogságba kerűlt az őrség s vele együtt Sennyei is. A fejdelem nagylelkűsége megkegyelmezett Sennyeinek s vitézsége elismeréseül szabadlábra helyezte őt.
Borsos Sebestyén erről is megemlékezik: «1564-ben ifj. János király Szatmárt megszállatá Somlyai Báthori István által, kit meg is vőnek minden viadal nélkül. Mert akkor Balassa Menyhért honn nem vala. Balassa Menyhértnak a felesége egy kis fiával és egy leányával foglyá esék, kiket király fogva tartata Erdélyben Vécsi várában sok ideig, onnat alá viteté Dévába. Ugyanezen őszön a király nagy hadat indíta és a törökök sokan melléje jövének segítségül és Hadad várát megszállá, kit hamar időn megvőn és mind a földig lerontatá; a magyarokat, kik benne valának békével elbocsáttatá. Azután áltlaköltözék a Tiszán…»
104Hadad várnagya 1585-ben Kopaczi Ferencz.*
*Kővári: Erd. Épít. Eml. 150. l.
Egyéb szerepét illetőleg a hadi történelemben megemlítem a következőket:
1600-ban Hadad vára Básta birtokában van. Kardcsapás nélkül (április 6-dika előtt) megadta volt magát.* Ez évben Hadadot a németek őrséggel rakták meg.* Ez év julius 2-dikán Pezzen Bertalan írja Mátyás főherczegnek, hogy neki jelezték Hadadból, Mihály vajdának már junius 27-dikén Moldovából Brassóba való érkezését.*
*Szadeczky: Erd. és M. V. T. Okltár. 511. l.
*Magyar Tört. Emlékek, III. köt. 144. lap.
*Bécsi hadi levéltár, reg. 44.
Kemény János, feleségéhez, Lónyai Annához írt leveleiben többször említi ebből az időből a hadadi jószágot. Julius 7-dikén kelt levelében nem hiában aggódik a pogányság visszatérése miatt, habár a hadadi s kövesdi jószág is ekkor «szenvedhetőképen» van.* 1678-ban országos végzéssel figyelmeztették Wesselényi Pált, hogy a hadadi vár praesidiumának zsarolásait ne engedje: «A mi pedig Wesselényi Pál atyánkfia dolgát illeti, Nagyságod kegyelmességéből végeztük, hogy a vár szükségére, és ki ne bocsássa, mert ha mi kár követi az Hazának valamelyik részét, vagy nemes atyánkfiait érette, azon atyánkfia admoneáltatván az ország gyűlésére comperta rei veritate mox et de facto, eligazíttatik és azon atyánkfia fizeti meg a kárt».* Wesselényi Pál kuruczgenerális hadai 1681-ben Nagy-Károlyban prédáltak. Erre vonatkozólag az 1693 február 17-dikén tartott tanúvallomásból megtudjuk, hogy a templomban levő összes puskákat Wesselényi szekérre rakatván, Hadad felé küldte, úgyszintén a található összes búzát Debreczenbe és Hadadba; azonkívűl «az várban is, a mely koromptai puskák és másféle nagy puskák voltanak szekérre rakták és egy kis taraczkocskát, azon kívűl két öreg taraczkot 105és azokat megindítván, Hadadba vitték», «az öreg ágyút pedig az fejedelem táborába vitték».*
*Tóth Ernő: Kemény János és Lónyai Anna levelezése, 39. lap.
*Benkő kézirati munk.: 708. l. Erd. Múz.
*Gróf Károlyi-levéltár, IV. 578. és köv. l.
Hadad várát a Rákóczi-forradalomkor Béldi Zsuzsánna, Wesselényi Pál neje, oltalmazta, a mivel kapcsolatosan egy történeti adoma is él. A kapitány türelmetlenül üzent föl a hős magyar nőnek, hogy a várat adja fel, mert ha azt erővel veszi be, katonáinak szabadságot enged a legyőzöttek fölött, mire Wesselényiné azt izente vissza, hogy ő pedig, ha kézre keríttetheti, megcsonkíttatja.*
*Kővári: Tört. Adomák, 95–96. ll.
1710-ben Gravent generális Hadad elfoglalására küldött egy csapatot, s a január 22-dikén Vadkertnél elveszett csata után Hadadot ifjabb gróf Csáki István német kézre játszotta.* A bennlévő kuruczok a várat egyezség útján feladták.*
*Thaly K.: II. Rákóczy Ferencz fejedelem emlékiratai, 260. l.
*Cserei Mihály: Históriája, 446. l.
1711-ben már német őrség van benne* és a Rákóczi-forradalom leveretése után az erdélyi guerilla rablóbandák és a tatárok beütései ellen fontos határerősség volt.
*Kővári: Erd. Épít. Eml., 150. l.
