Apácza.
Apácza.
Apaczy, Apaczya, Apacha 1475, 1451, 1462. Ma puszta Hadad mellett.*
* Dr. Csánki Dezső: Magyarország Történelmi Földrajza A Hunyadiak Korában. I. k. 550. l.
Nevét onnan nyerte, hogy eredetileg valamelyik apáczazárda birtoka volt.
Középszolnokvármegyei helység.
Hadad környékén Apáczarésze patakról már 1383-ban van szó Hadad-Nádasd, Bogdánd s Korond határjárásánál.*
* Szikszai gyüjteménye. V. ö. Bogdánd község történetével.
A németek égették fel és pusztították el 1682 előtt, mint azt hitökkel és hivatalos pecsét alatt kiadott nyilatkozatukkal 9bizonyitják Ákosi Pap István, Mocsolyai Veres István és Menyői Fodor János szolgabirák az 1682 január 30-dikán Ököritón tartott vármegyegyűlésen.*
* Szilágy vármegye levéltára.
1423-ban magyar birtok. Ekkor Jakcsi Dénesé, de még ebben az évben testvérét, Jakcsi Jánost s családját iktatják be.*
* Gr. Kuun Géza marosnémeti lt. cista C. fasc. XII.
1451 decz. 27-dikén Kusalyi Jakcsi János, Kusalyi Jakcsi Péter itteni birtokrészét is zálogba vette; még pedig ötvenhat arany forintért.*
* Dl. 30035.
1461. márcz. 5-dikén Jakcsi György és gyermekei nevében tiltja Jakcsi Jánost, Lelei István e birtok elidegenítésétől.*
* Dl. 36392. Km. Prot. E. min. p. 102. n. nr. 1.
1462 febr. 1-sején Kusalyi Jakcsi János, neje Petronella, fia Ferencz és Kusalyi Jakcsi Mihály fiai: István és Mihály Jakcsi Péternek zálogosítják el.* Majd Jakcsi László és András részbirtokai közé tartozik s zálogban bírják Kusalyi Jakcsi Imre és Mihály más birtokokkal 500 forint fejében. Ezt az összeget nem fizették le az előbbiek a kitűzött időre, a miről az utóbbiak 1507-ben bizonyítványt vesznek.*
* Dl. 30041.
* Lelesz, Act. an. 1507. nr. 4.
1508-ban özv. Kusalyi Jakcsi Lászlóné Annának, anyja meghívására Velenczébe kell utaznia s ennek a részbirtokának a védelmét, mely birtokot férjétől kapta nászajándékul, Bélteki Drágfi Györgyre bízza zálogjogon azzal a kikötéssel, hogy, ha 1509 Szent-Mihály napjára visszatér, azonnal visszakapja, minden per nélkül, ha pedig nem, akkor Drágfi köteles a lekötött paraphernalis összegben visszaadni azt a rokonoknak, persze csak ha ezek vissza akarják venni.*
* Az itélőmesternek 1548 Gyulafi László fiai: László, István és László számára kiadott átiratában. GKG. cista C. fasc. XII.
A részbirtok elidegenítése miatt 1537-ben Kusalyi Jakcsi István Kusalyi Jakcsi János ellen tiltakozik.*
* Lelesz, Prot. 6. fol. 90. an. 1537.
1544-ben az itten jószág átengedésére Kusalyi Jakcsi János özvegyét, most Panaszi Pázmán Péterné Katalint, Kusalyi 10Jakcsi Mihály inti,* a kit a birtokba, mint Hadad várának tartozékába 1545-ben iktatnak be.*
* Lelesz, Act. an. 1544. nr. 35.
* U. o. Stat. B. 434.
A birtokból még ekkor a Mihály leánya, Klára, testvérétől, Mihálytól az őt megillető részt kéri.*
* U. o. Act. an. 1545. nr. 18.
1547-ben a birtokért Kusalyi Jakcsi Mihály pert indított Kusalyi Jakcsi István özvegye ellen.* S ugyanekkor Jakcsi András leánya, Paposi Ördög Jánosné Erzsébet leánynegyedet követel e jószágból Kusalyi Jakcsi Mihálytól.*
* Jlt. nr. 3. e.
* Lelesz, Act. an. 1547. fasc. 3. nr. 52.
A Kusalyi Jakcsi Mihály javainak, megosztása tárgyában 1548-ban e Mihály leánya, Kovászói Matuznai Pálné Erzsébet meginti testvérét, Mihályt.*
* U. o. 1548. fasc. 2. nr. 73.
1570-ben Miksa új adományúl adja e birtokot Hadad tartozékaival Jakcsi Boldizsárnak és Kusalyi Jakcsi Mihálynak.*
* Wl. e.
1577 nov. 18-dikán Kusalyi Jakcsi Boldizsár magtalanul való halála esetére Révai Annára hagyja itteni birtokát.* De 1582-ben a birtokra vonatkozólag Jakabfi Ambrus és Móricz ellentmondanak az ekkor már özvegy Jakcsi Boldizsárnénak.* Végre is, még ekkor publikáltatja Zsigmond vajda,* majd pedig Báthory István, lengyel király, Wesselényi Ferencznek adományozta érdemei jutalmául Hadad vára többi tartozékával együtt.* 1475 körül (Kusalyi Jakcsi?) János jobbágyai innen 3 frt 2 dr adót fizettek.* 1543-ban 3 kapu után rótták meg adóval a Jakcsi Mihály jobbágyait.* Összeírtak innen ekkor még 1 birót, 3 szabadost és 3 szegényt. Az ő jobbágyai 1549-ben 4 kapu után adóztak. E 4 családon kívül volt még e helységben 1 biró, 8 szegény, 2 új ház és 2 puszta telek.* 1564-ben Hadad vára e tartozékában, 3 kapu után rótták meg adóval a Jakcsi-árvák jobbágyait, a kiken kívűl följegyeztek 8 zsellért és 2 új házat. Az adó behajtását nem engedte meg Sulyok 11György.* 1570-ben szintén csak 3 kapú után adóztatták meg a Jakcsi Boldizsár jobbágyait.* 1604-ben a középszolnoki Wesselényi-jószághoz tartozó Apáczán 1 rótt ház után 2 forintnyi adót fizettek.*
* Gy. f. kápt. lev. Z. 45. magyar nyelvű irat Orsz. lt.)
* U. o. fol. 123.
* GKG. cista A. fasc. XX.
* Gy. f. Kápt. lev. U. 8. (Orsz. lt.) s Wl. e.
* E mű I. k. 179. l.
* Dical.
* U. o.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
Adót 1715-ben 8 jobbágyháztartás fizetett, melyek közűl magyar 6 és oláh 2. 1720-ban 2 jobbágy-, 4 zsellér-, összesen 6 háztartás, ezekből 4 magyar és 2 oláh. A népesség száma 1715-ben 72, 1720-ban pedig 54 lélek. Nyelvre nézve a lakosság ekként oszlik meg: 1715-ben magyar 54, oláh 18, 1720-ban pedig magyar 36, oláh 18 lélek.
1715-ben 23 1/2 köblös szántóföldet s 13 kaszás rétet jegyeztek föl az összeírók, 1720-ban 42 1/2 köblös szántóföldet s már csak 11 kaszás rétet.*
* Hont vármegye küldötteinek összeirása, Magy. Stat. Közl. XII. köt. 65. lap. V. ö. jelen mű I. k. 165. l. 2. sz. jegyzet.
1797-ben a hadi terhekhez báró Wesselényi Farkas, mint főbirtokos járúlt innen, azután Pap János, oláh pap s Pap Von, kántor.*
* Szv. lt.
1824-ben az egyik alispán jelenti K.-Szolnok tisztségének, hogy az apáczai lakosokat nagyobbára Vicsára fogja átköltöztetni földesurok, br. Wesselényi Farkas. Ezért az apáczai papnak Győrtelkére való áttételét kérik a fogarasi püspöktől.*
* U. o.
1847-ben a lakosok száma 6; valamennyi gör kath.* Ekkor még hat ház s a gör. kath. templom állt a községből. A báró jószágigazgatója az ő sámsoni birtokán magtárt épített a templomból; de nem volt rajta az isten áldása, mert fölperzselte a villám azt. A községet e tájt rombolták le, állítólag azért, mert lakói a közbiztonságot veszélyeztették. Ma is tudják, hogy a leggazdagabb lakosát, Ilókot, a hadadi nagyerdőbe hurczolták s ott meggyikolták. Az árkot itt most is Illomás árkának nevezik. Ez a körülmény indította a tulajdonost arra, hogy leromboltassa a falut.
* Nagyv. Nvk. 1847. 111. l.
