Balla. (Szilágy-Balla.)
Balla.
(Szilágy-Balla.)
(Szilágy-Balla.)
Barla 1364. Most Szilágy-Balla; de ezt az előnevét csak nem rég, a vasút építésekor kapta. nevének eredetét a nép onnan magyarázta, hogy a lakosság hajdanta barlangokban lakott s a barlangból rövidűlt Barla, mely személynév.
83Néha Közép-Szolnokhoz számítják, a mi érthető, mert csakugyan a legszélén van a régi Kraszna vármegyének.* 1445-ben Somlyó tartozéka.
* Csánki, I. k. 581. l.
* Jlt (Egy mult századi másolat után.)
* Bl. fasc. W.
Eredetileg Vitéz János, váradi püspök birtoka,* a kitől a Losonczi Bánfiak akkor foglalták el, mikor hírűl vették, hogy a püspököt a nándorfehérvári ütközet után elfogták. De 1454-ben (márcz. 5.) L. Bánfi István és János mégis ellentmondanak annak, hogy e birtokot elfoglalta János, váradi püspök,* a kinek nevében Petherdi János, Radváni Tamás, Dengelegi Bernát és Bályoki Szilveszter megyei ispán jártak el, mint a püspök kiküldöttjei.* Sőt már 1452 ápril 18-dikán jelenti a váradi káptalan, hogy Losonczi Istvánt, a bán fiát, a ki Máté erdélyi püspököt e falu birtokába nem engedte bevezetni, megidézték.*
* Bunyitay V.: A Váradi Püspökség Története, II. k. 258. l.
* Bl. fasc. KK. nr. 16.
* Dl. 27.669.
* Beke Antal: Az erdélyi káptalan levéltára Gyulafehérvárt, 149. lap.
1445-ben Báthori István a maga és fiai: László, György, István, Mátyás, János és Miklós nevében tiltakozik a váradi káptalan előtt az ellen, hogy e birtokukat megkísebbítette L. Bánfi István új határok felállításával.*
* Bl. fasc. KK. nr. 10. Dl. 29.788.
1468-ban L. Bánfi István fiai: László, János, György, András és Mihály visszakapják Mátyás királytól a birtokot, melyet e testvérek atyjuk özvegyének Margitnak és leányának Katalinnak adtak volt ajándékúl, menyasszonyi hozományúl és leánynegyedűl.* Özv. Kompolthi Jánosné Margit és leánya Katalin jogtalanúl és igazságtalanúl tartják kezökben e birtokot 1469-ben is.*
* Bl. fasc. KK. nr. 10.
* U. o. nr. 19.
Csaholyi Péter és társai elhajtottak volt innen, meg Goroszló és Baksa birtokokról 2000 juhot, a miért ellenük 1473-ban 84Losonczi László, János, Mihály és György számára ítéletet hoznak.*
* Lelesz, L. 56. f. anni 1473. nr. 15.
Ballát 1497-ben L. Bánfi László cserébe adja L. Bánfi János más megyebeli birtokáért.*
* Bl. fasc. A. nr. 22.
1508-ban Báthori István kapja.*
* U. o. KK. nr. 18.
1516. jul. 6-dikán néhai ifj. Bánfi János e birtokán megosztozkodnak Losonczi Bánfi István, László, Péter, András és Kristóf meg Báthori Szaniszlófi Miklós és István.* 1523-ban Somlyói Szaniszlófi Istvánt,* 1537-ben István fiait: Andrást, Kristófot és Istvánt iktatják be, mi ellen Bánfi István a váradi káptalan előtt ellentmondással élhet.*
* Dl. 36.402. Km. Prot. Magn. p. 23. nr. 1.
* Lelesz, Stat. Z. 175.
* János király megbizólevele a károlyfehérvári káptalannak Bánfi Dénes, Farkas és Ferencz előterjesztésére kiadott 1760-diki átiratában. Bl. fasc. II. nr. 1.
1547-ben egyenlő részekre osztják Sarmasági András felperes és Báthori Szaniszlófi András, Kristóf és István alperesek között.*
* U. o. KK. nr. 4.
1548-ban Somlyói Szaniszlófi Báthori Annát ebből az atyai birtokból a leánynegyed fejében pénzzel elégítették ki fivérei.*
* Gyf. kápt. lt. XX. 16.
1550-ben Báthori Szaniszlófi István kapja e birtokot amaz egyezségnél fogva, melyet ifjú L. Bánfi János krasznamegyei birtokainak negyedére nézve kötött Bánfi Lászlóval, Istvánnal, Péterrel, Andrással és Kristóffal.*
* Bl. fasc. KK. nr. 6.
1553-ban (Barlaá-n) 12 1/2 kapu után adóztak a Báthori András jobbágyai, kiken kívűl 14 szegényt, 7 servitort és 5 új házat is följegyeztek e helységből.*
* Dical.
Néhai Somlyói Báthori Szaniszlófi István anyai jogon bírta. 1559-ben Valkai Miklósné Csire Petronella meginti Nagyfalusi l. Bánfi Miklóst, Bonczhidai l. Bánfi Istvánt, özv. Kisvárdai Ambrusné Bánfi Petronellát, özvegy Bánfi Annát, Telegdi 85Mihályné Bánfi Zsófiát, Bánfi Borbála és Dorottya hajadonokat, Szeődemeteri Horváth Györgyné Bánfi Katalint meg néhai Bánfi Anna fiát Apafi Gábort a birtok kiadására.*
* Lelesz, Act. an. 1559. nr. 45.
Somlyói Báthori István ellen 1574-ben tiltakozik Losonczi Bánfi Boldizsár.*
* U. o. C. Kraszn. Prot. 20. folio 217.
Az ezen birtokbeli tizedet 1576-ban a Bánfiaknak adományozta S. Báthori István, lengyel király.*
* A gyulafehérvári káptalannak L. Bánfi Farkas báró, az erdélyi kir. tábla assessora számára 1761-ben kiadott átiratában. Bl. fasc. O. nr. 18.
1599-ben Sarmasági Zsigmond átadja e birtokot, melyet Zsigmond fejedelemtől kapott s mely egykor Somlyó várához tartozott, Báthori Istvánnak, mert ennek közbenjárására Báthori András fejedelemtől más megyékben fekvő birtokokat kapott.*
* U. o. KK. nr. 4.
1648-ban idősb Rákóczi Gy. fejedelem ifjú Rákóczi György fejedelemnek és nejének Báthori Zsófiának adományozza érdemeik elismeréseűl atyai jóindulatból e birtokot, úgy hogy az örökösök hiányában id. Rákóczi Gy. második fiára Zsigmondra szálljon.*
* U. o.
* U. o. fasc. O. nr. 4.
* U. o. O. nr. 5.
1676-ban özv. Kölcsei Kende Gáborné Bánfi Zsuzsánna bírja zálogúl Bánfi Dénestől, de kötelezi magát, hogy a zálogösszeg visszafizetése után a birtokot visszabocsátja a Bánfi-család férfitagjainak.* A birtokot aztán visszaváltja Bornemissza Katalin, fenti B. Dénes neje, a maga és fia Zsigmond, továbbá Bánfi Kristóf és Farkas Bánfi-örökösök számára.* Be is iktatták 1677-ben özvegy Bánfi Dénesné Bornemissza Katalint.*
* U. o. O. nr. 13.
* U. o. P. nr. 11.
* U. o. MM. nr. 7.
1679-ben Kerczegi György, somlyói lakos, ifj. Rákóczi György, erdélyi fejedelem özvegyének, Báthori Zsófiának meghatalmazottja 86tiltakozik az ellen, hogy Ballát lefoglalják bizonyos adósság fejében.*
* Orsz. lt. kolozsm. conv. fasc. B. nr. 37. 19. fiók.
1680-ban osztozkodnak rajta Bornemissza Katalin és özv. Bánfi Kristófné Farkas Margit.*
* Osztozolevél átiratban. Bl. fasc. P. nr. 9.
1696-ban Inczédi György, mint felesége megbízottja tiltakozik e birtokot illetőleg Bánfi Dénes, Gábor, György meg Kende Zsigmond és Klára ellen.*
* Gyf. kápt. lt. Q. 86.
1702 máj. 11-dikén Lompérti Gencsi György és neje, Dobai Erzsébet zálogba veszik az itteni előhegyen a Szabó gödrénél fekvő két pászma szőlőt Mátyás Bálinttól, Béres Ilonától és Mátyás Istvántól.*
* Gencsi-lt. nr. 190.
1759-ben két egyenlő részre osztják Bánfi Ferencz és Boldizsár.*
* Bl. fasc. ZZ. nr. 18.
1760-ban Sellye Tolnai János, kincstári igazgató támaszt jogigényt e birtokhoz L. Bánfi Farkas, kormánytanácsos s a királyi tábla elnöke, Bánfi Ferencz krasznamegyei főispán s mások ellenében.*
* U. o. O. nr. 17.
Kézen fogott közbírák s regiusok előtt 1785-ben Kendi-Lónán gróf Teleki Ádámné br. Hadadi Wesselényi Máriától Losonczi B. Bánfi Zsigmond 5000 frtot vesz föl s zálogba adja «nemes Középszolnok vármegyében Kraszna circulusában Balla nevezetű faluban levő» teljes részjószágát minden tartozékával s megengedi Wesselényi Máriának a beiktatását.*
* GKG. B. IX, X.
Egy 1795-diki vallomás szerint Balla Krasznához tartozik s mint a krasznai s tasnádi uradalmat, 1777-ben a kincstár Cserei Farkas, udvari tanácsosnak adta.*
* Bl. fasc. yy. nr. 2.
1808-ban Balláról összeírták a gr. Bánfi és br. Bánfi birtokos nemes családok 1–1 tagját, előbbi kezén 57 antiqua és 2 nova, az utóbbién 45 antiqua és 3 nova jobbágytelek volt. Ezeken kívűl följegyezték Nagy András adózó nemest, 87ki a báró földjén és Szőllősi István adózó nemest, ki a gróf földjén lakik.*
* Szv. lt.
Megemlítem a helységnek azt a történeti emlékét is, hogy 1677 novemberben Tököli itt szállt meg.*
* Mon. Hung. Hist. II. oszt. XVIII. k. 101 l.
Balla evang. reformatus magyar község. Egyháza előbb M.-Goroszló filiája volt s csak ennek elpusztulása után lett anyaegyház. A zilahi egyházban 1654 márczius 17-dikén tartott partialis synodus tette azzá.* Temploma kőből 1782–1784. években épült; azelőtt fából való volt úgy a templom, mint a torony. A torony építését csak 1835-ben fejezték be.*
* Névk., ev. ref., 1876. 30. l.
* U. o. 31. l.
Papjai: Az 1686 szept. 18-dikán Debreczenben tartott közzsinat Csapai Miklóst Ballára küldötte papnak.* 1703-ban Krasznai Bertalan a lelkipásztora.* 1721-ben Galambfalvi Miklós, 1750. Zilahi Valkai András, 179–1775. Bessenyei Bálint, 1775–1796. Bereczi György, a ki az anyakönyvek vezetését megkezdte, 1797. Szakács Pál, 1797–1814. Málnási Benjamin, 1815–1817. Réthi József, 1817–1835. Kállai József, 1835. Faragó István, 1836–1875. Faragó József, a ki egyházmegyei ülnök, közügyigazgató, 1860-ban esperes. Azután Dobai Lajost választották meg.*
* Tt. ev. ref. I. 62–63. ll.
* Egyházmegyei lt.
* Névk., 1876., 32–33. l.
Harangjai, klenodiumai egészen az újabb időből valók. Legrégibb az az ezüst pohár, melyet 1700-ban Ballai Nagy János ajándékozott az egyháznak.
Állami jellegű két tantermű elemi iskolája 1900-ban szerveztetett. Azelőtt evang. reform. egy tantermű iskolája volt, mely 1852-ben épült. Az iskola tantárgyairól s kézi könyveiről 1853-ból van jegyzék, a mely szerint egy Brassóban 1844-ben kiadott ABC-t, Török János professzornak 1846-ban Marosvásárhelyt kiadott Földrajzát, 1845-diki Historiáját stb. használták.*
* A ballai evang. reform. egyház levéltára.
1715-ben 2 nemes-, 19 jobbágy-, 12 zsellér-, 1 taksás-, összesen 8834 háztartás fizet adót, magyar mind; 1720-ban 18 jobbágy-, 13 zsellér-, összesen 31 háztartás, szintén magyar mind.* Ebből következtetve a népesség száma 1715-ben 306 lélek, magyar valamennyi; 1720-ban 279 lélek, ugyancsak mind magyar, 1847-ben 643 a népesség száma, még pedig róm. kath. 17, gör. katholikus 27, evang. reform. 592, izr. 7.* 1890-ben 1095, nyelvre nézve magyar 1053, oláh 42; vallásra nézve r. kath. 10, gör. kat. 42, evang. reform. 1032, izr. 11. Házak száma 192.
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.
* Nagyv. Nvk. 1847. 99. l.
A mívelés alatti területből adózás czéljaira összeirtak szántóföldet 1715-ben 204, 1720-ban 62 1/2 köblöst; rétet 1715-ben 130, 1720-ban 69, kaszást; szőlöt 1715-ben 169, 1720-ban 83 kapást.* 1895-ben gazdaságainak száma 309. Területe 2648 katasztrális hold, a melyből szántóföld 750, rét 680, erdő 612, legelő 184, szőlő parlag 183, kert 56, terméketlen 183 hold.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.
* Mg. St. 506.
A községnek 1900-ban 12249 K. 78 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 5153 K. 84 f.
Utczái: Felszeg-, Alszeg-, Templom-, Kandia- és Szurduk-utcza.
Határrészei az Alsó-fordulóban: Rákóczi-hegy, Czigány-hegy; Hatló-fordulóban: Malom-domb, Kis- és Nagy-áska; a Nagyfa-fordulóban: Római sáncz, rege szerint: vízforgó készülék. Szőlőhegyek: Kankor, Dió-kert, Oreghegy, Hajnalhegy, Csipkés, Bodor, Kis-hegy.
