Borzova.
160Borzova.
Berzowa 1469, Borsva 1722. Oláh neve Borsu. Szláv név. (Sebes folyó.) Szilágy vármegyébe Doboka vármegyéből kebelezték, a melynek végső határán feküdt. Elég nagy s termékeny földű helységnek mondja Hodor (1837).* A mint egy 1722-diki összeírás mondja: Egy sziklás hegy lábánál az Egregy mellett fekszik,* a mely Prodánfalva középszolnokvármegyei helységtől választja el.* Távolságát Zilahtól egy mértföldre teszi a most említett összeírás, a mely azt is megjegyzi, hogy lakosai ritkán szoktak utazni.*
* Hodor: Doboka, 537. l.
* Conscript. Dob.
* Hodor: Doboka, 537. lap.
* Conscript. Dob.
A zsibói ütközetben is szerepel a falu annyiból, hogy Rákóczi serege ennek keleti határán igyekezett sánczok közé vonulni, de eredménytelenűl, mert Herbeville erdélyi főhadvezér kiszorította őket onnan.*
* Hodor: Doboka, 537. lap.
Valószínűleg ezt a Borzovát illeti az az 1322-diki adat, a mikor a Borzwa nevű hegyet az Aba nemzetségbeli Czente János fia János kezén találjuk,* a ki azt Hosszúmezővel együtt Elefánti Dezős, sebesvári várnagynak Dellő-Apáthiért cserébe adta 1330-ban.* De ismét Czente kezére került, a ki 1356-ban ugyancsak Hosszúmezővel együtt sógorának Vas Miklósnak s fiainak László, István, Pál és Jánosnak adja, hogy őt, míg él, érette gondozzák.*
* Benkő József kézirat D. 25. Enyeden.
* Fejér, I. VIII. 3, 459–61.
* Haz. Okmtár, 261.
Zsombori Péter itteni részbirtokát 1469 márcz. 16-dikán Zsombori Lászlónak zálogosította el.* Okt. 11-dikén Zsombori Péter és László meg Drágfi Zsigmond és Tamás osztályos atyafiak elzálogosították Monoszlói Csupor Miklós, erdélyi vajda és székely ispánnak.* 1471 okt. 22-dikén Zsombori Péter osztályos atyafiának, Zsombori Lászlónak eladta, még pedig a 161vámmal.* 1492 aug. 20-dikán Drági Márk zálogosította el Zsombori Péternek,* majd Somi Gáspár zálogosította el a birtokot, melyet Zsombori Péter- és Benedektől bírt zálogban, Drágfi Jánosnak. 1526 márcz. 1-sején e két Zsombori a nevezett borzovai, továbbá a farkasmezői birtokuk visszabocsátásáért meg bizonyos összeg fejében az őrmezői birtokukat zálogosítják el Drágfinak.*
* Dl. 36.394. Km. Prot. G. p. 14. nr. 2.
* Dl. 36.393. Km. Prot. F. min. pag. 151. nr. 1.
* Dl. 36.393. Km. Prot. F. min. pag. 98. nr. 2.
* Dl. 36.398. Km. Prot. M. min. p. 79. nr. 1.
* Orsz. lt. Km. conv. Prot. dl. 36.402. p. 290. nr. 1.
1602 előtt a Zsombori Farkas birtoka, de 1602-ben Básta György generális és Keövendi Székely Mihály, tiszántuli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adják érdemei jutalmául.*
* U. o. Gy. f. kápt. E. 86.
1764-ben ama birtokok egyike, melyekért Zsombori Zsigmond pert folytatott mostoha anyjával és nővérével.*
* Jlt. e. fasc. 1. nr. 82.
1837-ben az írja Hodor, hogy Borzova régebbi birtokosai a Borzovaiak voltak.*
* Hodor K.: Doboka, 537. l.
Ekkor birtokosai: Kabós, Peley, Zsombory, Hatfaludy Cserey nemesek. Lakosai: gör. egy. oláhok. A lakosok jómóduak.*
* U. o.
Régi gr. kath. egyháza van szt. arkangyalok tiszteletére épített fatemplommal; templomuk a falun kívűl kemény kősziklára épült.* Gör. kath. jellegű egy tantermű elemi iskolája 1865-ben szerveztetett.
* U. o.
1722-ben 2 jobbágyot s 7 zsellért írtak össze.* 1733-ban 18 volt az oláh családok száma; egyesűlt papját Jánosnak, gör.-keleti és kétnejű papját pedig Lukácsnak hívták.* 1750-ben 143 a gör. kath. lélek.*
* Cons. dob.
* Tr.
* Tr. 1901. IX. 286. l.
1837-ben a lelkek száma: 284, a házaké: 52.*
* Hodor K.: Doboka, 537. l.
1890-ben lélekszáma 332; nyelvre nézve magyar 11, oláh, 319, egyéb nyelvű 2; vallásra nézve r. kat. 1, gör. kat. 315, gör. kel. 1, evang. reform. 1, izr. 14. Házak száma 77.
1621721-ben adója 156 rhf. 30 dénár volt. 1722-ben e falu közös tartozása 62 magyar frt.*
* Conscript. Dob.
1722-ben határa két részre oszlik. Talaja a völgyben félfekete és sárga, agyagos, vizenyős; a domboldalokon veres. Földje inkább őszi vetésre alkalmas. 4 és 6 ökörrel kétszer szántanak. Trágyában szűkölködik. A kétszeres megterem. Szénája jó. Az Egregy pataka néha kiönt. Erdőben bővelkedik. A szomszédban őrölnek.*
* U. o.
1722-ben a 2 jobbágy és 7 zsellér kezén volt 9 egész és féltelek, 5 puszta telek, 9 ökör, 15 tehén, 8 borjú és üsző, 3 ló, 2 méhkas, 18 sertés, 32 köblös szántóföld, 7 köböl őszi vetés, 1 köböl és 3 metreta (1 m. mintegy 39.39 l.) tavaszi vetés, termett e falu határán a megelőző 1721. évben 35 kalangya búza, 13 kalangya zab, árpa és alakor, 13 kalangya kender és len, 26 szekér széna.*
* U. o.
1895-ben gazdaságainak száma 86. Területe 1023 katasztrális hold, a melyből erdő 415, szántóföld 319, rét 153, legelő 95, kert 15, szőlő (parlag) 1, terméketlen 25 hold.*
* Mg. St. 510.
A községnek 1900-ban 2500 K. 10 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 997 K. 68 f.
Határrészei: Rîtul Satului = Ritul Szátuluj (a falu rétje), Styára, Valea Albului = Váljá Álbuluj, Valea Podului = Váljá Poduluj (a híd mellett fekvő völgy), Coastea Crucii = Kasztjá Krucsij (keresztes domb), la Spoeală = lá Szpojála (a mésznél), la Sarhije = lá Szárhizsë, Pe Ciorgeu = Pë Csorgeu (a csorgó felett; ugyanezen szó), Pe Colnice = Pë Kolnyicsë (a lejtőkön), Valea Tesiului, Coastea Bisericii = Kasztjá Biszericsij (a templom dombja), Pe Vii = Pë Vij (szőlőhegyek), Cireşi = Csirësj (cseresznyefás), Pe Terasă = Pë Terásza (lépcsőzeten, terászon), Corni = Korny (somfás), Cărpiniş = Kerpinyis (gyertyánfás), La Prilaze = Lá Prilázë (a hágcsóknál), Sub Ulmi = Szub Ulmny (szilfák alja), Pe Curte = Pë Kurtye (az udvar felett). 163Ez utóbbin állítólag szép kastély állott, erről nevezhették el; találtak is itt égetett téglákra, most azonban mindennek semmi nyoma.
