Bréd.
Bréd.
Beryd 1385, Bred 1423, Bered 1450, Bros 1475, Breeb 1543, Bereed 1553, Bed 1555, Beed 1557, Breh 1570, Bued 1609.
Bros tényleg elferdített neve Brédnek,* mely szláv szó.
* V. ö. Csánki, I. 553. lap.
Középszolnokvármegyei helység, melynek lakossága 1423-ban oláh, mikor a helység Kusalyi Jakcsi Dénes birtoka, majd pedig abba Jakcsi Jánost, ennek nejét s fiait iktatják be.* Eredetileg hát a Jakcsi-javakhoz tartozott, a mint egy pár századdal később kelt jegyzék is ide sorozza.*
* GKG. C. XII.
* Wl.
175Egy 1450 deczember 14-dikén kelt oklevél szerint Kusalyi Jakcsi György és testvére néhai László részjószága. Kémeri Miklós részére akarták elfoglalni ezt is, de nem engedték.*
* Szabó Károly: Az Erd. Muz. Er. Okl., 64. lap.
1472-ben Bélteki Drágfi Miklóst és fiait: Bertalant, Ferenczet, Györgyöt és Pétert* iktatják be Bréd birtokba, a hol 1475 körül a Drágfi jobbágyai 3 forint 2 denárral,* 1543-ban (Breeben) a Drágfi Gáspár jobbágyai 4 kapu után adóztak. Fölmentvék az adózás alól 1 biró, 2 szabados, 8 szegény és 1 új ház.* 1549-ben (Bereeden) 2 kapu után adóztatták meg ekkor már a Drágfi özvegyének a jobbágyait, de felmentettek 1 bírót, 4 szegényt és 3 új házat.* 1570-ben (Brehen) 2 kapuszámnyi adóval rótták meg a császár jobbágyait.*
* Lelesz, Stat. D. 228.
* E mű I. k. 180. l.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
De még előbb, 1555-ben tiltakoznak Jakcsi Mihály fiai,* hogy Drágfi György ezen (oláh) birtokához a kincstár, s mások igényt támasztottak. Ők 1557-ben tiltakoztak az ellen, hogy a falu felét János király s Izabella Báthori Györgynek és nejének, Báthori Annának meg ezek fiának, Istvánnak adományozzák.*
* GKG. A. fasc. XX. – Lelesz, Prot. 13. fol. 108. an. 1555.
* U. o. Act. an. 1557. nr. 13.
1572-ben Bréd, Mojgrád és Zsákfalva között fekszik a Durulya (Drullia) erdő, a mely per tárgyát képezi Jakcsi Mihály meg Serédi Istvánné és fia, Ferencz között. A Brédhez való erdőt a Gyertyános patakig ítéletileg Serédiék kapják.*
* Wl.
1595-ben Görcsöni Serédi István megállapíthatja itteni birtokának a határait Karika és Csiglen, bizonyos úrnő és Wesselényi Ferencz birtoka felől,* e Serédi Bréd birtokról 1609-ben gondnoki vallomást tesz Palaticz János számára.*
* Zsigmond, magyar király megbízó levele átiratban. Bl. fasc. RR. nr. 29.
* Lelesz, Prot. 51. fol. 15. an. 1609.
1724-ben III. Károly adományából Csikszentkirályi br. Andrási Ferencz és József nyerik Brédet, mely az előtt a Serédi családé volt,* s mely a görcsöni kastélyhoz tartozik.
* Szgy.
176Somlyói Báthori Anna ajándékul adott itt egy részt Keresztúri Dobszai Jánosnak,* a kit be is iktatnak abba.*
* Gencsi lt. nr. 2.
* U. o. nr. 60.
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták e községből a következőket: gr. Andrási Károly; pap: Popa Nikuláj oláh; kántor: Pap Kosztán oláh; molnár: Molnár Stefán.*
* Szv. lt.
Gör. kath. fatemploma 1771-ben épűlt. Anyakönyve 1851-ben kezdődik.* A gör. keletieknek is van templomuk szintén fából építve.
* Sch. 1886. 162. l.
Elemi iskolája gör. kat. jellegű s egytantermű.
1715-ben 4 jobbágy-, 1 zsellér-, összesen 5 háztartás fizet adót, melyekből 2 magyar és 3 oláh; 1720-ban 4 jobbágy- és 3 zsellér-, összesen 7 háztartás, valamennyi oláh. A lakosság száma 1715-ben 45 lélek, ebből magyar 18, oláh 27; 1720-ban 63 lélek, valamennyi oláh.* 1733-ban 16 oláh családot jegyeztek fel; görög-keleti papját Dánielnek hívták.* 1847-ben a lakosok száma 387; róm. kath. 9, gör. kath. 378.* 1890-ben lélekszáma 1012; nyelvre nézve magyar 27, oláh 974, egyéb nyelvű 11; vallásra nézve r. kat. 6, gör. kat. 771, gör. kel. 207. evang. reform. 5, izr. 23. Házak száma 201.
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.
* Tr.
* Nagyv. Nvk. 1847. 107 l.
Lakosai gazdasági eszközöket készítenek.
Szántóföldje 1715-ben 40 köblös, 1720-ban 110; rétje 1715-ben 4, 1720-ban 21 kaszás; szőlője 1715-ben 2 kaszás; s a jövedelem «más forrásból» 40 forint.* 1895-ben gazdaságainak száma 186. Területe 2902 katasztrális hold, a melyből erdő 1202, szántóföld 984, rét 303, legelő 288, kert 25, szőlő parlag 4, beültetve 1, terméketlen 95 hold.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.
* Mg. St. 506.
A községnek 1900-ban 8540 K, 2 fill. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2662 K. 68. fill.
Utczái: Uliţa Poptelecului = Poptelekuluj (Papteli-utcza), Cigleanului = Csigljánuluj (Csiglen-utcza), Turecescilor = Turëcsëstyilor 177(Tureac = Turják [= csizmaszár] vezetéknevűek utczája), Cătră Vii = Ketre Gyij (Szőlőhegy-utcza). Határrészei: Dealul Crucilor = Gyálul Krucsilor (Keresztes domb), Fântânele = Funtinyelë (források), Şuri = Surj (csűrök), Dealuri = Gyálurj (halmok), La Monastire = Lá Monásztirë (a kolostornál), Mazeri = Mázërj (paszulyföldek), Sortii, Lunci = Luncs (völgyek). Bokros helyek: Tufele Peleşului = Tufëlë Pelësuluj (Peles bokrai), Intre Şuri = Intre Surj (a csűrök között; [puszta szőlők]), Pśana Anesii = Pojáná Aneszij (Ánané erdei rétje; Ana = Áná = Anna itt vezetéknév lehet), Dîmbul Horincarului = Dimbul Horinkáruluj (Horincar = Horinkár dombja; horincar = horinkár = pálinkafőző?, horincă = horinka = pálinka alapszóból), La Sborisce = Lá Szboristyë (a vásártérnél?), Valea lui Zsurzs? = Váljá luj Zsurzs (Zsurzs? völgye), Părăul Lui Vesii? = Pereul Luj Vesii (Vesii? csermely árka), Fundătură = Fundatúra (zugoly), Dumbrăviţa = Dumbraviczá (ligetecske). Erdő: La Curmătură = Lá Kurmetúra (a lejtős hegyoldalnál) és Pëszlják. Kútjai: Fântâna la Stogurele = Funtiná lá Sztogurelë (az asztagocskáknál levő kút), Fagului = Fáguluj (a bükkfa alatt levő), Cigleanului = Csigljánuluj (Csiglen felé eső kút), Monastirii = Monásztirij (a kolostor kútja), Tamás kútja, din Torţi = gyin Torcz (fogantyús? kút), Rosë és Rosijë (veres-kút).
Itt a határnevekben a kolostor szó Szent Margit meszesi monostorával áll kapcsolatban, a melyről előbb szóltam.*
* L. I. k. 581. l.
A Lá Kurmetura határrészében levő galyakból összehordott halom, a hol 1875-ben egy kóborló czigány megölt egy leányt, a ki itt van eltemetve, – a népnek egy régi kegyeletes szokását mutatja.
Buchmér. Lásd Bodmér.
