Csaholy. (Magyar- és Oláh-Csaholy.)
Csaholy.
(Magyar- és Oláh-Csaholy.)
(Magyar- és Oláh-Csaholy.)
Közép-Szolnok vármegyének legrégibb adóösszeírásában három ilyen nevű helység fordúl elő. Ezek megfelelnek az 1477-ben egyszerre feltünő Magyar-, Közép- és Oláh-Csaholynak. Már 1476-ban Magyar-, Oláh- és Felső-Oláh-Csaholy helységek 197s még előbb egy 1341-diki nemesi tulajdonnévben Csaholymonostora bukkannak föl,* 1429-ben pedig Oroszlán-Csaholy birtokról is van szó.
* V. ö. Csánki, I. k. 553. l.
Ma nálunk két ily nevű helység van: Magyar- és Oláh-Csaholy. Szatmár vármegyében is van egy Csaholy Nyir előnévvel, továbbá itt egy Csaholc nevű helység is van. Szatmárban a Hunyadiak korában is létezett Csaholy (Chahal, Chahol) helység s így ügyelnünk kell, hogy azt a mi helységeinkkel össze ne téveszszük, mert a mi Csaholyunkat is néha Szatmárban említik az oklevelek. Egyébként mindegyik Csaholy rendszerint középszolnokvármegyei helység, néha krasznavármegyei, s Tasnád vidékén fekszik; 1795-ben Magyar- és Oláh-Csaholy úgy is vannak említve, mint a tasnádi uradalom tartozékai, sőt 1564-ben az adóösszeírások Magyar-, Középső és Felső-Csaholyt, mely utóbbi Felső-Oláh-Csaholynak is van írva, a hadadi várhoz tartozó helységekül sorolják föl.
Egy 1723- és 1742-diki tanúvallatás Kétházi Csaholy (Közép-, alias Kétház-Csaholy) nevű helyet is említ. Arról van szó 1742-ben, hogy az oláh-csaholyi lakatlan és elhagyott jobbágytelkek Gálfi, Rákóczi- és Bikfalvi-részből állanak. Ezek közűl a régi jobbágy-telkek a Nagy Puszta-Csaholy és Kétházi Puszta-Csaholy nevű, puszta prćdiumokban vannak. Ezelőtt csak mintegy huszonhat esztendővel költöztek az emberek a falu mostani helyére, melynek nagyobb részét erdőből irtották és tisztították. Azelőtt e helyen soha sem volt falu.*
* Bl.
Oláh-Csaholy tehát, mint ekkor kitünik, a tizennyolczadik század elején költözött a mai helyére. A néphagyomány szerint is ezelőtt Puszta nevű határrészében feküdt; még kivehető a templom alapzata, közelében kőrakások, cserepek. A nép hite szerint a templom helyén, ma is lehet hallani időnként a harangok zúgását.
Magyar-Csaholy Faluhely nevű határrészében terűlt el 198hajdan; itt most is találnak falrészeket és cserépdarabokat. A mai község szintén régi faluhelyen van, mert mint a néphagyomány tartja, a mikor ide költöztek, már ott találtak egy tornyot, s ahhoz építették a most is fennálló reform. templomot. Hont vármegye küldöttei csakugyan följegyezték erről a helységről, hogy 1713-ban kezdett telepűlni,* s így a néphagyományt történeti adat is támogatja.
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 340. l.
Monostor-Csaholy az oklevelekben Czizér és Szent-Miklós közt (1429), Oroszlán-Csaholy Panit után Felső-Csaholy és Csaholy közt Kene előtt, Felső-Csaholy és Géres között M.-Csaholy előtt (1429) fordúl elő.
Nevöknek változatai: Chaha (?), Dumbul (?) 1205–1235, Chohal 1330, Csaholymonostora 1341, Chahol, Magiarcsahol, Felsewchahol, Orothlan Chahol 1429, Magyarchahol, kezebsewchahol 1477, Felseo-Chahol, Kezepseo-Chahol, Mag˙ar Chahol 1484, Mindkét Oláh Chahol, Kezepchahol 1491, Kezepsew chachol 1534. Mag˙arthahol 1545, Magar chahol, Kewzepcsahol 1547, Magar Chiahol, Kewzepseo Chahol 1549, Kwzepchacholy, Olahcsahol˙ 1551, Mag˙ar Czahol 1554, Kewzepsew Chahol 1570, Felső-Chaholya 1558, Mag˙arch˙ahol, Olachahol, Közép-Chyahol 1589, Magiar Cziaholy, 1604, Magiar Csiaholy, Kezepseo-Olah-Csiaholy, Felső-Olah-Csiaholy 1615, Felseő-Csaholy 1617, Chiahol˙ 1628, Magyar Chiahol 1631, Cziokol 1634, Felső ola Csahol˙ 1642, Szilágy-Csaholy 1659, Kétház-Csaholy 1723, Magyar-Csaholy román neve Cehaluţ = Csehalucz, Oláh-Csaholyé Csebald 1733. Magyar személynév.
A Váradi Regestrumban Chaha falubeli Zotot és Benust azzal vádolja Zudurou villabeli Guda, hogy neki nyolcz márka kárt okoztak, de a tüzes vas megégette Guda kezét.* Kandra Kabos szerint Chaha = Choay, Chokal = Csohaj Bihar megyében. Vajjon Csaholyra nem lenne-e értelmezhető?* Dumbul 199villabeli Atanáz pristaldus volt, a mikor egy Kegy villabelit lopással vádolnak.* Kandra Kabos Magyar-Csaholynak véleményezi ugyan Dumbult, de hozzá teszi, hogy ez mint talány megfejtésre vár.*
* Kandra K.: V. R. 298., 300. l.
* U. o. 300. l. 1. sz. j.
* Kandra K.: V. R. 206. l.
* U. o. 207. l. 12. sz. j.
Egy 1348 máj. 5-dikén kelt oklevél szerint Csaholy, Csaholyi János mester birtoka, a ki a tasnádi vendégeket eltiltotta annak a bitorlásától.*
* Szabó Károly: Az Erd. M. E. Okl. 21. l.
Szirmainál találunk egy adatot, melyben több Szatmár és K.-Szolnokban fekvő helység van felsorolva 1429-ből, mint a Chaholyi család birtoka. Ezek között van Magiar-, Monostor-, Felsew- és Orothlán-Chahol is, melyek minden valószinűség szerint K.-Szolnokot illetik.*
* Szirmai: Szatmár m., 1810. II. 109. l.
1476-ban Magyar-, Oláh- és Felső-Oláh-Csaholy földesurai a Becskiek.*
* Csánki, I. k. 553. l.
A krasznavármegyei Magyar-, Közép- és Oláh-Csahol azok közül a javak közül való, a melyek felett, mint Csaholyi Boldizsár néhai fiának, Farkasnak jószágain a tizenötödik században barátságosan megegyeznek Csaholyi Péter és leánya, Thardi Literatus Máténé Anna meg Pekri Miklós és neje, Bánfi Anna, másként a fenti Boldizsár özvegye.*
* Lelesz, Act. Bercs. fasc. 37. nr. 26. (Prot. X. pag. 47.)
1429-ben Zsigmond király új királyi adománynyal megerősíti Csaholy-, Magyar- és Felső-, Monostor-Csahol és Orothlan jószágukba udvari hívét, Csaholyi Jánost, az István fiát és Csaholyi Lászlót, a kik a királylyal Boszniában harczoltak és a kiket ott el is fogtak.* A király meg is hagyta a váradi káptalannak, hogy Kávási Pál, Szunai Miklós, Mindszenti György és Balázsházi Mihály, királyi emberek valamelyikének jelenlétében iktassa be ezeket Magyar-, Felső és Oroszlán-Csaholy birtokokba.*
* Fejér, X. 7., 97.
* A váradi káptalannak S. B. Zsigmondnak Ippon 1585. deczember 15-dikén kelt parancsára Lokacsi Prépostvári Bálintnak, mint első nejétől született fia, Bálint gyámjának kérésére kiadott átiratában. – Zichy-Okmt. VIII. k. 390. és 391. ll.
2001427–30 körül Szilágyi Miklós fiai birnak Magyar- és Oláh-Csaholyban.*
* Szgy.
A középszolnoki Közép-, Magyar- és Felső-Csaholyra jobbágyokat hajtottak el Kenéről Csaholyi János és László, János fia János és ezen László fiai Mátyás, Pál és György, a kekk ellen ezért 1545-ben vizsgálatot tartanak Szántói Becsk fiai László, Péter és Dénes érdekében.*
* Lelesz, B. 100. f. anni 1454. nr. 60.
A szolnokmegyei Magyar-, Oláh, és Felső-Csaholy részbirtokról s másokról 1455-ben kétszáz arany forintért örök vallomást (nuditio perennalis) tesz Dengelegi Bernát számára Csaholyi Sebestyén.*
* U. o. Prot. 4. fol. 47. an. 1455.
Kémeri Pál és fiai: István, Bernát, György, Ráfáel és Mihály elhajtották Oláh-Csaholyról az összes lábas jószágot. Ez ügyben 1465-ben vizsgálatot tartanak ellenök Losonczi Bán fiai: László, János és György, Csaholyi János, István, Miklós, Daróczi Bereczk és Kémeri János számára.* 1468 táján Csahol Pál, felesége és fia meg mások ide hurczoltak az erdélyi püspök tasnádi birtokáról sok értékes tárgyat, 1200 juhot.*
* U. o. L. 45. f. anni 1465. nr. 36.
* Tört. Tár 1897. évf. 500. l.
1475 körűl Csaholban (Dengelegi) Bernát jobbágyai 2, a Becski jobbágyai 4, a püspök jobbágyai 1, a Drágfi jobbágyai szintén 1 forint adót fizettek, Alsó-Csaholyban (Czahol inferior) (Dengelegi) Bernát 5, Becski Benedek 1, Magyar-Czaholban (Dengelegi) Bernát szintén 5, Becski Benedek 3, Csaholyi László 3 forint, a püspök 1 forint 3 dénár, Drágfi Miklós 1 forint, másik (Kémeri?) Bernát 2 forint adóval vannak fölvéve.* 1543-ban a középszolnoki Magiar Chaholban 4 kapu után fizettek adót a Csaholyi Farkas jobbágyai, a Bornemissza Boldizsáréi pedig 5 után. Volt ekkor a helységben a kilencz kapuszámon kívül 2 biró, 1 szabados, 20110 szegény és 1 pusztatelek.* Olahchahol Bornemissza Boldizsár és Csaholyi Farkas között oszlott meg, kiknek jobbágyai 1–1 kapú után adóztak. Felmentettek ekkor az adózás alól e helységben 1 birót és 3 szegényt.* Felsewchaholy Bornemissza Boldizsár és Csaholyi Farkas között oszlott meg, kiknek jobbágyai 1–1 kapu után fizettek adót. Találtak a helységben a két kapuszámon kívül még 2 szabadost és 3 szegényt.* 1549-ben Mag˙archaholban Bornemissza Boldizsár özvegyének a jobbágyait 8, a Pekri Miklóséit pedig 5 kapu után adóztatták meg. ezen 13 kapun kívül feljegyeztek még 9 szegényt és 3 újházat, továbbá Somlyói Báthori András részéről 1 szegényt.* Keozepseo Chaholban 1–1 kapu után fizettek adót Pekri Miklós és özv. Bornemissza Boldizsárnénak a jobbágyai, a kiken kívül találtak még előbbi részén 1 új házat, az utóbbién pedig 2 szegényt.
* E mű I. k. 177. l.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
1554-ben Pekri helyébe Sulyok Ferenczet és Csaholyi Ferenczet vették fel és amannak részéről 3, emezéről pedig 2 szegényt jegyeztek föl.* Felső-Csaholyban 2 kapu után adóztatták meg Bornemissza Boldizsár özvegyének a jobbágyait, ellenben a Pekri Miklóséit csak 1 után. E 3 kapun kívül találtak itt még 4 szegényt és 3 új házat. 1554-ben Pekri helyett Csaholyi Ferencz és Sulyok Ferencz fordűl elő; előbbi részén 1 szegény, az utóbbién pedig 1 kapu és 1 szegény volt.* 1554-ben Mag˙ar Czaholban 4 kapu után adóztak Bornemissza Boldizsár özvegyének a jobbágyai, ellenben a Sulyok Ferencz, Csaholyi Ferencz és Pekri Miklóséi csak 1–1 után. E 7 kapun kívül volt a helységben még 12 szegény, 4 új és 2 puszta ház.* 1564-ben a hadadi várhoz tartozó Mag˙ar Chahol-ban 4 kapu után rótták meg adóval a Jakcsi-árvák jobbágyait, de a behajtást nem engedte meg Sulyok György, Eme 4 kapun kívül volt itt még 7 zsellér és 2 új ház.* Ugyancsak 202a hadadi várhoz tartozó Kezepsew Chahol-ban 1 1/2 kapuszámnyi adóval rótták meg a Jakcsi-árvák jobbágyait, de a behajtást nem engedte meg Sulyok György.* Felsew Chaholban (Felsew Olah Ciaholnak is van írva, ez is a hadadi várhoz való), 2 kapu után adóztatták meg a Jakcsi-árvák jobbágyait, de az adó behajtását nem engedte meg Sulyok György.* 1570-ben a középszolnoki Mag˙ar Chahol-ban a Jakcsi Mihály jobbágyait 2 kapu után rótták meg adóval, ellenben a Báthori István és Csaholyi Ferenczéit csak 1–1 után.* Kewzepsew Chahol-ban 1–1 kapu után fizettek adót a Prépostvári Bálint, Báthori István és Jakcsi Mihály jobbágyai.* Felsew Chaholban 1–1 kapu után rótták meg adóval a Jakcsi Mihály és Báthori István jobbágyait, ellenben a Prépostvári Bálint és Csaholyi Ferenczéit csak 1/2–1/2 után. 1604-ben Magiar Cziahol˙-ban 1 rótt ház után 2 forintot fizetett adóban a Melit Pál jószága.* Felseo Cziaholy-ban 1 rótt ház után 2 forintot fizetett adóban a Sulyok István jószága.*
* U. o.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
A középszolnoki Magyar-Csaholy, Oláh-Csaholy- és Felső-Oláh-Csaholy birtokokat Becski Péter fiai István és Benedek elfoglalták, jóllehet azokat ezen Péter leánya, Klára zálogban bírta. Ez ügyben 1476-ban vizsgálatot tartanak.*
* Lelesz, D. 96. f. anni 1476. nr. 15.
1477-ben Csaholi János fiai László, Péter, a maguk és testvérei János, Bertalan, Miklós, István, Zsófia, Margit, anyjuk, Potencziána nevében felmentik Zicsi Jánost, Filpesi Pétert és Filpesi János fiait, a Csahol középszolnoki birtokban elkövetett hatalmaskodás alól.*
* U. o. C. 186. f. anni. 1477. nr. 26.
1477 szept. 15-dikén a középszolnoki Magyarcsahol, Középsőcsahol és Felsőcsahol birtokokba ellentmondás nélkül beiktatják Bélteki Drágfi Miklóst.*
* Dl. 29.004.
1484-ben Bekcs László elzálogosítja Magyar-, Középső- és Felső-Csaholy részbirtokát Csaholyi Andrásnak.*
* Nemz. Múz. Becski lt.
2031491-ben a középszolnoki Magyar Chahol, mindkét Oláh Chahol azon részbirtokok között vannak, a melyeket Csaholyi András elzálogosít 25 arany forintért Geréb László, gyulafehérvári püspöknek.*
* Lelesz, prot. 2. fol. 46. an. 1491.
1491-ben Magyar-, Közép- és Felső-Csaholy birtokokbeli leánynegyedeket illetőleg egyezség jön létre Szántói Bekcs László és Perényi Simon között.*
* Nemz. Múz. Becski lt.
A középszolnoki Magyar-, Oláh- és Felső-Csaholy Csaholyi Bertalan azon javai közé tartozott, a melyekből a Bertalan özvegyét, Annát hozomány és nászajándék illeti meg. Ezért 1513-ben Csaholyi Miklós meginti az említett özvegyet, hogy vegye fel a hozományát és nászajándékát, a javakat pedig bocsássa vissza.*
* Lelesz, Act. an. 1513. nr. 7.
A középszolnoki Magyar-, Oláh- és Felső-Csaholy Csaholyi Ferencz azon részbirtokai, a melyeket a Ferencz magvaszakadásával Kenderesi Jánosnak adományoztak. Az e tárgyban 1527-ben hozott ítélet végrehajtását elmulasztották, a miért is 1549-ben az említett János gyermekei; Péter és Berendi Jánosné Anna megidézik özv. Bornemissza Boldizsárné Szőcsi Annát, Tardi Literatus Máténé Csaholyi Annát és Pökri Miklósné Bánfi Annát.*
* U. o. 1549. fasc. 1. nr. 31.
Mag˙ar Chahol, Kezepsew Chahol, Felsew Chahol iránt 1534-ben Árthánházi Bornemissza Boldizsár Csaholyi Péterrel s Farkassal lép szerződésre.* A középszolnoki Magyar-, Oláh- és Felső-Csaholy Csaholyi Ferencz azon javai, a melyek Csaholyi Farkas 1534-diki tiltakozása szerint öröklés jogán e Farkasra meg Csaholyi Péterre szállandók és a melyekből a fenti Ferencz özvegyét, Ártánházi Boldizsárné Annát csakis hozomány illeti meg.*
* GKG. A. fasc. XVII.
* Lelesz, Act. an. 1534. nr. 3.
A krasznamegyei Magyar-, Oláh- és Felső-Csaholyból, Csaholyi Imre javaiból egy rész Csaholyi Györgyöt illeti meg, 204a mely részt azonban az említett György 1536. kelettel fenmaradt hiteles másolat szerint eltartás czímén átiratott Csaholyi Miklós özvegyére, Magdolnára.*
* Lelesz, anni 1549. fasc. 5. nr. 59.
Az imént említett özv. Csaholyi Ferenczné Anna, Bornemissza Boldizsár neje, vissza is tartotta menyasszonyi hozományában a középszolnoki Magyar-Csaholy, Oláh-Csaholy és Felsewchahol birtokokat, melyeket Csaholyi Boldizsár fia Farkas magához akar váltani. Ennélfogva a leleszi konvent János király 1539 okt. 2. parancslevelére a király elé idézi Annát.*
* GKG. A fasc. II.
A középszolnoki Magyar-Chahol, Oláh-Chahol birtokokat megtámadtatta Bélteki Drágfi Gáspár, az otthon talált embereket elverette, ezek apró marháit elhajtatta, mi által több, mint 4000 forint kárt okozott. ezért 1539-ben Drágfit megidézteti Ártánházi Bornemissza Boldizsár.*
* Lelesz, Act. an. 1539. nr. 31.
1543-ban Csaholyi Péter el akarja adni Csaholyi Farkas Olahchahol, Magyarchahol és Felsewchahol stb. birtokait Pekri Miklósnak, de ellentmond ennek Melyth Pál Csaholyi Gáspár s néhai Csaholyi Imre leányai Anna és Katalin nevében.*
* GKG. A fasc. I. III.
Oláh- és Magyar-Chahol Csaholyi Imre azon részbirtokai között vannak, a melyeknek visszabocsátására 1544-ben Csepei Nagy Ákos Ferenczet megintik Csili Pekri és neje, Csaholyi Boldizsár özvegye, Anna, mint Csaholyi Boldizsár gyámjai.*
* Lelesz, Act. an. 1544. nr. 17.
A középszolnokvárm. Magyar-, és Közép-Oláh-Csaholy azok közűl a részbirtokok közűl való, a melyeket – úgy látszik – Csaholyi Gáspár el akar idegeníteni Chili Pökri Pálnak, a mi ellen 1545-ben tiltakozik Melit György a saját neje, Csaholyi Anna meg Horvát Miklósné Csaholyi Katalin nevében;* márcz. 17-dikén Ferdinánd meghagyja a leleszi konventnek, hogy néhai Csaholyi Boldizsár fiának Farkasnak szatmármegyei (!) Mag˙arthahol birtokába iktassa be zálog czímen Pekri Miklóst, de ellentmondanak.*
* U. o. 1545. nr. 42.
* GKG. A. fasc. II.
2051545-ben beiktatják a középszolnoki Magyar-Csahol és mindkét Csahol jószágokba Csaholyi Péter leányát, Annát.* Magyar-Csahol, Oláh-Csahol és Közép-Csahol részbirtokokba Csaholyi Tardi Mihályt és leányát, Annát.* Csaholyi Miklós özvegye, Zoltán Magdolna elzálogosította néhai férje Magyar-Csahol, Felső-Chahol, Olah-Chabol és más szatmármegyei részbirtokait Csepei Ákos Ferencznek, a kit ama részbirtokok visszabocsátására int Csaholyi Gáspár, miután a fenti özvegyet csak hozomány illeti meg azokból.*
* Lelesz, Stat. C. 105.
* U. o. T. 35.
* U. o. Act. an. 1545. nr. 5.
1546-ban a középszolnokvárm. Magyar-, Közép- és Oláh-Csaholra, mint Csaholyi Imre részbirtokaira vonatkozólag, Ártánházi Bornemissza Boldizsár szerződést köt Zechoi Melit Györgygyel arról, hogy ama részbirtokokat visszabocsátja ennek és nejének, Annának meg Petrityevith Miklósné Katalinnak.* A középszolnoki Középső- és Felső-Csaholnak, mint Csaholyi Miklós javainak, valamint az azokból kiszolgáltatandó hozománynak és nászajándéknak visszabocsátására inteti Csaholyi Gáspár a fenti Miklós özvegyét, Magdolnát.*
* U. o. 1546. fasc. 2. nr. 78.
* U. o. 1546. fasc. 2. nr. 24.
Magyar-, Közép- és Oláh-Chaholról Csaholyi Gáspár és György még 1547 előtt vallomást tettek Csaholyi Imre leányai: Melit Györgyné Anna és Radochi Horvát Miklósné Katalin javára.*
* U. o. 1547. fasc. 3. nr. 6.
1547-ben Oláh-Chahol, M.-Chahol és Közép-Chahol részbirtokokba Radóczi Horváth Miklóst;* majd pedig Csaholi Imre leányait: Melith Györgyné Annát és Raduczi Petritevics Miklósné Katalint iktatják be.* A középszolnoki Magyar, Középső és Felső-Chaholból, mint Csaholyi Lukács jószágaiból Nagymihályi Jánosné Csaholyi Annát leánynegyed illeti meg, a ki annak kiadására ekkor meg is idézteti Csaholyi Pétert.*
* U. o. Stat. H. 79.
* U. o. Stat. C. 102.
* U. o. Act. an. 1547. fasc. 1. nr. 7.
A leleszi konvent 1547 ápr. 8-diki tanúsága szerint Csaholyi 206Boldizsár néhai fiának Farkasnak – úgy látszik – Magarchahol, Olahcsahol és Kewzépcsahol birtokaiért per támadt, Pekri Miklós és Csaholyi Péter között. Ezek most kijelentik, hogy fogott birák útján egyezséget kötnek;* A leleszi konventnek ez évi húsvét hétfőjén kelt levele szerint Csaholyi Péter fiának Ferencznek szolgája tiltakozott ura nevében az ellen, hogy néhai Csaholyi Farkasnak középszolnoki Magyar-, Oláh- és Középső-Csahol birtokára vonatkozólag ezen Péter bármi egyezséget kössön Pekri Miklóssal.* Október 21-dikén a középszolnokmegyei Magyarcsahol, Olahcsahol és Keozepcsahol birtokokra nézve megegyeztek Tardi Máté (Miklós?) deák, ennek neje Csaholyi Anna meg apósa Péter, másfelől özv. Ártánházi Bornemissza Boldizsárné (Gáspárné?) Széchi Anna és megszüntették a közöttük fenforgó viszályokat.*
* GKG. cista A. fasc. II.
* U. o. C. fasc. XIX.
* A váradi káptalannak 1549 márcz. 10. Tardiné számára adott levele ered. U. o. A. fasc. II.
A középszolnoki Magyar-, Középső- és Oláh-Csahol részbirtokokat, Csaholyi Gáspár és György visszafoglalták özv. Csaholyi Miklósné Zoltán Magdolnától, a miért is 1548-ban a két Csaholyit megidézteti előbb Drágfi Gáspár, majd Druget Antal özvegye, Somlyói Báthori Anna.*
* Lelesz, Act. an. 1548. fasc. 4. nr. 28.
A szatmármegyei Magyar-, Közép- és Oláh-Csaholban, mint Csaholyi Farkas birtokaiban a Tardi Liberatus Máté és neje, Csaholyi Anna egy kölcsönös szerződéssel örököstársaiknak fogadták Csili Pökri Miklóst és nejét, Bánfi Annát, a kik 1549-ben megidézik Tardit és nejét ama szerződés áthágásáért.*
* U. o. 1549. fasc 5. nr. 51.
A középszolnoki Magyar-, Középső- és Oláh-Csahol részbirtokokat, Csaholyi Gáspár, felelősséget vállalván ifjú Csaholyi Ferenczczel szemben, 1549-ben elzálogosította Báthori Andrásnak – más birtokokkal – 2000 forintért. E részbirtokokról a fenti Gáspár testvére, György vallomást tett volt Báthori javára, a mit Gáspár is megerősített.*
* A váradi káptalanból Melit Györgyné Csaholyi Anna számára kiadott vallomás. U. o. 1549. fasc. 2. nr. 41.
207Magyar-, Közép- és Oláh-Chahol (K.-Zólnokban) 1549-ben Csaholyi-birtok.*
* Gr. Károlyi-ltár, III. k. 250. l.
1550-ben a középszolnoki Magyar-, Közép- és Oláh-Csaholról, mint a Csaholyi Gáspár részbirtokairól, 1550-ben örök vallomást tesz Csaholyi Imre leánya, Melit Györgyné Anna számára,* továbbá, mint id. Csaholyi Imre jószágaiból leánynegyed illeti meg Ruszkai Dobó Jánost és Ödönfi Bernátot, a kik annak kiadására meg is idézik az itt említett Melit Györgyné Csaholyi Annát.*
* Lelesz, Act. an. 1550. fasc. 1. nr. 7.
* U. o. 4 nr. 12.
1551-ben Magyarcsahol és mindkét Oláh-Csahol jószágokba iktatják be Csaholyi Péter leányát, Annát.* Pekri Miklósné Bánfi Anna nem akarja visszaadni a középszolnoki Magyarchahol˙, Kwzepchaholy és Olahchahol˙ birtokokban első férjétől maradt javakat, ezért Csaholyi Péter fia Ferencz felperes ügyvédje Szigeti Gergely deák ez évi február 3-dikán pert indít ellene Ferdinánd előtt, melyet azonban az alperes ügyvédjének kérésére elhalasztanak.*
* U. o. Stat. C. 106.
* GKG. A. fasc. II.
1552-ben Magyar- és Oláh-Csahol részbirtokokra vonatkozólag szerződést kötnek Lekcsei Sulyok Ferencz és neje, Csaholyi Anna meg Csaholyi Ferencz.*
* Lelesz, Prot. 12. fol. 126. an. 1552.
Chahol, (a kuriával), Magyar-, Oláh- és Felső-Csaholy részbirtokokról Csaholyi László, Gáspár és György vallomást tettek Bornemissza Boldizsár és Pökri Pál számára, de 1553-ban Székely Lászlóné Zoltán Katalin és Chepei Ákos Ferenczné Vetési Piroska ama vallomások érvénytelenítésére intik özv. Bornemissza Boldizsárné Szécsi Annát és özv. Pökri Pálné Katalint.*
* U. o. Act. an. 1553. fasc. 1. nr. 32.
1553-ban Magyar-, Oláh- és Felső-Csaholyból, mint id. Csaholyi György javaiból, Chepei Ákos Ferenczné Piroska 208leánynegyedet követel Csaholyi Györgytől és azért ezt meg is idézi;* augusztus 17-dikén Ferdinánd levele szerint Magyar-, Oláh- és Középső-Csaholy birtokokért pert folytatnak Csaholyi Ferencz mint felperes és Chily Pekri Miklósné Bánfi Anna, ki előbb Csaholyi Boldizsár neje volt, mint alperes.* Ez időtájt a középszolnoki Magyar-Chahol birtokban lévő vámház elfoglalása miatt Chili Pökri Miklósné Anna megidézteti özv. Ártánházi Bornemissza Boldizsárné Annát. Ama vámházat Pökriné bírta.* 1558-ban Briberi Melit György és neje, Csaholyi Anna vallják, hogy Csaholyi Péternek és Bertalannak magyarchaholi részbirtokait Sámsoni Kőrösi Miklós kezén hagyták.*
* Lelesz, Act. an. 1553. f. 1. nr. 4.
* GKG. A. fasc. II.
* Lelesz, Act. an. 1553. fasc. 2. nr. 10.
* U. o. 1558. nr. 15.
1562-ben Báthori András Székely Lászlónak adja Magyarcsahol, Oláhcsahol, Kewzepchahol részbirtokokat.*
* GKG. B. fasc. IV. V.
1564-ben a Magyar Chahol birtokban lévő négy jobbágytelekről Csaholyi Ferencz örök vallomást tesz Iréni Ferencz javára.*
* Lelesz, Prot. 13. fol. 683. an. 1564.
1567-ben Felső-Csaholyban Cseffei Jánosnak jobbágyai vannak, kik Somosi Farkas János nevű jobbágyáért kezessége vállalnak.*
* Nagyv. Múz. Bl.
1568-ban Oláh- és Magyar-Csahol részbirtokokba iktatják be Briberi Melith Györgynek Csaholyi Imre leányától, Annától született fiait: Istvánt, Pált és Pétert.* 1570-ben Magyar-, Közép- és Oláh-Csaholért, mint Csaholyi György és Gáspár részbirtokaiért Briberi Melith István pert folytat, előbb Tardi Literatus Máténé, majd Sulyok Ferenczné Csaholyi Anna leányai: Prépostvári Bálintné meg Katalin, továbbá özv. Kún Miklósné Csaholyi Orsolya, Károlyi Györgyné Borbála és ezek gyermekei: Péter és Borbála, Besenyei István; Dancsházi Ferencz és Ruszkó Mihály, a mely két utóbbira e per átszármazott, meg Hunyadi Sándor ellen. A pert az alperesek 209meg nem jelenése miatt Melith nyerte meg.* Magyar-, Felső- és Oláh-Csaholyt, a melyeket Csaholyi János és Miklós hűtlenségi per következtében elvesztettek és a melyekért Melith Györgynek Csaholyi Annától született fia, István pert folytatott, de elvesztette, Nádasdi Kristóf grófnak adományozták.* 1572-ben Magyar- Középső- és Felsew-Csaholy birtokból Kusalyi Jakcsi Mihály és Boldizsár kielégítik testvéreiket, Katalint (Parlaghi Györgynét) és Annát, Báthori Szaniszlófi Eleknét.* 1588 előtt a Felső-Csaholya, Közép- és Alsó-Csaholy possessiokbeli részbirtokokat Parlagi György és neje Kusalyi Jakcsi Katalin leányainak: Kőrösi Istvánné Magdolnának és Dengelegi Miklósné Annának adja Báthori Zs. erdélyi vajda.*
* Lelesz, Stat. M. 17.
* Lelesz, Act. an. 1570. fasc. 1. nr. 22.
* U. o. an. 1570. nr. 65.
* Orsz. lt. Gy. f. kápt. lev. cent. U. 30.
* Bl. fasc. II.
1574-ben Olahcsahol, Magyar-Csahol és Középcsahol jószágokba iktatják be Briberi Melith Istvánt és Pált.*
* Lelesz, Stat. M. 18. nr. 1.
Magyar-, Oláh- és Közép-Csahol azon részbirtokok között vannak, a melyekben 1575-ben Csaholyi Gáspár fiörököseivé fogadja Melith Istvánt és Pált.*
* U. o. Prot. 22. fol. 143. an 1575.
Magyar-, Oláh- és Felső-Chahol jószágokban Csaholyi Ferencz fiörökösökké tette Prépostvári Bálintné Thardi Dorottyát és Kapi Andrásné Sulyok Katalint, a mit 1577-ben jóváhagy Lekcsei Sulyok István.*
* U. o. Signat. Lib. 5. folio 167.
1579-ben II. Rudolf a kihalt Csaholyi-család középszolnoki Magyar-Csaholy, Középső-Oláhcsaholy és Felső-Oláhcsaholy birtokait Lokacsi Prépostvári Bálintnak, Lekcsei Sulyok Istvánnak, Kapi Andrásnak és nejének, Sulyok Katának meg utódaiknak adja és augusztus 25-dikén elrendeli a beiktatást.*
* Egykorú más., Szgy.
Magyar-, Oláh- és Közép-Csaholra vonatkozó oklevelek lefoglalásáért özv. Csaholyi Ferenczné Károlyi Fruzsina ellen hozott ítéletet 1582-ben kiadják Briberi Melith Istvánnak.*
* Lelesz, Act. an. 1582. fasc. 1. nr. 61.
210Magyar-, Oláh- és Közép-Csaholyról, a Csaholyi-javakról, Csaholyi Gáspár őszinte szeretetből 1584-ben is örök vallomást tesz Briberi Melith István és Pál javára.*
* Lelesz, Act. an. 1584. nr. 58.
1589-ben Felseo-, Keozepseo- és Also-Csaholy részbirtokokat Kőrösi Istvánné Parlagi Magdolnának és Dengelegi Miklósné Parlagi Annának adományozza Báthori Zsigmond.* Mag˙arch˙ahol, Olachahol és Közép-Ch˙ahol birtokokra nézve megegyeznek Csaholyi Imre unokái: Melith István és Pál meg Sulyok István, a mit Istvánfi palatinus levele igazol.* A középszolnoki Alsó-, Középső- és Felső-Csaholynak rossz igazgatása, valamint gyámi kötelességeinek rossz teljesítése miatt 1592-ben özv. Parlagi Pálné Csáki Annát megidézteti Dengelegi Miklósné Parlagi Anna.*
* Orsz. lt. Gyulaf. Kápt. II. Lib. Reg. fol. 353.
* GKG. C. fasc. VI.
* Lelesz, Act. an. 1592. fasc. 1. nr. 36.
Prépostvári Bálint 1592 november 2-dikán Egerből levelet ír Károlyi Mihálynak, melyben többek közt említi, hogy «az oláh-csaholyi jobbágyért mást hasonlót adjon kegyelmed Hodoson».*
* Gr. Károlyi-ltár, III. k. 574. lap.
1597-ben Magyar-, Olah- és Közép-Chahol visszabocsátására inteti Czobor Mihályné Melit Klára testvérét, Pált, ki azokat, mint nővére gyámja elfoglalta.*
* Lelesz, Act. an. 1611. nr. 2., folio 2.
A középszolnoki Magyar-Chahol, Középső-Oláh-Chahol és Felső-Oláh-Csahol részbirtokokon 1598-ban megosztozkodnak Surányi Csarnavodai Borbála, Alagi Sára meg Prépostvári István.*
* U. o. Prot. 44. fol. 12. an. 1598.
1607-ben a csaholyi jószág eladása ügyében Kapi András tiltakozik Korodi ifjú Ispán István, Alaghi Ferencz és neje Prépostvári Sára ellen.*
* GKG.
1610-ben Magyar-, Oláh- és Közép-Csaholy részbirtokok visszabocsátására inteti Czobor Mihály, mint Melit Klárától született fiának, Jánosnak gyámja özv. Melit Pálné Chap˙ 211Krisztinát és fiát Pétert. Ama birtokokat Pál, mint Klára gyámja foglalta el.*
* Lelesz, Act. an. 1616 nr. 26.
1611-ben Magyar-, Oláh- és Középső-Chahol birtokok negyedrészeért Deres Pálné Ödönfi Margit megidézteti Melit Pált és István; a pert utóbbi Pál fiainak meg nem jelenése következtében Margitnak második férjétől született leánya nyerte meg.*
* U. o. 1611. nr. 21., folio 2.
1615 márczius 22-dikén Magiar Csiaholj, Kezepseo Olah Csiaholy, Felseo Olah Csiaholy meg más birtokokon osztozkodni kiván Kapi Andrással és Sándorral Kapi Anna Pete Lászlóné.*
* GKG. A. fasc. VII.
1617-ben Alsó-, Közép- és Felső-Csaholy részbirtokokon megegyeznek Rosályi Kún Lászlóné Ábránfi Katalin és özvegy Dengelegi Miklósné Parlagi Anna.*
* Lelesz, prot. 59. fol. 140. an. 1617.
1628-diki tanúvallatás szerint többek között «az három Chiahol˙i jószágot» leánynegyed fejében kapták Báthori Elekné Jacski Anna és Pallagi Pálné Jacski Kata, a mikor ezeket a hadadi jószágból kielégítették.*
* Wl.
1631 szeptember 21-dikén Lekcsei Sulyok János (Csengerben lakik), a középszolnoki Balázsházán nemzetes Balásházi László udvarházánál Balásházi Péter, hites assessor és Jukos Miklós, nótárius előtt egy, Mag˙ar-Chiaholban vér szerint reá szállott jobbágyházat, melyben Zoványi Benedek jobbágy lakozik, a melynek szomszédja Vetési István pusztaházhelye a nemzetes és vitézlő Bajoni alias Nagy Györgynek s mindkét ágon való maradékinak 230 magyar forintért örökre eladja.*
* GKG. cista A. fasc. VII.
1639-ben a Chahol˙-jószágot illető levelekért per folyik Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbála és a Sulyok-család között.*
* U. o.
1641 jun. 5-dikén Szaniszlófi Báthori Kata rendelkezése szerint Magyar- és Felső-Csaholy jószágon osztozkodnak meg 212Lónyai Zsigmond, Badoginé Lónyai Kata, Becski Lászlóné Lónyai Zsuzsánna fia Szántói Becski György és leánya Blibery Mellith Györgyné Zsuzsánna.*
* GKG. cista A. fasc. VII. nr. 9.
1642 aug. 20-dikán Szakácsi Ferencz, Közép-Szolnok vármegyének egyik szolgabirója, Thasnádi Tolnai Szabó János, assessor tanusítják, hogy Szénás Istvánnak (Bályokon lakik) egy Szabó István nevű jobbágya Lokacsi Prepostvári Zsigmond «Felső ola Csaholy» jószágába telepedett; Szénás a jobbágyot felkéri.*
* Orsz. lt. Ügyvédek utáni iratok; fasc. 32. nr. 74.
Szilágy-Csaholyt, az ott levő majorságszőlőkkel együtt Rozsályi Kun István 1659 febr. 18-dikán kelt végrendeltében Tholdi Györgynek hagyja.*
* Gr. Károlyi ltár. IV. k. 383. l.
1681-ben Báthori Zsófia fejedelemasszonynak szolnokmegyei Oláh-Csaholy birtokát az ingatlanokkal együtt lefoglalták bizonyos tartozás fejében Magyar-Véggyantai Boros László számára.*
* Bl. fasc. XX. nr. 22. és fasc. YY.
1687-ben a magyar- és felső-csaholyi jobbágyok tanuskodnak a Debreczeni Istvánné Balázsházi Zsófia javára tartott tanuvallatásnál. Szerintök Balázsházi Péternek, Zsófia apjának itt is volt telke.*
* Nagyv. Muz. Bl.
1701 aug. 31-dikén Szécsi Györgyné Guthi Juditot megintik, hogy bocsássa ki ama m.-csaholyi részjószágot, a mely Szécsi György jogán Ráczkevi István, tasnádi lakost illeti.*
* Gencsi lt. nr. 188.
1702 jul 13-dikán vizsgálatot tartanak Zsombori János részére az iránt, hogy a csaholyi részbirtokát, melyet Dancs (?) Jánostól birt zálogban, Ráczkövi Istvánnak hagyta-e végrendeletileg Szécsi György.*
* U. o. nr. 192.
1707 jul. 12-dikén a magyarcsaholyi birtokok tárgyában tanuvallatást tartanak Szécsi György utódai javára.*
* U. o. nr. 185.
1709 előtt Kapi Borbála Toroczkai Istvánné s Kapi Mária 213gróf Gyulai Ferenczné, mint felperesek, Sulyok Ferencz, György és András, alperesek ellen a csaholyi birtokot illetőleg perelnek. A döntő ítélet 1709 ápr. 25-dikén kelt.* Az 1712 aug. 4-dikén néhai Kapi Mária grófnő nagypaczali javairól felvett leltár szerint a magyar- és oláhcsaholyi meg zölczei erdőkön 2000 sertés hízhat bő termés idején. Oláh-Csaholyban van két puszta telek, M.-Csaholyban pedig 1 jobbágy.*
* GKG. cista C. fasc. XIV.
* U. o. f. VI.
Magyar-Csaholy részbirtokokat Szécsi György végrendeletileg Ráczkövi Istvánnak hagyta, de Gencsi Györgyné Dobai Erzsébet nem akarja kibocsátani, a kit azért 1712 szeptember 17-dikén megidéznek.* Csaholy egyike Szécsi György és neje, Guthi Judit ama javainak, a melyeknek felosztására 1716 jun. 20-dikán az előbbiek leánya, Zsombori Jánosné Szécsi Zsófia meginti Gencsi Györgyné Dobai Erzsébetet és Csatári Andrást.*
* Gencsi-lt. nr. 957.
* U. o. nr. 951.
1718 decz. 14-dikén Ilosvai Dobai György és neje, Szécsi Judit gyermekei megosztozkodnak a szüleikről maradt csaholyi részjószágokon.*
* U. o. nr. 213.
1734-diki tanuvallatás szerint Oláh-Csaholyban Boros Borbálának három népes jobbágytelke van, melyek a régi faluhelyen levő puszták után való kaszáló rétek voltak s rájok azután építettek házakat, hogy ide erre a helyre szállott a falu. A régi faluhelyen van négy puszta telek, Alsó-Csaholyban pedig egy, melyekkel szomszédosok Toroczkai I. zsellére és Vainé naposa jobbágytelkei. Guthi Dénes naposának rétje van itt.*
* Bl.
Az oláh-csaholyiak semmiből sem adtak tizedet, (oláhülés.) Juhból, sertésből, ha száz van is, csak egyet adnak, míg a tizenkét naposok minden esztendőben már 8–9-ből is egyet fizetnek. Ha pedig ennél is kevesebb van, akkor ezeket 4–4 polturával váltják meg. Ezeken kívül karácsonytyúkját is szoktak adni.*
* U. o.
2141736-ban tartott tanuvallatás szerint Kapi-jogon Magyar-Csaholyban 8–9 házhely van.* Oláh-Csaholyban hat házhely van ezen a jogon. A tizedet mindkét helyt mindenkor kiadták a Kapi-részre.*
* GKG. B. fasc. XIII–XV.
* U. o.
Egy 1742-diki tanuvallatás szerint a makkos erdő több oláh- és magyar-csaholyi birtokról közös, mert e két falu nem tart külön határt. Ez az erdő jó terméskor meghizlal 3000 sertést; ha váltó-sertést fogadnak reá, akkor a dézsma és váltópénz fölmegy 100 frt-ra és 20 sertésre, minek felét Boros Kata és Borbála utódai, felét a többi birtokosok kapják. A Kétházi Csaholynál, a Nádas-patakon van egy puszta malomhely, melynek töltése előtt fekszik Guthi Dénes kaszálója.*
* Bl. (rendezetlen).
Ugyancsak ez évbeli tanuvallatás szerint Magyar-Csaholyban Sulyokrészbeli paraszttelkek vannak, melyeket Gálfi-jogon szerzett néhai Vay László. A Mesterhegyen van egy Sulyok-részbeli puszta szőlőföld-tábla, melynek szomszédosa nyugotról Zoványi Mihály nemes ember szőlője, keletről Toldi Ádám jobbágya: Illyés Márton puszta szőlőföldje. A Sulyok-rész néhai Vay László és Boros Kata szerzeménye, kik azt ezelőtt mintegy huszonhat esztendővel Sulyok Andrástól vették zálogba 200 forinton. Az e részhez való jogát Sulyok András a tasnádi Bikfalvi-családnak is elzálogosította volt, de ettől visszaváltotta a Sulyok-család és csak egy, az oláh-csaholyi Puszta Prćdiumban levő jobbágy-telket hagyott meg a Bikfalviaknak. A kiváltás után e részt Sulyok András ismét elzálogosította Vaynak. Van Magyar-Csaholyban több Toldi-rész. A Rátz mezei fordulón, a Szent Miklós vápája fejénél van egy darab szántóföld, melylyel keletről az országút, nyugatról Ilyés Mihály, Tholdi-rész-jobbágy szántóföldje szomszédos. Gyulai István gróf jobbágyának Biró Tamásnak a szántóföldje Ilyés Márton, Tholdi-részbeli jobbágy szántóföldjével szomszédos. Bydeskuti Sámuel zsellére e faluban Mikó István. A sz.-miklósi 215vápában Bydeskuti Sámuel és Kemény Sámuel jobbágyai szomszédok. A Rátzháton fekszik Bernáth István zsellérének a szántóföldje; a Tölgyes-fordulón, a Nyilas-földek derekán a Thordai Boldizsár zselléreé. A Baxa dombján Tholdi-rész van.*
* Bl.
1753-ban II. Rákóczi Györgyné Báthori Zsófia középszolnoki F.- és O.-Csaholy birtokai a Bánfi-család mindkét nembeli ágára szállanak, miután a rajtuk levő terhet kifizették.*
* U. o. fasc. XX. nr. 19.
1771-ben Oláh-Csaholy possessióban Vay Lászlónak 6 taksása, 10 jobbágya van. A 20 napi roboton kívül tartoznak az aratást végezni, a tizedet kiadni, e mellett egy zsákot, két tyukot és húsz tojást szoktak fizetni.*
* Bl. (rendezetlen.)
A középszolnoki M.-Csaholy birtokba 1779-ben iktatják be Nagy-Károlyi Károlyi Antalt.*
* U. o. fasc. KK. nr. 20.
Ebben az évben Reviczki József, Szotyori Kerekes József és nejeik bérbe veszik Vajai Vay Lászlótól Tasnád mezőváros tartozékát, a középszolnoki Magyar-, Középső- és Oláh-Csaholy részbirtokokat és az ide tartozó részeket.*
* Bl. (rendezetlen.)
Magyar- és Oláh-Csaholy birtok visszaszerzésére nézve 1784-ben Menesági István és György meg Csoknyai György megegyeznek. Ezért ama kettős szerződést, melyet e birtokok visszaszerzésére nézve Menesági György Bányai Sámuellel, Menesági István pedig Gönczi Györgygyel kötött, megsemmisítik. E birtokok Ippi Bideskúti Imrénél vannak.*
* Lelesz, Act. an. 1784. nris 34. et 35.; Prot. foliis 36. et 37.
Wolkenstein Trostburgi gróf felesége Aspremont Anna 1795-diki vallomása szerint M.- és O.-Csaholy a tasnádi uradalomhoz tartoznak s mint ilyeneket a kincstár Cserei Farkas, udvari tanácsosnak adta.*
* Bl. fasc. yy. nr. 2.
1797-ben a hadi segedelemhez való hozzájárulásra Magyar-Csaholy községből összeírták a következőket. Főbb birtokosok: gr. Tholdi Zsigmond, gr. Gyulai József, gr. Károlyi József, 216Kolumbán Elek és Berzentzi Mihály; kisebb birtokosok: br. Bánffy György, Tisza László, Véér András, Ravaszdi Katalin, Gentsi Lászlóné, Dants György, Keövér-család, Irinyi Ferencz, Irinyi Lászlóné, László György, Linkner Mihály, Bálint János, Szodorai-család, Betsky-család, Komáromi György, Egri András, Gentsi György, Bükk Ferencz, Bydeskuti László; saját telkükön lakó immunis nemesek: Détzeg Zsigmond, Pál (Páál), Mihály, András (öreg), Mihály (ifjú), Sándor, ör. Détzeg László, ifjú Détzeg László, Mikó Mihály, Miklós, Ferencz, András és József, Détzeg Máté és István, Détzeg P. András, Détzeg Imre, József, Mogyorósi Sándor, Nagy János, József, Mihály és András, Nagy Bálint, Mihály és József, Mogyorósi Zsigmond és István, Nemes György és Sándor, Nagy György, ör. Nagy János, Nagy István, Sztárai István, Mihály, György és János, Mikó Pál (Páál), Thót Mihály, Détzeg Zsigó és Márton Jakab; saját telkükön lakó contribuens nemesek: Zoványi András, Mihály és György; más telkén lakó contribuens nemesek: Bebek Ferencz, Szigeti Ferencz, Gáál Miklós, Ketskeméti György, Gáál András, Ardai János, Fazekas József és Ferencz; pap: Makódi Mihály; kántorok: Détzeg Péter ref. és Lázár Gábor oláh.* Oláh-Csaholyból összeírták a következőket. Főbb birtokosok: Cserei Farkasné, Vay László és a Szénás-utódok; kisebb birtokosok: br. Bánffy György és László, gr. Bethlen Ádámné, gr. Gyulai József, Eötvös Ferencz, Keövér Imre, Guthy Krisztina, Balla József, Pelei Imre, Szekeres József, Buttyán Lőrincz, br. Inczédi Sámuel, Linkner Mihály, Bálint János, Szabó Ferencz, Dobai Antal és Sebes Lajos; pap: Hodászi Gergely oláh; kántor: Juhász Zarie.* 1805-ben Magyar-Csaholyról összeírták a Zoványi-, Kecskeméti-, Fazekas-, Mogyorósi-, Szigeti-, Kovács-, Ardai- és Bebek-családok fegyverfogható 217tagjait, mint adózó nemeseket, összesen 16-ot;* lovasnak vették föl a Détzegi- és Mikó-családok tagjait, összesen 3-at; gyalogosnak pedig a Détzeg-, Nagy-, Gentsi-, Nemes-, Orosz-, Sztárai-, Mikó-, Juhász-, Vas-, Tóth-, Beke-, Léczfalvi Székely- és B. Nagy-családok tagjait, összesen 39-et;* okt. 18-dikán homagialis esküt tettek a Détzegi-, Gentsi-, Vas-, Mikó-, Sztárai-, Beke-, Nemes-, Orosz-, Nagy- és Tóth-családok tagjai; összesen 43-an.*
* Szv. lt.
* U. o.
* Szv. lt.
* U. o.
* U. o.
Bölöni József 1804-ben kelt levelében a szolgabírót megbízza, hogy Guthi Krisztina Csaholyban lakó engedetlen Kira Stefán nevű zsellérét intse meg s ha tovább is vakmerőségre vetné magát, tömlöczbe kisértethesse.*
* Jlt. fasc. 15. nr. 12.
Szécsi György magyar- és oláh-csaholyi jószágairól lajstromot készített Gencsi György.*
* Gencsi-lt. nr. 1657.
Magyar-Csaholy evang. reform. egyházáról első adatunk Bethlen Gábor idejéből való. A kegyes fejedelem ezt az egyházat is segítette, a csaholyi bor- és búzatermés tizedének egy részét adományozván a lelkész fizetésének pótlására. Lampe 1725-ből említi az egyházat. 1766, 1799 a legrégibb évszámok templomáról, 1813-ban kezdték építeni a mai tornyot, melyet azonban csak 1827-ben fejeztek be.* Az egyháznak a Nagy- és Kis-Bajos erdők jövedelmeznek, meg a Sárgahegy szőlő. Vay László, gr. Toldi Zsigmond s Gyulai József (1776–1778) is tettek adományokat.* Az egyház anyakönyvei 1756-ban kezdődnek.*
* Névk., ev. ref. 1875. 43–44. l.
* U. o. 45. l.
* U. o. 47. l.
Az 1779 aug. 16-dikán tartott superintendensi gyűlésen jelentik, hogy a «csaholyi egyházban sikerűlt az oda kiment küldöttségnek a békét lehetőleg helyreállítani.» Erre vonatkozólag Biedöskúthy Imrét megkeresik, hogy kísérje figyelemmel a Csaholyról elköltözött lelkészt, Baksát.*
* Tt. ev. ref. II. 196.
Klenódiumai között legrégibb egy fehér gyolcs kendő, a 218szögleteken veres selyemmel kivarrva, «Isten tisztességére a m.-csaholyi ecclézsiájához Tóth Jánosné maga költségén vötte 1698 Nov. 17.» Egy ónkannának ez a felirata: «Balázs Péter Anno 1699.» Az ezüst poharat «a m.-csaholyi reformata ekklezsia számára ajándékozta nemzetes Délczeg András Anno 1755.
Papjai: Cziaholyra Tarnóczi Istvánt az 1630 jun. 9-dikén Debreczenben tartott közzsinat,* Cziaholra Bökeni Jánost az 1634 jun. 18-dikán Szatmárt tartott közzsinat,* Papfalvi Mihályt a Kállón 1659 jun. 25-dikén tartott közzsinat Csaholyba küldte papnak.* ezekről hát nem tudjuk határozottan megállapítani ide tartozásukat. Már Fülesdi Mihályt az 1677 jun. 27–28-dikán Berettyó-Ujfalun tartott közzsinat Magyar-Csaholyba küldte.* 1748-ban Sasi István van említve a kebli «egyházi rendszabályokban.» 1756–1763. Szebeni András, 1763–1772. Csengeri István, 1772–1779. Baxa György, 1779–1791. Bethlend János. Ezt követte Zalányi Sámuel, ki Gencsről, Szatmár megyéből, jött, itt halt meg 68 éves korában, 1793 okt. 8. A papi teendőket ez év decz. 13-ig a tasnádi pap végezte, azután Heczei Sámuel esperesi fakultácziója mellett keresztelt stb. a rector, Balai András 1794 ápr. haváig, 1804. Makódi Mihály, Szeő-Demeterről jött, 1804–1814. Makóldy József, mellette segédpap Elek Mihály. 1814–1842. Elek Mihály, itt halt meg 1842 szep. 6-dikán 59 éves korában. 1843–45. Hézső Sándor peéri segédpap szolgált, a ki innen Peérba visszament rendes papnak. 1845–1849. Kiss Károly kémeri rector, a mikor a hallgatói által Urbán cs. ezredes elébe hurczoltatott és állomásáról lemondott, Regéczi Pál helyére vitetett Zsibóra. 1849–1856. Elek Károly, a ki innen Sarmaságra ment. 1856. Rózsa Károly, a ki Szamádról jött.* Jelenlegi lelkész Szabó István.
* Tört. Tár, 1898. évf. 629. l.
* U. o. 631. l.
* U. o. 642. l.
* U. o. 650. l.
* Egyházmegyei lt. s Névk. ev. ref. 1875. 47–48. lap.
Magyar-Csaholyon a gör. kath.-oknak kőtemplomuk van.* 219Evang. reform. jellegű egy tantermű elemi iskolája 1894-ben épűlt.
* Sch. 1886. 184. lap.
Oláh-Csaholy gör. kath. fatemploma 1730-ban épűlt. Az egyház 1776-ban egyesűlt. Anyakönyve 1810-ben kezdődik.* Gör. kath. jellegű egy tantermű elemi iskolája 1850-ben szerveztetett, 1894-ben új iskola épűlt.
* Sch. 1886. 186. lap.
Magyar-Csaholyban 1715-ben 6 jobbágy- és 2 zsellér-, összesen 8 háztartás fizet adót, mind a 8 magyar; 1720-ban 2 nemes-, 12 jobbágy-, 9 zsellér- és 1 taksás-, összesen 24 háztartás, melyből 23 magyar és 1 német. A népesség száma 1715-ben 72 lélek, mind magyar; 1720-ban 216 lélek, 207 magyar és 9 német.* Oláh-Csaholyban 1715-ben 4 jobbágy- és 2 zsellér-, összesen 6 háztartás fizet adót és pedig 5 magyar és 1 oláh; 1720-ban 6 jobbágy- és 9 zsellér-, összesen 15 háztartás és pedig 10 magyar és 5 oláh. A népesség száma 1715-ben 54 lélek, magyar 45, oláh 9; 1720-ban 135 lélek, 90 magyar és 45 oláh.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.
* U. o.
1733-ban Oláh-Csaholyban (Csehald) 16 oláh család volt; görögkeleti és kétnejű papja György nevet viselt.*
* Tr.
1847-ben Magyar-Csaholyban a lakosok száma 850; róm. kath. 6, gör. kath. 307, evang. reform. 515, izr. 22.* Oláh-Csaholyban 568 a lakosok száma; gör. kath. 548, izr. 20.*
* Nagyv. Nvk. 1847. 47. 106. l.
* U. o.
1890-ben Magyar-Csaholy lélekszáma 868; nyelvre nézve magyar 744, oláh 123; vallásra nézve r. kath. 9, gör. kath. 142, evang. reform. 699, izr. 18. Házak száma 166. Oláh-Csaholy lélekszáma 1010; nyelvre nézve magyar 36, oláh 974; vallásra nézve gör. kath. 978, evang reform. 14, izr. 18. Házak száma 205.
Magyar-Csaholyban a művelés alatti területből adózás végett összeírtak szántóföldet 1715-ben 7 1/2, 1720-ban 144 1/2 köblöst, rétet 1715-ben 11, 1720-ban 64 kaszást; szőlőt 1715-ben 22018, 1720-ban 95 kapást.* 1720-ban a szőlőterület jó része, körülbelül egy harmada új ültetvény volt.* Oláh-Csaholyban összeírtak szántóföldet 1720-ban 81 köblöst; rétet 1715-ben 16; 1720-ban 74 kaszást. «Más forrás» czímén jövedelem 15 forint.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. lap.
* U. o. 341. l.
* U. o.
1895-ben Magyar-Csaholy gazdaságainak száma 219. Területe 4023 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1419, erdő 1170, legelő 542, rét 340, szőlő (parlag) 266, kert 63, terméketlen 223 hold.* Oláh-Csaholy gazdaságainak száma 228. Területe 5456 katasztrális hold, a melyből erdő 2268, legelő 1390, szántóföld 1217, rét 274, kert 41, szőlő (parlag) 25, terméketlen 241 hold.*
* Mg. St. 506.
* U. o.
1900-ban Magyar-Csaholynak 11.976 K. 76 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 5026 K. 86 f. Oláh-Csaholynak 8711 K. 60 f. becsértékű a cselekvő vagyona, állami egyenes adója 4440 K. 64 f.
Magyar-Csaholy határrészei: Láz (irtás), Öregpuszta, Vénhegy, Macskahegy, Alsó-Hosszúaszó, Szamarága, Făgeţěl = Fazsëczel (kis bükkfás), Lipojo, Cărbunar = Karbunár (szénégető), Aristia, Cornitel = Kornyiczel (szögletecske), Kis-Péter, Nagy- és Kis-Bajos, Drágáre, Valea cu apă = Váljá ku ápa (nedves völgy), Izvor- (forrás-) hegy, Salamon-csorgó, Cetate = Csëtátye (vár), Blidăriţă = Blidericza (tálas), Puszta. A Láz határrészében levő földhányásokban a lakosok ásatás útján ló-csontokat, emberkoponyákat és emberi csontokat találtak. Valószínű, hogy ezeket háború alkalmával temették ide.
