Cserese 1477, Cherese 1479, Therese 1525, Chieresse 1598, Cseresse 1464, Cheresse 1649, Cseresze 1720, oláhul: Cserise 1733. Ó-szláv szó. Krasznavármegyei helység.
1477-ben Ippi János cseresei részét borzási Györgynek 12 frtért elzálogosítja.
1479-ben, mint a Borzási Tamás fiainak: Benedeknek és Györgynek meg leányának, Ilonának krasznavármegyei Cserese birtokát foglalták el Ippi László és gyermekei, a kik a beiktató királyi embert is elűzték.
1525-ben Thereseről, mint az Ippi Anna birtokáról és birtokjogáról hozott ítéletet az országbiró.
1547-ben Bideskúti György Threffa Balázs nevű jobbágya házát támadtatták meg itt, a kertjének kerítését is leromboltatták Ippi Bertalan, Márton és Bernát, Negre György és Kovács János cseresei meg más, néházai és széki jobbágyaikkal. Ezért 1549-ben Ferdinánd király Bideskúti panaszára megidézteti az Ippieket.
Somlyói Báthori István – Somlyón, 1584-ben kelt levele szerint – néhai Borzássi Lukács árva fiának, Györgynek, itt levő azon birtokát, melyet körülbelől hat évvel előbb csatoltak volt a Báthori somlyói várához, visszabocsátja, így Mártha János fiait: Mihályt, Pétert, Istvánt és Mártha Mátyás feleségét.
1588-ban azon falvak közt van ez a birtok, melyeket Báthori Zs. fejedelem Ippi Lászlónak ajándékozott.
S. Báthori Zs., erdélyi vajda Ippi Lászlónak, Kardos Józsefnek és Erzsébetnek meg Ugrai Benedeknek s örököseiknek adományozta ezt a birtokot, mely miatt egykor nagy per folyt 233egyfelől Ippi László és István, másfelől Kardos Miklósné és Ugrai Gergelyné között.
1598 deczember 29-dikén, mint a magvaszakadt ifjú Ippi Lászlónak birtokát adományozza Báthori Zs. a rokon Ippi Bideskúti családnak, megparancsolván a beiktatást.
1646-ban a birtok az Ippi Kátai István halálával örökösök nélkül maradt, ekkor beiktatták Váradi Virginnas Istvánt, jóllehet L. Bánfi Zsigmond a rendes időben tiltakozott ez ellen. Bánfi megújítja tiltakozását.
Az erdélyi kincstári perek igazgatója kihirdetvén Cheghekáthai László mindkét nembeli utódainak a magvaszakadtát, a kincstár számára rendelte a birtokot; de ez ellen 1649-ben a fehérvári káptalan előtt tiltakozik idősb Ippi Bideskúti István a maga és testvérei, továbbá Ilosvai Szénás Boldizsár s mások nevében.
1650 táján a cseresei, széki, néházai, alsó- és felsőkaznacsi jobbágyok közt Kozicza, Közepes, Jánoskó, Gombás, Nagyorrú, Kis, Lajkó, Opris, Pap, Ruz Pál és Tekenős vezetéknevűek fordúlnak elő.
1720-ban művelés alatt álló, földesúri puszta.
Wolkenstein-Trostburg gróf felesége Aspremont Anna 1795-diki vallomása szerint Cherise Krasznához tartozik s mint ilyent a kincstár Cserei Farkas udvari tanácsosnak adta.
1806-ban innen összeírták a gr. Bánfi, br. Bánfi, Décsei, Fodor, Bideskúti, Egri, Balog, Jánki, Váll˙, Fogarasi, Szentmarjai, Tisza és Nagy birtokos nemes családok tagjait, összesen 14-et. Ezek kezén volt összesen 12 lakott és 2 puszta antiqua meg 14 lakott és 2 puszta nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt Egri Istvánnak (2 lakott antiqua és 4 lakott nova).
Egyháza a márkaszéki gör. kath. egyház filiája, a hol 234fatemplomuk is van. Egy tantermű elemi iskolája szintén gör. kath. jellegű.
1733-ban Cserese (Cserise) oláh családjainak száma 5. 1890-ben lélekezáma 329; nyelvre nézve német 9, tót 1, oláh 303, egyéb nyelvű 16; vallásra nézve r. kath. 1, gör. kath. 319, izr. 9. Házak száma 70.
1895-ben gazdaságainak száma 75. Területe 586 katasztrális hold, a melyből szántóföld 309, legelő 181, rét 77, kert 7, szőlő (parlag) 4, terméketlen 8 hold.
A községnek 1900-ban 2622 K. 48 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1103 K. 46 f.