Cziganvaja 1387, Czigán, Cigan, Chygan 1409, Cyganvaya, Czigány 1441, Czygan 1543, CziganVaja 1546, Ch˙gan 1549, Czigan, Chiganwa˙aa 1553, Cz˙gán˙ 1618, Czigany vaay 1751.
Cziganvaja, mely 1387-ben az aranyosi várhoz tartozott, voltakép a szomszédos Vaja, ez párszor középszolnok-, aztán rendszerint kraszna-, mig Czigányi párszor kraszna-, de rendszerint középszolnokvármegyei helység, a melyet 1715-ben az összeirók, mint Zilahhoz tartozó pusztát említenek.
1411-ben Czigányvaja István, erdélyi püspök birtoka, a mikor a határát megjáratják. Azelőtt a Kusalyi Jakcsi Jánosé volt, a ki Szennyes birtokkal, ezer forintért adta el az erdélyi püspöknek. Egy tizenhatodik századi jegyzék szerint is Jakcsi-jószág.
Czigányi, mint Zilahhoz tartozó helység kiváltságokat is élvezett, így 1494-ben II. Ulászló, 1519-ben II. Lajos fölmentették lakosait a vámok fizetése alól.
1475 körül az erdélyi püspök jobbágyai 22 frt 2 dénárral adóztak Cigan helységből. 1543-ban a középszolnoki Czíganban 10 kapu után rótták meg adóval az erdélyi püspök jobbágyait. Találtak ekkor e helységben 1 birót, 3 szabadost, 4 szegényt, 2 új házat meg 2 puszta telket. 1549-ben már a kincstárnok jobbágyait 15 kapuszámnyi adóval rótták meg, a kiken kívül följegeztek még 13 szegényt és 2 új házat. 1553-ban szintén 15 kapu után adóztatták meg a váradi püspök jobbágyait, ellenben fölmentettek 13 szegényt és 2 új házat. Ekkor «a krasznavármegyei Cziganwa˙aán» a Borzási 191László jobbágyait 3 1/2, a Borzási Miklóséit pedig 3 kapu után rótták meg adóval. Eme 6 1/2 kapun kívül feljegyeztek még 1 birót, 10 szegényt, 5 servitort és 2 új házat. 1570-ben «a középszolnoki Ch˙ganban» 18 kapu után rótták meg adóval a császár jobbágyait.
1546-ban Borzási Szőke László érdekében meg akarják járni Czigan-Vaja birtok határát, de Borzási Miklós ellentmond.
A «krasznavármegyei Czigan-Vaja» egyike Borzási Benedek ama részbirtokainak, a melyeknek felosztása tárgyában Selindi Jánosné Almási Erzsébet, mint felperes perelt Harangi Illésné Borzási Katalin és ennek testvére, István ellen. Az 1551-ben kiadott ítélet szerint a részbirtokok a két fél között egyenlően osztandók fel. 1563-ban részbirtokos Borzási István.
1618-ban a krasznavármegyei Cz˙gán˙ egyike azon birtokoknak, a melyekbe beiktatják Ravaszdi Erzsébetet. 1639 szept. 29-dikén Szabó Jakab, szolgabiró irja, hogy Sándorházi István és felesége Dobai Zsófia ákosi lakos, Nagy-Károlyban lakó Balog Ferenczet és feleségét, Ujnémeti Borbálát megidéztették egy Balog másként Czigány István nevű czigányi jobbágy elfogatásáért s a tőle elvett aczélt, gombos kést és egy csákányt a szolgabiró kezéhez kérették.
1641-ben Rákóczi György más birtokkal együtt Serédi István és neje Kamuthi Katalinnak adta visszaválthatólag zálogba. A birtok Somlyói Fejérvári Miklós és neje, az imént említett Ravaszdi Erzsébet magtalan elhalálozása következtében szállott törvény szerint reá, mint fejedelemre. Az adománylevelet 1648. okt. 27-dikén kapják meg Rákóczi Györgytől. Az adomány a fiág kihalásáig szól.
Czigányi részjószágot 1701 ápr. 19-dikén I. Leopold király Nagyfalusi Serédi Péter bárónak adományozza.
1724-ben III. Károly adományából br. Andrássy Ferencz 192és József nyerik. A gabonafélékből s a házi állatokból szedni szokott tizedet is ezeknek, feleségeiknek és gyermekeiknek adományozza.
Czigány vaay azon javak között van, a melyek Pándi Erzsébetre és testvérbátyjára, Lászlóra szállottak és a melyeket ezen Erzsébet 1751 május 13-dikán átbocsátott id. Mező Gyulai Andrásnak és ifj. Mező Gyulai Andrásnak, kik kötelesek ama javak fejében gondozni a nevezett két Pándit.
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben Czigányi községből a következőket irták össze, főbb birtokosok: gróf Andrási Károly és gr. Kendefi Rákhel, gr. Bethlen Gergelyné; kisebb birtokosok: Pelei Mihály, gr. Toldi Zsigmond, Szabadszállási István és György, Donáth Pál, Halmágyi József, Fejérvári János, Posztai Ádám, Bene Antal, Fejérvári Klára Gyulai Mihályné, Jákob Dániel, Fejérvári Sándor; pap: Popa Ilia oláh; kántor: Pap Gyorgyie.
1802-ben gróf Andrási Károlyon és Domokos Józsefen kívül birtokosok voltak: gróf Kendefi Elekné Bethlen Krisztina, a kinek egy kuriája, nyolcz jobbágya s egy puszta telke volt, Pelei Mihályné Donáth Zsuzsánna (egy kuriája, egy jobbágytelke s egy fogadója), gróf Toldi Zsigmond (szintén egy kuriája, egy jobbágytelke s egy fogadója), Szabadszállási György (két jobbágytelke) és István, (egy kuria, saját lakótelke s négy jobbágy), nemes Halmágyi Józsefné (két jobbágytelke). Pásztóhi Adám, Fejérvári Sándor és János, Jakab Dánielné Fejérvári Borbála, Gyulai Mihályné Fejérvári Klára, Fazekas János s neje Fejérvári Mária, Ecsedi Antalné, Domokos József, nyugalmazott kapitány, Pelei Mihályné, Szabadszállási István s a Fejérváriak itt laktak s ezek saját lakótelkökön kívül egy-két jobbágytelket birtak. A jobbágyok Csorba, Fülep, Puskás, Galgó, Fogarasi, Szilágyi, Nemes, Molnár, Szabó, tehát mint magyarok voltak.
193Czigányiban a reform. híveknek 1621 előtt anyaegyházuk volt. A gör. katholikusok fatemploma 1853-ban épűlt: anyakönyvük 1825-ben kezdődik.
Elemi iskolája gör. kath. jellegű egytantermű.
Hont vármegye küldöttei azt jegyezték föl, 1718-ban telepűlt Czigányi község Középszolnokban, tehát ez a község is áldozata lett ama harczi viharoknak, a melyek főkép itt Zilah környékén dúltak. De már 1720-ban 1 nemes-, 9 jobbágy- és 2 zsellér-, összesen 12 háztartás fizet adót, ebből 7 magyar és 5 oláh. Népessége 108 lélek, melyek közül 63 magyar és 45 oláh. A község oláhnak van jelezve az összeirásban s így hihető, hogy magyar vezetéknevük alapján jutott mind a hét család a magyarok rovatába. 1733-ban az oláh családok száma 22; görög-keleti és kétnejű papja Lukács. 1750-ben 234 a g. kath. lelkek száma. 1847-ben a lakosok száma 456; róm. kath. 3, gör. kath. 450, evang. reform. 3. 1890-ben 635 lakosa van; nyelvre nézve magyar 123, német 3, tót 1, oláh 502, egyéb nyelvű 6; vallásra nézve r. kat. 22, gör. kat. 508, evang. reform. 80, izr. 25. Házak száma 121.
Szántóföldje 1720-ban 132 köblös; rétje 48 kaszás. 1895-ben gazdaságainak száma 202. Területe 2065 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1076, legelő 544, rét 196, erdő 141, szőlő (parlag) 10, beültetve 3, terméketlen 61 hold.
A községnek 1900-ban 5188 K. 56 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3231 K. 54 f.
Utczái: Nagy-, Pap-, Görcsön- és Finka-utcza. Határrészei: Rîturile Satului = Riturilë Szátuluj (falu rétjei), Gyalurile Despre, Pókahegy (?) = Gyálurilë Dëszprë Pókahegy (pókahegyi tagok), în Fundătură (zugoly), Gropi = Gropty (gödrök). Szőlőhegyek: Finka, Nagy-alj. Erdő: Cărpiniş = Kerpinyis (gyertyánfás).
194Patakjai: Királykőti- és Zilahi patak. Kútjai: Falu-kútja, pe Coaste = pë Kasztë (domboldal kútja), Pusztai kút.