Dabjon.
Dabjon.
Zomlun (?), Domulin (?), Dumlun (?) 1205, Damlen 1423, Damleona 1472, Damlyon 1475, Dam˙anthelek, Damyantheleke (?) 1487, Damjon 1475, Daml˙on 1554, Dablyon 1595, Dablion 1611, Dabjon 1618. Román neve: Domnin = Domnyin. Demlin ó-szláv személynév.
1387-ben Dabjon oláh falu az aranyosi várhoz tartozott. Rendszerint középszolnoki helység (1497), melynek első nyomait a Váradi Regestrumban találjuk. Itt Egyőd és Smaragdus ispánok Zomlun villabeli András czimborájuk által azzal vádoltatták a Várad-Olaszi községbeli Lőrinczet, hogy megölte szolgájukat. De midőn Lőrincz kész volt a tüzes vasat hordozni, András elállott a vádtól, bevallván Lőrincz ártatlanságát.* Kandra Kabos szerint Zomlun Zamlen-nek, sőt Zumlun-nak is iratik. «Az egykorúak Zamlén vagy Zomlin néven ismerték-e? biztosan meghatározni alig lehet. Most Nagy- és Kis-Zomlin néven ismeretes – úgymond – mint a biharmegyei Bors pusztája.»* De nézetem szerint ez az adat 254a mi Damlyon, Dabjonunkat illeti. Ugyancsak e Regestrumban a Domulin villa összes lakóit tizenöt ökör és egy ló erőszakos elhajtásával vádolja Nádasdi Tiborcz.* Kandra Kabos szerint Domulin = ? Samson = Sampson = Sámson, de bizonyára itt is téved, mert helyesebb, ha Dabjont keressük benne.* Még egy adat van e Regestrumban, melyben Dabjont láthatjuk: a Dumlun villabeli Gallus pristaldus előtt lopással vádolnak négy goroszlói jobbágyot.*
* Kandra: V. R. 480., 410. l.
* U. o. 409. l. 8. sz. j.
* Kandra: V. R. 308. l.
* U. o. 3. sz. j.
* U. o. 226., 228. l., 5. sz. j.
A váradi káptalan Zsigmond királynak 1423-ban kelt beiktató parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának tisztelendő Dénesnek Damlen nevű oláh falujába ellentmondás nélkül György másik fiát Jánost, ennek nejét Annát meg fiait: Lászlót és Györgyöt iktatta be;* 1451-ben Báthori Szaniszló fiának, Istvánnak itélik Kusalyi Jakcsi László fiai: András és László ellenében.*
* GKG. C. fasc. X.
* Lelesz, B. 126. f. 5. nr. 25.
1472-ben Kusalyi László leánya, Szent Klára-szerzetbeli Erzsébet eladja az itt levő fél részét minden tartozékával bányai polgároknak Ádámnak és Keresztélynek meg maradékaiknak.*
* A budai egyház káptalanjának 1472-ben Kisasszony napja utáni szerdán kelt levele XVI. századbeli magyar fordításban; ered. két gyűrűpecséttel. GKG. C. fasc. XXI–XXIV.
1475 körül a Drágfi jobbágyait Damlyen helységből 10 frt 4 drral,* 1543-ban a Drágfi Gáspár jobbágyait (a középszolnoki Daml˙on-ban) 4 kapu után adóztatták meg; 1 birót, 3 szabadost, 22 szegényt és egy új házat felmentettek.* 1549-ben a Kővárhoz tartozó középszolnoki Daml˙onban 5 kapu után adóztak a Deésházi Lajos jobbágyai, kiken kívűl még 1 birót, 7 szegényt és 5 új házat találtak e helységben.* 1554-ben 6 kapuszámnyi adóval rótták meg a Haraklányi Miklós jobbágyait, kiken kívül 1 birót, 7 szegényt, 1 vajdát, 2 servitort, 1 leégett, 1 új és 1 puszta házat jegyeztek fel.* 1554-ben 7 kapu 255után adóztatták meg a Móré János jobbágyait, kiken kívül volt még e helységben 2 biró, 8 szegény, 2 servitor, 1 új és 2 puszta ház.* 1570-ben (most már csak a középszolnoki Daml˙onban) 2 kapu után adóztatták meg a Haraklányi János jobbágyait, Ellenben a Dobai János és Móré Jánoséit csak 1–1 után.* 1604-ben 1 rótt ház után 2 forintnyi adót vetettek ki a Nagydobai Dobai János jószágára.*
* E mű I. k. 179. l.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
A középszolnoki Damyantheleke talán más birtok. Ez Nagypaczali László ama birtokai közé tartozott, a melyekbe 1487 jul. 19-dike előtt beiktatták Bélteki Drágfi Bertalant, a kit azok vétel útján megillettek, de Csáki Benedek, neje Apollónia és fia Miklós; Mózes, neje Anna és fia János; Ferencz özvegye, Katalin meg fiai Gábor és Ferencz nevében Nagythafalvai (?) Imre deák ellentmondott.* Már a mikor 1499-ben II. Ulászló meghagyásából iktatja be Bélteki Drágfi Bertalant Damlyon birtokba a budai káptalan, mint a melyet id. Kusalyi Jakcsi László leánya, Erzsébet adott neki, ellentmondás nem történt s erről a káptalan oklevelet is állít ki.*
* Dl. 27954., Lelesz, Stat. D. 214. V. ö. Paczallal.
* GKG. C. fasc. XII.
Dabjonról a Deésházi Lajos jobbágyai azok között vannak, kiket kihallgatnak az 1548-ban Mutos és Cseh birtokok határvonalának megállapítása végett tartott tanuvallatásnál;* a néhai Deésházi Kelemen birtokrészén és jobbágyain 1550-ben örökösei, Móré Márton, Deésházi Borbála és Deésházi Lajos osztozkodnak.*
* Lelesz, Metalium C. Kraszn. nr. 5.
* Jlt.
1595-ben Móré Bálintnak Rogoz Péter és Tóth Péter nevű, itteni jobbágyai és Haraklányi Pálnak Istók András nevű, szintén dablyoni jobbágya kezesek lesznek Mihályfalvi Horvát Jánosnak két jobbágyáért 60–60 frtig.*
* U. o.
Dablyonról megidézték, mint szomszédokat a Horvát János jobbágyait ú. m.: Thomba Gergelyt, Haraklányi Pált, Goron Lukácsot, Móré Bálintot és Weress Trifont (Triff), mikor 256a fejedelem 1596 máj. 28-dikán kelt beleegyezése alapján beiktatták Pesti Nagy Albertet Újfalu birtokba és 16 inói jobbágytelekbe.*
* Orsz. lt. Km. conv. lad. E. nr. 38.
Dablion részbirtokot 1611 febr. 10-dikén Gábor fejedelem Menyői Móré Bálintnak adományozta.* A beiktatás is megtörtént.* 1618 máj. 15-dikén a Móré Bálint, volt menyői lakosról maradt dabjoni jószágon megosztozkodnak e Bálint özvegye, Borsai Erzsébet és leányai: Dobai Boldizsárné Erzsébet, Hatvani Istvánné Borbála, Imre deákné Zsuzsánna, Guthi Miklósné Anna és Zsófia árva.* Jobbágyokat kapnak Hatvani Mihályné Móré Borbála és Guthi Miklósné Móré Anna. A dabjoni házhelyet Annának adják.*
* U. o. fasc. M. nr. 2. 27., fiók.
* U. o. M. nr. 7.
* Gencsi lt. nr. 52., nr. 1521.
* Orsz. lt. kolozsm. conv. fasc. B. nr. 22., 26. fiók.
1635-ben Dabjonban birtokos Haraklányi Miklósné.* Haraklányi Miklós pedig 1641 máj. 9-dikén itteni részjószágát zálogosítja el Debrősinél 800 vonás frtért;* 1642-ben Dablyonban Csata, másként Imre Deáknak 200 frtig jobbágyokat zálogosít el;* 1680 jul. 18-dikán Fekete Ferencznek ír levelet e részjószág állapotáról.*
* Szgy.
* Lelében, 1818 jan. 29-dikén összeírt Haraklányi okl.-lajstrom. (Szgy.)
* Orsz. lt. kolozsm. conv. N. R. A. fasc. E. nr. 18., 34. fiók.
* Szgy.
1732 előtt Fodor András és neje Szécsi Guthi Zsuzsánna, majd ezek örökösei Fodor Zsigmond, Fodor János és Fodor Kata birtokosok. Az örökösök a birtokot 1733-ig felosztatlanul használták.* 1732-ben Kolozsvári György Istvánné is birtokos.* Néhai Menyői Fodor Zsigmond birtokán – a hadadi várban 1733-ban kelt levél szerint – megosztozkodnak itt: Fodor Zsigmond, Menyői Láposi Pál és Fodor Mária örökösei.* 1771 előtt Nagy Katalin után ennek férje, Balassi István 4 jobbágyot örökölt Dabjonban, ú. m.: István Tógyert, István Gábort, István Tyifort és István Jánost.*
* Jlt
* U. o.
* U. o. nr. 5.
* Szgy.
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták 257Dabjon községből a következőket: saját telkükön lakó, adómentes nemesek: Virág Ferencz, Gyurkó Kirila, Gligor Lup, Vaszilia, Von, Rád Lup, Kis Péterné, Gyurkó János, Gavrila, Gligorie, Mihály, Danyila, ifjú Gyurkó Von, Gyurkó Alexa, idősb Gyurkó Von és Pap Von; saját telkükön lakó, adózó nemesek: Gyurkó Pável, Gábor és Illésné, Vajda György, Rácz Mikle, Pap Kirila, Hajduk Dumitru, Márk, Szamoila, Bese Tanaszia, Hajduk György, Vajda Gligor, Pap Kirila, Gogota Flóra és Bogoviczi Alexa; más telkén lakó, adózó nemesek: Vajda Ursz és Von, Bese Kosztán és Juon; papok: Pap József gör. kath.; Pap Vaszalie gör. kath.; kántor: Gozte Tógyer.* 1805-ben összeírták a következő fegyverfogható 1. adómentes nemeseket: a) lóval: Virág Péter és Drágus Gábor; b) gyalog: Pap György, Gyurkó Tógyer és Lupuj, Mihályka Vaszi; 2. adózó nemeseket, gyalog: Vajda Vonucz, Vaszilika és Von, Nyiszte Vaszilika, Gyurkó Gábor az Ilieé, Vonucz a Pávelé, Simon a Pávelé, Moldován Lupuj, Gyurkó Von a Gáboré, Bese Tanaszie, Gyurkó Alexa, Toma, Mihály a Voné, Gliga, Pikuj, Vonuj a Vonujé, Stefán, Gábor a Vánki, Von a Tógyeré, Vonucz a Vaszilieé, Bese Kosztán, Pap Vaszilika, Rád Lupuj, Pap Kirila, Gogota Mitruj, Vajda Gábor és Kis Nuczuj.*
* Szv. lt.
* U. o.
Dabjon gör. kath. fatemploma 1701-ben épűlt. Anyakönyve 1824-ben kezdődik.* Gör. kath. jellegű egy tantermű elemi iskoláját 1872-ben építették.
* Sch. 1886. 176. lap.
Adót 1715-ben 9 jobbágy-háztartás fizet, ebből 5 magyar, 4 oláh; 1720-ban 1 nemes-, 13 jobbágy-, 6 zsellér-, összesen 20 háztartás és pedig 14 magyar és 6 oláh. A lakosság száma 1715-ben 81 lélek, 45 magyar és 36 oláh; 1720-ban 180 lélek; magyar 126, oláh 54.* 1733-ban 30 volt az oláh családok száma; görög-keleti és kétnejű papja Máté nevet viselt.* 1847-ben a 258lakosok száma 948; róm. kath. 3, gör. kath. 928, ev. ref. 2, izr. 15.* 1890-ben lélekszáma 927; nyelvre nézve magyar 31, oláh 883, egyéb nyelvű 13; vallásra nézve róm. kath. 3, gör. kath. 897, gör. kel. 1, evang. ref. 7, izr. 19. Házak száma 203.
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.
* Tr.
* Nagyv. Nvk. 1847. 110. l.
Szántóföldje 1715-ben 30, 1720-ban 168 1/2 köblös, rétje 1715-ben 37, 1720-ban 79 kaszás; jövedelem 1715-ben «más forrásból» 60 forint.* 1895-ben gazdaságainak száma 240. Területe 2165 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1497, erdő 217, rét 197, legelő 95, kert 22, szőlő, parlag 5, beültetve 1, terméketlen 131 hold.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.
* Mg. St. 510.
A községnek 1900-ban 6483 K. 80 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3559 K. 82 f.
Határrészei: Dumbrava de Viţe = Dumbrává gyë Gyiczë (venyigés liget), Viile Bětrâne = Gyijilë Botrinyë (a régi szőlők), pe Poduri = pë Podurj (a hídakon), Fěnaţele Istókoaii = Funáczëlë Istókaji (Istókné kaszálói), Fęnaţele Lunci = Funáczëlë Luncsj (völgyes kaszálók), Faţa cătră Fęnaţe = Fáczá ketre Funáczë (a kaszálók felé forduló oldal), Tyiznyik, Coastea Vinczi = Kasztjá Vinczi (Vincze-oldal), Rîtul Herţii = Ritul Herczij (Hercza rétje?), Mormęnturi = Mormenturj (a sírhatok), Berc-írtás = Bërk-írtás (berek-írtás), Poeni = Pojëny (erdei rétek),Pomi = Pomny (gyümölcsfás).
Dabjon-Ujfalu. Lásd Ujfalú.
Damjántelek. Lásd Dabjon.
