Égerhát.
Égerhát.
Egherhat 1543, Egerhath 1549, Égerhát 1555, románul Ardihatul 1733.
Román nevéről (Ardehat = Árgyëhát) az oláh nép hagyománya azt tartja, hogy a falu egyik Báthori fejedelemségének idejében fölégett s innen venné nevét: Arde-Hat = árgye-hát (földhát ég). Ez persze csak oláh népetymológia, mert mi lehet természetesebb megfejtése e helység neve származásának, mint ha azt a határán tenyésző égerfával hozzuk kapcsolatba.
Középszolnokvármegyei helység, melynek elpusztulása Váradnak a török a török uralom alá jutása és az 1682-dik év közti időre esik.*
* Szv. lt.
357Az 1475 körüli adóösszeirásban nem találjuk. A Hunyadiak korában nincs nyoma.
Égerháton 1543-ban 6 kapuszámnyi adóval rótták meg Drágfi Gáspár jobbágyait. Fölmentvék az adózás alól 1 biró, 2 szabados, 5 szegény és 4 puszta telek.* 1549-ben 5 kapu után rótták meg adóval Drágfi özvegyének a jobbágyait, kiken kívűl még 4 szegényt és 7 új házat is feljegyeztek.* 1570-ben 1 kapu után adóztatták meg a császár jobbágyait.* 1604-ben, ekkor Horvát Pál jószága, 2 rótt ház után 4 forintnyi adót vetettek ki.*
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
Égerhát részbirtok elfoglalása miatt 1555-ben Kusalyi Jakcsi Boldizsár és Mihály Nádasdi Tamás ellen tiltakoznak.* Ekkor voltaképen Drágfi György birtoka. De többen, mint a kincstár, Báthori András vagy György, Ország Kristóf, Perényi János fiai igényt támasztanak hozzá, majd Kusalyi Jakcsi Mihály fiai is tiltakoznak,* 1557-ben az ellen is tiltakoznak, hogy a jószágot Báthori Györgynek és nejének, Báthori Annának meg ezek fiának, Istvánnak adományozzák.*
* Lelesz, Prot. 13. fol. 108. an. 1555.
* GKG. citta A. fasc. XX.
* Lelesz, Act. an. 1557. nr. 13.
1642 febr. 16-dikán tanúvallatást tartanak itt a Gyulafi Sámuelné Bethlen Anna hívására a Kecskés faluból elhajtott disznók és a csehi vár bástyája ablakának betörése tárgyában.*
* GKG.
1645 jan. 8-dikán Kereki Magdolna elzálogosítja az itteni részbirtokhoz való jogát nővérének, Petkes Istvánné Kereki Annának.* 1646 máj. 11-dikén Kereki András tovább zálogosítja az itteni részbirtokát Petkes Istvánnak.* 1649 jun. 4-dikén Rákóczi György, erdélyi fejedelem meghagyja, hogy a Kereki Páltól és nejétől, Sarmasági Erzsébettől hátramaradt égerháti jószágon osztozkodjanak meg Haczaki István, ki nejétől, Kereki Magdolnától született fiának, Lászlónak a gyámja, és Petkes Istvánné Kereki Anna.* 1698 jun. 4-diki örökbefogadás szerint Gencsi Andrásné Petkes Erzsébetnek itteni részbirtokát is 358örökli bizonyos pénzösszeg erejéig az örökbefogadott Ilosvai Szabó János.*
* Gencsi lt. nr. 1317.
* U. o. nr. 1319.
* U. o. nr. 1318.
* Gencsi lt. nr. 1321.
Égerháton Erdélyi Istvánnak is van egy kis jószága, de azt – a Rettegen, 1705 márczius 19-dikén kelt levelével – mivel ő igen messze van tőle, sógorának Guthi Farkasnak a gondviselésére bizza.*
* Jlt.
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták a következőket. Főbirtokos: Katona Mihály; kisebb birtokosok: gr. Gyulai József, Horváth Zsigmond, Hatfaludi Ferencz és Pál; más telkén lakó, adózó nemesek: Drágomir Szimjon és Zahari, Záh Gyorgyie és Bumb, Rád Von, Andréka Szimjon, Zaharie, Luka, Szimjon és Pintye; oláh pap: Bojtor Tógyer; kántor: Andréka Vának; árendás: Zsidó Hers zsidó.*
* Szv. lt.
Az 1805-ben nemesi fölkelésre összeírt adózó nemesek névsorában a következőket találjuk innen: Drágomir Szimion, Záh Tógyer, Bumb és György, Drágomir Zaharia, Rád Vonucz, Andrejka Szimion, Pintye és ifjú Andrejka Szimion.*
* U. o.
Evang. reform. egyháza Monóhoz tartozó «filiális» már a tizenhetedik század elején. Buzát, zabot, melyet a «pásztor csűréhez» Monóba kellett szállítaniok, ép úgy adott, mint az anyaegyház.*
* P. S. E. I. r. 38. lap.
Evang. reform. templomát Katona Zsigmond, főkormányszéki tanácsos, építtette 1814-ben. Egy ezüst, talpas poharat Katona Zsigmondné gróf Mikó Julianna s egy ezüst kis tányért Katona Zsigmond adott az Úr asztalára.
A gör. katholikusoknak fatemplomuk van.
Elemi népiskolái: gör. kath. s evang. reform.; mindegyik egy-egy tantermű. Most állami iskola van szervezés alatt.
1715-ben még nem találjuk az összeírásokban. E tájt kezdett újra telepűlni. 1720-ban már 9 nemes-, 4 jobbágy-, 6 zsellér-, összesen 19 háztartás fizetett itt adót, magyar 16, oláh 3. 359Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 171 lélek, 144 magyar és 27 oláh lehetett.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. lap.
Marosnémeti gróf Gyulai Istvánnak szilágysági jószágában lakó jobbágyairól és zselléreiről 1729 januárjában írt jegyzék szerint két puszta telek van itt: a Sipos János- és Kis László-féle.*
* GKG. C. fasc. XVI.
* Tr.
* Tr. 1901. IX. 285. l.
1847-ben a lakosok száma 658; állítólag valamennyi gör. kath.* 1890-ben lélekszáma 648; nyelvre nézve magyar 138, oláh 502, egyéb nyelvű 8; vallásra nézve róm. kath. 8, gör. kath. 502, evang. reform. 64, unit. 1, izr. 73. Házak száma 118.
* Nagyv. Nvk. 1847. 110. l.
A művelés alatti területből 1720-ban adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 101 1/2 köblöst, rétet 45 kapást.* 1895-ben gazdaságainak száma 118. Területe 1321 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1088, rét 144, kert 4, legelő 3, terméketlen 82 hold.*
* Magy. Stat. Közl. XII. köt. 66. l.
* Mg. St. 502.
Híres vásároshely, melyet a prágai baromkereskedők is fölkerestek. – Fűrészelőgyára van.
A községnek 1900-ban 9832 K. 94 fil. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2619 K. 24 fil.
Határrészei: Dealul Ţîganului = Gyálul Czigánuluj (a czigány dombja), Vălceana Staulelor = Valcsáná Sztáulëlor (a juhaklok völgyecskéje:: Juhakolvölgy), Buciumosul = Bucsumoszul, e határrészben van a la Ţîgle = lá Cziglë, tájsz.: lá tyëglë (a tégláknál), la Rogoaze = lá Rogazë (a sással benőtt helyeknél), e határrészben van a Via Popii = Vijá Popij (papi szőlő), a domb csúcsán pedig a Dealul Acăstauělor = Gyálul Akesztáuelor (az akasztófák dombja), Cântăriu = Kintariu, Mociră =Mocsira (mocsár), la Tău = lá Tëu (a tónál), la Răzoare = lá Rezarë (az árokhátaknál), Dealul Morii = Gyálul 360Morij (malomdomb), La Gura Văii = Lá Gurá Voji (a patak torkolatánál; itt ömlik az Egerbegyről folyó patak a Szilágyba.)
