Elyüs.
Elyüs.
Elia? 1335, Elleios, Elyeios, Elyews, Ellews 1341, Ölyves 1481, Ölves 1497, El˙eüs, Elyus 1508, Elyws 1518, Ellyűs 1519, Elueös 1523, Eölves 1527, Elwes 1537, El˙wes 1546, Eleus, Elves, Ellyeusd 1547, Elyeusd 1548, Eulyves 1549, Ellyeüs 1550, Ewleos 1564, Eollyves 1565, Elleus 1568, Eölwes 1570, Eolves, Ell˙üeus 1575, Ellyeos 1587, Eolyeös 1590, Ellyes 1646, Ejűs, Ellős 1760, románul Aleus 1733. – Eleos: ölyv.
Krasznavármegyei helység, Valkó tartozéka. Talán már 1335-ben erről a krasznavármegyei birtokról van szó (Elia?), melynek határát Dénes fia Tamás, István és Dezső számára járták be.*
* Bl. fasc. KK. nr. 1.
A mikor 1341-ben Ellews falu birtokába Dancs mestert beiktatták, mint állítólag a Valkó várához tartozó birtokba Jakab a Gergely fia személyesen megjelenve ellentmondott.*
* Dl. 3422.
1481-ben Losonczi Bánfi András, bácsi nagyprépost elzálogositotta itteni birtokát Losonczi Bánfi Mihálynak,* s ettől az időtől 1768-ig a Bánfiak, Báthori István, Borzási György, 347Ártánházi Bornemissza Boldizsár, Sarmasági András, Valkai Miklósné, Paksi Jób, Kárlyi László s más, már ismert nevek tünnek elénk a birtoklás kérdésénél.*
* Dl. 27721.
* Az okleveleket lásd Bagolyfalvánál.
1808-ban Ellyűsről összeírták a gr. Bánfi, gr. Petki, br. Bánfi, Izsák, H. Kis és Szegedi családok tagjait, összesen 9-et. Ezek kezén volt összesen 24 1/2 antiqua és 23 nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt. gr. Bánfi Györgynek (8 antiqua, 11 nova), gr. Petki Antóniának (4 antiqua, 2 nova), br. Bánfi Eleknek (4 antiqua, 2 nova) stb.*
* Sz. lt.
Itt a gör. katholikusoknak fatemplomuk van.*
* Sch. 1886. 150. l.
1715-ben 2 jobbágyháztartás fizetett adót, magyar mind; 1720-ban 7 jobbágy-, 4 zsellér-, összesen 11 háztartás, magyar 5, oláh 6. Ebből következtetve a népesség száma 1715-ben 18 lélek, magyar mind; 1720-ban 99 lélek, 45 magyar és 54 oláh.*
* Magy. Stat. Közl. XII. köt. 68. és 69. l.
1733-ban e helység oláh családjainak száma 17, egyesült papja neve Péter.* 1750-ben 170 gör. kath. lélek volt.*
* Tr.
* Tr. 1901. IX. 288. lap.
1847-ben 317 a népesség száma, még pedig gör. kath. valamennyi.* 1890-ben lélekszáma 436; nyelvre nézve magyar 4, tót 5, oláh 407, egyéb nyelvű 20; vallásra nézve róm. kath. 5, gör. kath. 409, izr. 22. Házak száma 93.
* Nagyv. Nvk. 1847. 99. lap.
A mivelés alatti területből adózás czéljaira összeirtak szántóföldet 1715-ben 6, 1720-ban 84 köblöst, rétet 1715-ben 12, 1720-ban 91 kaszást; * 1895-ben gazdaságainak száma 142. Területe 1595 katasztrális hold, a melyből szántóföld 540, erdő 456, rét 353, kert 4, szőlő (Parlag) 2, terméketlen 70 hold.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l.
* Mg. St. 502.
A községnek 1900-ban 3487 K. 8 fill. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adó 1918 K. 20 fill.
