Ér-Kisfalu.
Ér-Kisfalu.
A Szilágyságban két Nagyfaluról tudnak az oklevelek. Az egyik a krasznavármegyei részen, a Berettyó, a másik a középszolnoki részen, az Ér mellett van; a «Nagyér, másként 387Kraszna vidékén.»* Csakhogy míg az előbbinek megmaradt a Nagyfalu neve, addig a másik már a Hunyadiak korában Kis-Nagyfalu lett; ma Kisfalu, illetve az Ér vizétől, mely érinti, Ér-Kisfalu a neve. Ezt az oklevelek 1368-ban Darócz és Mihályfalu közt, 1483-ban Czégénynyel s Sőtével, az 1570-diki adóösszeírások Esztró és Czégény közt említik; Kisfaludteleke, melyet Ér-Szentkirálylyal s a szintén Ér-Szentkirály határába olvadt Kalával említenek 1481-ben, ugyancsak ez a Kisfalu. Más birtok Kistelegd, mely 1359- és 1487-ben Paczallal fordúl elő.
* Csánki, I. k. 561. l.
1777-ben a tasnádi uradalom tartozéka.
Nevének változatai: Nogfalu 1380, Kysnaghfalw 1475, Kis-Nagyfalu 1478, K˙sfalwdtheleke 1481, Kysfalw 1543, K˙sfalu 1549, Kysw˙ffalw 1570, Kisfalud 1590, Kis-Falud 1734.
Közép-Szolnok vármegye adólajstromában 1475 körül Csáki (Chaky) 2 frt 2 dénárral, a püspök (erdélyi) pedig 22 frt 2 dénárral szerepelnek Kisnagyfaluról.*1543-ban (a középszolnoki Kysfalw-ban) 9 kapuszámnyi adóval rótták meg az erdélyi püspök jobbágyait, de felmentésben részesítettek 1 birót, 11 szegényt és 1 új házat. Ezeken kívül még 1 pusztatelket is följegyeztek ezúttal.* 1549-ben (K˙sfaluban) 15 kapuszámnyi adót fizettek a kincstárnok jobbágyai; 1550-ben a főtisztelendő György testvéréi szintén annyit. E 15 kapun kívül följegyeztek 1549-ben még 19 szegényt és 3 új házat.* 1570-ben (a középszolnoki K˙swyffalw-ban) 10 kapuszámnyi adót fizettek a császár jobbágyai.* 1604-ben 3 rótt ház után 6 forintnyi adót vetettek ki a Báthori István jószágára.*
* E mű I. köt. 577. l.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
1478-ban a Csáki Ferenczről ennek leányára, Perényi Jánosné Magdolnára szállott Kis-Nagyfalu birtokot elfoglalták Csáki Ferencz Benedek és Mihály, a kik ellen ezért vizsgálatot tartanak.*
* Lelesz, P. 186. f. anni 1478. nr. 23.
A középszolnoki K˙sfalwdthelekére, Ákosi Antal birtokára, 3881481-ben Nagy András ütött be Szentkirályon lakó cselédjeivel.*
* Szgy.
1483-ban Csicseri Orosz János parancsot kap, hogy a Kis-Nagyfalu s már birtokok tárgyában Csáki Ferencz ellen szóló okleveleket adja ki.*
* U. o. O. 30. f. anni 1483. nr. 8.
1490-ben vizsgálatot tartanak Geréb László, erdélyi püspök részére, Bélteki Drágfi Bertalan jobbágyai ellen, kik a püspök egy jobbágyának lovát Kisnagyfalu középszolnoki birtokáról elhajtották.*
* U. o. A. 59. f. anni 1490. nr. 12.
Az erdélyi püspök szolnokmegyei Kis-Nagyfalu és Czégény birtokaira máskor is hatalmaskodva fegyveres kézzel berontott Drágfi Bertalan vajda és a rablott dolgokat Erdődre vitette. Ezért ellene Ulászló király 1497 aug. 8-dikán is vizsgálatot rendelt.*
* Tört. Tár 1897. évf. 735. l.
1590-ben Kisfaludról a fejedelem jobbágyai jelen vannak Ladmóczi Horváth Jánosnak a giróti udvarházba, mihályfalvi és újnémeti részekbe való beiktatásánál.*
* Nagyv. Múz. Blt.
1614-ben Bethlen Gábor (a középszolnoki Kisfalud birtokot) Csehi Andrásnak,* 1648-ban Rákóczi György (az itteni részbirtokot) ifj. Rákóczi Györgynek adományozza.*
* Orsz. lt. Gyulaf. kápt. VII. Lib. Reg. fol. 103.
* U. o. XXIV. Lib. Reg. fol. 17.
Egy 1742-diki tanuvallatás szerint a kisfalusi colonicalis örökös jobbágytelkek Boros Katának jutottak. Ezek után örök földek vagyis különös mezei örökségek nincsenek.*
* Bl. (rendezetlen).
1779-ben Nagy-Károlyi Károlyi Antalnak adták e birtokot.* Ebben az évben arról is értesűlünk, hogy Vajai Vay László bérbe adja hat évre az itteni részbirtokot, mint Tasnád tartozékát és az ide tartozó részeket Reviczki Józsefnek, Szotyori Kerekes Józsefnek és feleségeiknek meg mindkét ágbeli örököseiknek.*
* U. o. fasc. KK. nr. 20.
* U. o. (rendezetlen).
Wolkenstein-Trostburg gróf felesége Aspremonti Anna 3891795-diki vallomása szerint Kisfalu a tasnádi uradalomhoz tartozik s mint ilyent a kincstár Cserei Farkas, udvari tanácsosnak adta (1777).*
* Bl. fasc. YY. nr. 2.
A hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeirottak névsorában Kisfaluból a következőket találjuk. Főbb birtokos: Cserei Farkasné; kisebb birtokosok: br. Bánfi Mihályné, Tisza László és Patai Pál; pap: Bálint János oláh; kántor: Görög János oláh.*
* Szv. lt.
Kisfaluban a reformátusoknak még virágzó anyaegyházuk volt a tizenhetedik század közepén. Lampe még a tizennyolczadik század elejéről is említi a középszolnoki egyházmegyéhez tartozó egyházak sorában. A tatárok, majd a Rákóczi forradalom sodorták el a helység magyar lakosságát s reform. egyházát.* Egy 1734-diki tanuvallatás szerint Kisfalu lakosai csak másfél éve telepedtek ide. A régi lakosok részben meghaltak, részben pedig elbujdostak. A letelepedettek három évi szabadságot nyertek, míg megűlik ezt a helyet.* Talán ebbe a Kisfaluba küldte papnak Hidalmási Jánost az 1604. évi febr. 23-dikán Csengeren,* Károlyi Istvánt az 1605. évi jun. 5-dikén Károlyban,* Szalatsi Mihályt az 1656. évi jun. 18-dikán Szatmárt,* Pertsi Istvánt az 1676. évi szept. 27-dikén Zilahon tartott közzsinat.*
* V. ö. Névk. ev. ref. 1875. 48. l.
* Bl. (rendezetlen).
* Tört. Tár. 1898. évf. 624., 625 ll.
* U. o. 626. l.
* U. o. 640–41. ll.
* U. o. 650. l.
Ér-Kisfalu gör. kath. híveinek kőtemploma 1868-ban épűlt. Anyakönyvök 1809-ben kezdődik.*
* Sch. 1886. 168. lap.
Elemi iskolája gör. kath. jellegű egytantermű.
Mint már láttuk, Kisfalunak 1732-ben letelepedett lakosai három évig minden szolgálattól mentesek valának, de az után egyenként tizenkét napi dologgal, egy zsákkal, egy itcze vajjal és, a mint a biróság jár, a földesuraknak korcsmával tartoztak. Tartoztak továbbá karácson tyúkjával és ha a földesúr házában keresztelés, lakodalom vagy temetés volt, egy vágóval. 390Tizedet (inkább nova) semmiből sem adtak, mert a földesúr elengedte, hanem csak a kincstárnak fizettek tizedet. Egyébiránt a kilenczed fejében minden ember egy-egy dolgost volt köteles a földesúrnak adni. A vármegyének minden ember egy-egy aranynyal adózott; kvártélytartás és bárminemű termékek adása alól felmentvék.*
* Bl.
1715-ben 9 jobbágy és 2 zsellér, összesen 11 háztartás fizetett adót és pedig 10 magyar és 1 oláh; 1720-ban 2 nemes, 7 jobbágy, 7 zsellér és 5 taksás, összesen 21 háztartás, melyek közül 18 magyar és 3 oláh. A népesség száma 1715-ben 99 lélek, magyar 81, oláh 18; 1720-ban 189 lélek, 162 magyar és 27 oláh.*
* Magy. Stat. Közl. XII. köt. 65. és 66. l.
Négy telek volt már húsz éve puszta.*
* U. o. 341. lap.
1733-ban 16 oláh család volt; görög-keleti papját Jánosnak hívták.* 1750-ben 259 a gör. kath. lelkek száma.*
* Tr.
* Tr. 1901. IX. 285. l.
Egy 1734-diki tanuvallatás szerint Kis-Faludban a felosztáskor összesen negyvenöt házhelyet találtak, melyekből Boros Borbálának egy jobbágy és huszonkét házhely jutott. Vainénak pedig három jobbágy és huszonhárom telek; ide értvén a magyar és oláh papok házhelyeit, melyeket fel nem osztottak ugyan, de most a magyar pap telkén Boros Borbála zsellére lakik; ezzel van ennek huszonkét jobbágytelke.*
* Bl.
1847-ben a lakosok száma 383; gör. kath. 380, evang. reform. 3.* 1890-ben lélekszáma 502; nyelvre nézve magyar 32, oláh 457, egyéb nyelvű 13; vallásra nézve 462, evang. ref. 19, izr. 21. Házak száma 88.
* Nagyv. Nvk. 1847. 105. l.
Szántóföldje 1715-ben 92, 1720-ban 396 köblös, rétje 1715-ben 43, 1720-ban 104 kaszás; szőlője 1715-ben 5 kapás.* 1895-ben gazdaságainak száma 72. Területe 1296 katasztrális hold, a melyből szántóföld 982, rét 168, legelő 86, kert 41, terméketlen 19 hold.*
* Magy. Stat. Közl. XII. köt. 65. és 66. l.
* Mg. St. 506.
391A községnek 1900-ban 8826 K. 70 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3217 K. 20 f.
Utczái: Nagy-, Kis- és Ostyesz-utcza. Határrészei: Öreg-dinnyés, Zuristya, Fekete tábla, Folyamás, Halom, Malomút, Csögi-ösvény és Szent-Királyi-út.
