Fűrményes.
Fűrményes.
Offermenes 1387, Olahfermen˙es 1423, Ferményes, Fermenes, Fermynyes 1439–1444, Fermen˙es 1543, Fermenes 1549, Fewrmen˙es, Furmen˙es 1570, Feőrmenies 1639, Förményes 1701, románul Firminisz 1733.
Középszolnokvármegyei helység, 1387-ben az aranyosi várhoz tartozott.
Nevét a nép onnan származtatja, hogy mikor alapító lakosai e helyen megtelepedtek, a fürjek csapatonként jártak a réteken s fürj-ménesből lett később Fürményes, holott az nem más, mint egy ó-szláv személynév.*
* V. ö. e mű I. k. 45. l.
A nép azt tartja, hogy Fürményest hajdan Hadaházának hívták s a hasonnevű határrészben feküdt. Hadaházát azonban 416Mihály vajda idejében feldúlták s ekkor megmaradt lakosai a mai Fürményes helyén telepedtek meg. A történeti igazság pedig az, hogy Hadaháza külön falu volt, mely Fürményesbe olvadt.
A Jakcsiak birtokai közé tartozott. A váradi káptalan Zsigmond királynak 1423-ban kelt beiktató parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának, tisztelendő Dénesnek Olahfermenyes oláh falujába ellentmondás nélkül beiktatja György másik fiát Jánost, ennek nejét Annát, meg fiait: Lászlót és Györgyöt.*
* GKG. C. fasc. XII.
1485. okt. 20-dikán a kolozsmonostori konvent előtt Fermenyesi Márton és fia, Gergely e birtok negyedét minden tartozékával Oláhnádasdi Wajda Istvánnak száz arany forinton eladják.*
* Dl. 27945.
1494 máj. 5-dikén Fermenyes birtokot örökbe vallja Csehii Vajda István Szilágyszegi Pálnak.*
* Dl. 36398. Km. Prot. M. min. p. 177. nr. 1.
1495 február 23-dikán Somai Péter elzálogosítja Fürményesi Bakó Benedeknek.*
* U. o. p. 212. nr. 2.
1543-ban 6 kapu után adóztak a Drágfi Gáspár jobbágyai, ellenben felmentést nyert 1 biró, 3 szabados, 4 szegény és 3 új ház. Találtak itt 3 puszta telket is.* 1549-ben 2 kapuszámnyi adóval rótták meg a Spáczai Menyhért jobbágyait, a kiken kívül találtak a helységben még 10 szegényt, 6 uj és 2 puszta házat.* 1570-ben 1–1 kapuszámnyi adót fizettek a Spáczai Menyhért és Pandi János jobbágyai.*
* Dical.
* U. o.
* U. o.
1559-ben Spáczai Menyhértnek és özv. Pandi Jánosné Kaplyon Petronellának itteni jobbágyai tanuskodnak a Bodon és Csiglen nevű erdők hovatartozásának megállapítása végett tartott tanúvallatásnál.*
* Nagyv. Muz. Bet.
1639 okt. 25-dikén Fürményest, mely előbb a hűtlenné lett Nagydobai Spáczai János birtoka volt, Rákóczi György 417fejedelem Serédi István krasznavármegyei főispánnak, főlovászmesterének adományozza.*
* Jlt. nr. 6.
1639 előtt Spáczai Mihály és Thamásfalvi Miklós közösen bírják.*
* U. o.
1640 jun. 22-dikén Sámsoni Harangi László meginti Majtényi Andrásné Szigeti Zsófiát, hogy az első férjétől, Nagydobai Spáczai Mihálytól hátramaradt itteni részbirtokból őt megillető hozományt vegye fel, magát a részbirtokot pedig bocsássa vissza.*
* Gencsi lt. nr. 1399.
1701 április 19-dikén a förményesi részbirtokot, mely az örökösök nélkül elhalt Nagy-Dobai Spáczai Mihályé és Jánosé volt, szintén br. Nagyfalusi Serédi Péternek adományozta Leopold király.*
* Jlt. – Rongyolt Datum nincs.
1726-ban (máj. 9–11.) Csíkszentkirályi Andrási Ferencz fürmenyesi jobbágyai kezességet vállalnak Wesselényi Istvánnak Varasitóról elszökött jobbágyaiért.*
* Wl.
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták e községből a következőket. Főbb birtokosok: Gr. Andrási Károly, és gr. Kendefi Rákhel gr. Bethlen Gergelyné; kisebb birtokosok: gr. Toldi Zsigmond, Pelei Mihály, ifju Sebes Ferencz, Teleki László (gr.), Szabadszállási István, Fejérvári Klára Gyulai Mihályné, Szonyi Borbála Décsei Józsefné, Halmágyi József és Donáth Pál; pap: Popa Juvon oláh; kántor: Pap Flóra oláh.*
* Szv. lt.
A gör. katholikusok fatemploma 1700-ban épűlt. Anyakönyvök 1824-ben kezdődik.* Egy tantermű felekezeti elemi iskolája 1870-ben szerveztetett.
* Sch. 1886. 164. l.
1715-ben 5 jobbágyháztartás fizet adót, ezekből 3 magyar és 2 oláh, 1720-ban 6 jobbágy- és 6 zsellér-, összesen 12 háztartás és pedig 7 magyar és 5 oláh. A népesség száma 1715-ben 45, magyar 27, oláh 18; 1720-ban 108 lélek, 63 magyar 418és 45 oláh. A lakosok vezetékneve magyar ugyan, de nyelvre nagyobb részük oláh.* 1733-ban Fürményesről (Firminiss) 16 oláh családot jegyeztek fel; egyesült papját Tivadarnak hivták.* 1750-ben 206 a gör. kath. lelkek száma,*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.
* Tr.
* Tr. 1901. IX. 284. l.
1847-ben a lakosok száma 383; gör. kath. 380, evang. reform. 3.* 1890-ben lélekszáma 505; nyelvre nézve magyar 6, oláh 491, egyéb nyelvű 8; vallásra nézve róm. kath. 4, gör. kath: 448, evang. reform. 3, unit. 2, izr. 8. Házak száma 95.
* Nagyv. Nvk. 1847. 108. l.
Szántóföldje 1715-ben 28, 1720-ban 201 köblös; rétje 1715-ben 14, 1720-ban 52 kaszás; szőlője 1720-ban 18 kapás.* A fürményesi bor is a drágábbak közé tartozott, 1 frt 65 kr. volt cseberje; hanem egy kapás föld csupán egy csebret hozott.*
* Magy. Stat. Közl. XII. köt. 65. és 66. l.
* U. o. 341. l.
1895-ben gazdaságainak száma 123. Területe 1210 katasztrális hold, a melyből szántóföld 647, legelő 203, rét 189, kert 87, erdő 37, szőlő, parlag 2, beültetve 1, terméketlen 44 hold.*
* Mg. St. 510.
A községnek 1990-ben 4117 K. 80 fill. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1823 K. 77 fill.
Határrészei: Cătră Vrăjitori = Ketre Vrezsitorj (Varasitó), Valea Bercului = Váljá Bërkuluj (berkes völgy), Calea Zělaului = Káljá Zeláuluj (Zilah útja), Vălcele = Valcselë (völgyecskék), Hadaháza, Pădurea Domnului = Padurjá Domnuluj (uradalmi erdő), Delniţă = Gyëlnyicza (szántóföld), Sub Goroni = Szub Gorony (a tölgyfák alatt), sub Coaste = Szub Kasztë (a domb alatt), Goroni = Gorony (tölgyfák), Mestecini = Mësztecsiny (nyírfás) és Csormány. A Cătră Vrăjitorin, mint a nép mondja, kuruzsló czigányok tartózkodtak hajdan. Itt feküdt Varasitó elpusztúlt falu. Vize: Valea Bercului = Váljá Bërkuluj (a berek pataka).
