Kendermező.
Kendermező.
Nevének változatai: Kendurmezu 1350, Kendermezew 1469, Kender-mezew 1492, Kendermezeo 1567, Kender-Mezeo 1610, románul Kédre 1733, Chendrea = Kendrjá és Tyendrjá.
Mint dobokavármegyei helység a pánczélcsehi járáshoz tartozott.*
* Tihó határrészei között említve van: Tundul Chendrii.
A monda szerint a legrégibb község az Almás mentén. Keletkezését összekötik a magyarok bejövetelével. Határa Tihóig terjedt.*
* Cons. Dob.
Az Almás keleti partján épűlt élénk forgalmú út mellett Zilahtól másfél mértföldnyi távolságban. (1722.)*
* Hodor K.: Doboka, 549. l.
Hodor azt írja 1837-ben, hogy a falu „mostani helyére a megyei rendek 1715 jun. 4-diki végzésénél fogva szállott le.»*
* U. o.
A kolozsmonostori konventnek 1350 szept. 16-diki jelentése szerint az Almás vize melletti Kendermezeu egyike Brassai Jakab birtokainak.*
* Anjouk Okmt. V. 403–404. lap.
1434-ben e birtokba beiktattatták Drághi László, Jakabot, Zsigmondot és Osváldot, úgyszintén Zsombori Gergelyt és Tamást, a János fiait.* A Bélteki Drághi Sándor és György fiak ellentmondása pedig nem használt.*
* Hodor K.: Doboka, 549. l.
* U. o. 535–536. l.
1469–1507 közt Zsombori Péter és László; Drághi Zsigmond és Tamás, Csupor Miklós erdélyi vajda,* a kinek elzálogosítják,* Drághi Márk,* Zsombori Péter fiai: Péter Benedek és Mihály, a kiknek a birtok felét leköti az apjok,* a szereplők.
* Dl. 36.394. Km. Prot. G. p. 14. nr. 2.
* Dl. 36.393. Km. Prot. F. min. pag. 151. nr. 1. és U. o. 98. nr. 2.
* Dl. 36.398. U. o. M. min. p. 79. nr. 1.
* Dl. 36.405. Michael p. 267. nr. 1.
6371590-ben Kendi Sándornak van itt egy Nyisztor János nevű jobbágya, a kiért 200 frtig többen kezességet vállalnak.*
* Orsz. lt. Gyf. kápt. lev. cent. U. 80.
1602 előtt a Zsombori Farkas birtoka volt, de 1602-ben Básta György generális és Keövendi Székely Mihály tiszántuli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adják érdemei jutalmául.*
* U. o. E. 86.
Gyulafi Lászlónak 1603 szept. 19-dikén kelt levele szerint Csáki István elzálogosította Kendermező jószágát Bogáti Menyhértnek, a ki később Gyulafi Lászlónak adta e jószágot más birtokért.*
* GKG. A. fasc. XVII.
Gábor fejedelemnek 1610 jun. 22-dikén kelt levele szerint Gyulafi László kikötötte, hogy Csáki István vagy maradékai kötelesek átbocsátani Kender Mezeot, a mikor az almási és egeresi jószágot kiváltják.*
* U. o.
1613 előtt Kendermező és Kis-Rákos jószágok visszaváltása ügyében özv. Rátóti Gyulafi Lászlóné Széchi Katát, ki most Prépostvári Zsigmond neje, megidézteti Csáki Istvánné Wesselényi Anna, a minek ellentmondanak Gyulafi Sámuel, Zsuzsánna és Borbála.*
* U. o.
Csáki Istvánné Wesselényi Anna a törvényhez szabja magát Kendermező és Rákos birtokok ügyében, a mint 1612 febr. 12-dikén írja egyik levelében.*
* U. o.
1837-ben Kendermező birtokosai: Csáki Gábor ivadékai és Szentiványi meg más nemesek.*
* Hodor K.: Doboka, 549. l.
Régi gör. kath. egyháza fából való. Az egyházközség anyakönyve 1835-ben kezdődik. Egy tantermű gör. katholikus jellegű elemi iskoláját 1873-ban szervezték.
1733-ban (Kédre) 30 volt az oláh családok száma; egyesült papja Gábor.* 1750-ben 191 a gör. kath. lélek.*
* Tr.
* Tr. 1901. IX. 287. l.
1837-ben 317 lélek lakik itt s 82 ház van.* 1890-ben lélekszáma 737; nyelvre nézve magyar 29, oláh 694, egyéb nyelvű 63814; vallásra nézve gör. kath. 677, ágost. hitv. evang. 29, evang. reform. 3, izr. 28. Házak száma 141.
* Hodor: Doboka, 549. l.
1722-ben határa két részből áll. Talaja a lapályon félfekete, a domboldalakon veres, általában sovány. Trágyában hiányt szenved. Kétszer szoktak szántani 4 és 6 ökörrel. A tiszta őszi buza megterem e határon. Szénája erdei. Őrölni a szomszédos határra járnak. Tüzi használatra és építkezési czélokra van erdeje. Az Almás néha kiönt.*
* Cons. Dob.
Az ekkor összeírt 5 jobbágy, 4 zsellér, 4 bujdosó és 4 udvari szolga kezén volt 12 egész és féltelek, 3 puszta telek, 23 ökör, 22 tehén, 4 borjú és üsző, 4 ló, 45 juh és kecske, 2 méhkas, 40 sertés, 64 köblös szántóföld, 12 köblös míveletlen föld, 17 köböl és 1 metreta őszi vetés, 7 köböl és 1 metreta tavaszi vetés; termett a megelőző 1721. évben e határon 182 kalangya búza, 91 kalangya zab, árpa és alakor, 16 kalangya kender és len, 38 szekér széna. A falu szenvedő tartozása 6 magyar frt (csak a zselléreké).*
* U. o.
1895-ben gazdaságainak száma 168. Területe 2623 katasztrális hold, a melyből erdő 657, szántóföld 617, legelő 451, rét 370, kert 21, szőlő beültetve 10, terméketlen 497 hold.*
* Mg. St. 510. lap.
Erdőiben hamuzsirt főznek (1837).*
* Hodor K.: Doboka, 549. l.
1721-ben adója 221 rhf. volt. 1722-ben e falu közös tartozása 156 magyar frt.*
* Cons. Dob.
1900-ban 5457 K. 52 fill. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1827 K. 56 fill.
Utczái: Nagy-, Komlós-Ujfalu-, Templom-, Iskola- és Dealul Vii = Gyálul Vij (szőlőhegy)-utcza.
Határrészei: Şes = Sësz (síkság), Resteuci = Rësztëucs (járompálczácskák), Cetăţea = Csëtaczjá (váracska), Dosul Sforos = Doszul Szforosz, Dosul Malului = Doszul Máluluj (partmelléki hát), Comlěuş = Komleus (komlós; ugyanezen 639szó átvéve), Dealul Vii = Gyálul Vij (szőlőhegy), Dealul Ogrădilor = Gyálul Ogrezilor (a kertek mellett fekvő domb), Zsárnó és Podul Cucului = Podul Kukuluj (kakuk hídja).
1582 julius 5-dikén tanuvallatás folyik a Sarnovölgye birtokrész határai felett, mely Kendermező dobokavármegyei birtokhoz tartozik.*
* Orsz. lt. Gy. f. kápt. lev. cent. B. 40.
