Kolbászfalva, középszolnoki helység Váradnak a török uralom alá jutása és az 1682 év közötti időben pusztúlt el.
Kolbazvanfalva (1410), Kolbazfalwa (1424), Kolbasfalwa (1461), Kolbosfalva (1595), rendszerint középszolnoki helység.
Az oklevelekben Korond után Babocsa és Kis-Babocsa között, Somtelek előtt (1451), Redefalvával Somos és Tóhát előtt (1461), Csokmány után Kedefalvával (1462), Bikáczával és Benedekfalvával (1543), Monóval (1549), Mosóbánya és Örményes között (1646) fordúl elő.
Balka fiának Sandrinnak, meg Drág fiainak Imrének és Sandrinnak Kolbazvanfalva birtokáról Kusalyi Jakcsi György fiai; János, László és Dénes elhajtottak nyolcz jobbágyot, egyet felakasztottak, továbbá felgyujtották Tótfalu birtokot, a miért utóbbiak ellen 1410-ben vizsgálat folyik.
680Kolbászfalu birtokot 1451-ben Báthori Szaniszló fiának, Istvánnak itélik Kusalyi Jakcsi László fiai: András és László ellenében.
1461 márcz. 23-dikán Kusalyi Jakcsi János tiltakozik az ellen, hogy a középszolnoki Kolbasfalwa birtokot, melyet ő elzálogosított Kusalyi Jakcsi Péternek, elfoglalta Béltelki Drágfi Miklós.
1462-ben bizonyos pénzösszeg átvétele mellett Kusalyi Jakcsi György visszabocsátotta Bélteki Drágfi Miklósnak.
1464-ben Kusalyi Jakcsi János – teljes kielégíttetése után – örökre visszabocsátotta Bélteki Drágfi Miklósnak.
1543-ban (a középszolnoki Kolbazfalwán) 1 kapu után adóztak Drágfi Gáspár jobbágyai, 2 szegény pedig felmentést nyert. 1549-ben (a középszolnoki Kolbazfalwán) 1 kapuszámnyi adóval rótták meg Drágfi özvegyének a jobbágyait, kiken kívül 2 szegény és 1 új ház is volt ekkor a helységben.
1577 április 29-dikén S. Báthori Kristóf Rátóti Gyulafi Lászlónak adományozza a középszolnoki Kolbazfalva birtokot, melyet János Zsigmond és Báthori István is neki adtak.
1595 október 12-én Báthori Zs. megengedte Rátóti Gyulafi Lászlónak, hogy a középszolnokvármegyei Kolbosfalva birtokával szabadon rendelkezzék.
Egy, kétségkívül XVI. századbeli jegyzék szerint a középszolnoki Kolbazfalva a Jakcsi-javakhoz tartozik.
Kolbazfalva puszta faluhelyet két egyenlő részre osztják, a mikor 1646 máj. 13-dikán néhai Barcsai Judit (?) szilágycsehi jószágán megosztozkodnak Kapi György és Bethlen 681Farkasné Ostrosith Borbála, a kinek egy kolbaszfalui szökött jobbágynak a puszta telke jutott.