Magyarpatak.
Magyarpatak.
Magyarpatak, mint már tudjuk,* 1830-ban keletkezett a br. Bánffy-család tótajkú telepítvényeseiből a Réz-hegységben, a honnan a vármegye nagy területét lehet belátni s messze fehérlik a völgyi útas szemébe az új egyház, a hegyoldalon. Keletre a Meszes kékes hegyvonala kanyarodik félkörben, azon túl a hunyadi havasok hóborította fejeikkel emelkednek; a Réz hegygerincze, a mély völgyek, a Berettyó völgyének szelid képe, az apró falvak csillogó tornyai kellemes látványt nyújtanak a turistának.
* V. ö. I. k. 158. l.
A községből egy-egy szegényes kunyhó egy-egy kilométernyire 39tünik elő. Rongyos fedelét, sövényből, fából összetákolt falait be-betakarják imbolygó lombos fák.*
* A Radnóti szerkesztette Erdély, VII. év, 10–12. sz. 90. l., a hol Boér Miklós Magyar-Patakról Egy tót-telepítés a Rézhegységben czímen (90–93. l.). közöl lesírást, a melyre később is hivatkozás van.
A nép egy lakást foglal el szarvasmarháival, kecskéivel, juhaival, a telet együtt húzza ki velök. Egyébként a lakosok kapós mezei munkások a Berettyó és Kőrös völgyében s a Rézen, hol fát vágnak, slippert, dongát faragnak.*
* U. o. 92. l.
Róm. kath. egyháza Szt. Istvánnak van szentelve, 1894-ben épült a p.-szőlősi egyház segítségével. Oltára is Szt. István magyar királynak van szentelve. Kőtornyában három harang van: az egyik (300 kgr.) Szt. László magy. kir. képével (1894-ben öntötték); a másik Szt. István m. kir. képével (300 kgr.); a harmadikat (80 kgr.) Váradon öntötték 1855-ben a Bold. Szűz Mária tiszteletére.*
* Bunyitay Vincze: Schematismus… 356. lap.
A Szent-Istvánnapi bucsúra ide gyűl Hármaspatak s a szomszédos biharvármegyei Sólyomkő tót lakossága is.
Az egyháznak br. Bánfi Dezső s a Hummel-család adott telket.*
* Erdély, VII. év, 10–12. sz. 91. lap.
A paplakot 1891-ben Schlauch Lőrincz váradi püspök építtette a saját költségén. Az egyházközségnek ettől az évtől kezdve van tót és magyar nyelvű anyakönyve.
Elemi iskoláját, mely szintén róm. kath. jellegű, 1878-ban építették.
A község lakosainak száma 1847-ben 584 lélek, még pedig r. kath. 534, gör. kath. 44, evang. reform. 1, izr. 5.* 1890-ben 1412; nyelvre nézve magyar 27, tót 1367, oláh 18; vallásra nézve r. kath. 1371, gör. kath. 17, izr. 24. Házak száma 233.
* Nagyv. Nvk. 1847. 101. l.
1895-ben gazdaságainak száma 168, területe 2247 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1297, rét 521, legelő 302, nádas 3, kert 2, erdő 1, terméketlen 121 hold.*
* Mg. St. 498.
40Talaja kavicsos és sovány; a zab, rozs és burgonya jól fejlődik, búza is terem a kellőleg művelt helyeken, a tengeri nem szereti a talajt.*
* V. ö. Erdély, VII. évf. 10–12. sz. 92. l.
A sürű erdőségek különösen alkalmas tanyát nyújtanak az őznek.*
* U. o. 91. l.
A községnek 1900-ban 4351 K 78 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2008 K 14 f.
A község hét részre oszlik: Magura (Bihar és Szilágy vármegyék határvonalán), Várátyik (völgy, kopár hely), Polánka (írtott térség, tisztás), Szálájka (hamuzsír, itt égették a hamuzsírt), Potskolá (iskola alja), Pletyizá (forrázott hely, talán mert erősen ki van téve a nap hevének a kavicsos föld a déli oldalon), Zátka (hátulsó rész). Ezek élén egy-egy esküdt van, a kik 6–6 K évi díjért teljesítik tisztöket; de – minta falubeliek mondják – a tekintélylyel kárpótolva vannak. A kisbíróságot házsorszám szerint két hétig viselik a lakosok.
Egy kősziklás hely neve Grohotyis (sziklás, puszta hely), a Szálájka összefüggésben áll a Tirimással (írtás), egy hely neve; Dorzokuty (félreeső szeglet).
Itt a Pletyiczá alatt, a Gyümölcsénes felé siető Trunze partján, híres czigány telep van. Teknőket, kanalakat, orsókat készítenek, sarlót, baltát s egyéb szerszámokat kovácsolnak. Jóllehet egész kereskedelmi összeköttetést folytatnak a berettyómenti községekkel, eljönnek Zilahra, Deésházára, a honnan cserépedényeket hoznak a Réz községek lakóinak – leginkább gabonaneműekért való eladás végett: magyarul mégis keveset tudnak ezek.*
* U. o. 92. l.
Magyar-Valkó. L. Valkó.
