Meszes-Szentgyörgy.
Meszes-Szentgyörgy.
Doboka-, néha, pl. 1453-ban középszolnokvármegyei falú, mely Zenthgerg, Zenthgeurgh, Zenthgewrg (1453), Zent-Gergel (1525), Zentgiergi (1600), Zent-Georgy (1642), Sent-Görgi (1722) néven fordúl elő az oklevelekben. Oláh neve: Szindsors. A szájhagyomány egy kolostor templomáról beszél, mely a Meszes lankás oldalán állt s a mely Szent-György tiszteletére volt szentelve. Innen a község neve.
Doboka vármegye határán fekszik és Kolozs vármegyében Nagy-Rajtolczczal, Kraszna vármegyében Boronamezővel határos.* A magyaregregyi járáshoz tartozott. A dobokavármegyei Szent-György falú a nép nyelvén Messis-nek nevezett magas és erdős hegy alatt nyugotról keletre nyúló völgyben épűlt. Innen nyerte a Meszes előnevét. Közelében semmi út nem vezetett el. Távolsága Zilahtól másfél mérföld* (1722).
* Hodor: Doboka, 519. l.
* Cons. Dob.
1453 február 6-dikán V. László király meghagyta a kolozsmonostori konventnek, hogy a középszolnoki Somlyóalja kerületbeli Zenthgewrg faluba iktassa be Filpesi Albertet;* 66máj. 14-dikén jelenti is a konvent, hogy (Zenthgeuorgh faluba) zavartalanúl beiktatta nevezettet és fivérét,* Tamást meg András, Lőrincz osztályos társait. E birtokot Albert ősei régóta bírták.*
* Dl. 27,888.
* Dl. 27,889.
* Dl. 14,631.
1460 november 25-dikén Dobokai János elzálogosítja a dobokavármegyei Zenthgerg* és más birtokait Kusalyi Jakabfi Györgynek. A kiváltó köteles letenni a kiváltáskor Gerőfi Márta jegyajándékát és kiházasítani Dobokai Ilonát.*
* Előfordúl M.-Egregygyel, Csömörlővel és Romlottal.
* Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. p. 102. nr. 2.
1461 február 2-dikán Dobokai János zálogosítja el Dobokai Miklósnak.*
* U. o. p. 102. i. nr. 2.
1467-ben Dobokai Miklós nótáztatott, minélfogva itteni részbirtokát is elvesztette. Mátyás király Mindszenti János, Mátyás és Miklós fivéreknek adományozta.*
* Hodor: Doboka, Függelék, 11. l.
A dobokavármegyei Zenthgerg egyike volt ama helységeknek is, a melyek zálog czímén özv. Iklódi Mártonné Potenciánát meg gyermekeit: Tamást és Mártát illették, a kik ép azért 1472 (?) márcz. 23-dikán eltiltották ama javak elfoglalásától Deési Pétert és Jánost.* Az itt említett Iklódi Tamás és Márta mostoha atyja Tót István, 1473. jan. 31-dikén el akarta zálogosítani e Zenthgewrg-öt Deési Jánosnak, a mi ellen tiltakoztak az Iklódiak.*
* Dl. 36,393. Km. Prot. F. min. pag. 104. nr. 2.
* U. o. pag. 121. nr. 1.
1525 jan. 28-dikán Dobokai Bessenyei Ferencz eltiltja a dobokavármegyei Zent Gergel* falubeli birtok elidegenítésétől Károlyi Láncz László gyermekeit: Zsigmondot, Lászlót, Dénest, Annát és Magdát meg Derzsei Dobokai Miklóst.*
* Előfordúl Vármező és Vaskapú között.
* Dl. 36,401. Km. Prot. F. min. p. 117. nr. 1.
1558-ban Izabellától és János Zsigmondtól adományúl kapták a birtokot Bánfi Pál, Nyujtódi István, Tóth Mihály, Nagymihályi Anna és János, Kendi Katalin és Míhály meg Szalánchi Dorottya és János s mindkét nembeli utódaik.*
* Bl. fasc. O. nr. 15.
671600-ban Mihály vajda meghagyta Doboka vármegye ispánjainak, alispánjainak és szolgabíráinak, hogy a Zentgiergi birtok élvezetében is oltalmazzák meg Zilahi Literatus Mártont minden törvényes kereset és per ellenében, a ki ezt a birtokot Nagy Mihály Páltól vette zálogba.*
* Jlt.
1642-ben Szikszai Zsigmond többek között «a Doboka vármegyei Meszesalja kerületbeli Zent Gyeorgy» birtokát is átírja nejére, Tamási Sárára és leányára 2000 frt erejéig.*
* Orsz. lt. conv. lad. 27. T. nr. 2.
A dobokavármegyei Szent György birtokba 1672 szept. 26-dikán Szepsi-Szent-Iványi Szentiványi Sámuelt iktatják. Azelőtt az özv. Borsai Majtini Andrásné, Szigethi Zsófia kezén volt e birtok.*
* U. o. Gy. f. kápt. lev. cent. D. 14.
A törv. kir. táblának 1804 január 10-diki itélete szerint Szentgyörgyön birtokuk volt Drugatyevit Horvát elődöknek.*
* Hodor: Doboka, 519. lap.
1837-ben a helység birtokosai: Béldi gróf, özvegy Vass grófné, Zsombori, Simándi, Nyegrán nemesek.*
* U. o.
Szent-Györgyöt megtaláljuk ama dobokavármegyei részbirtokok sorában is, a melyeket Nagymihályi Pongrácz László eladott Nagydobai Spáczai Mihály, János és Miklósnak.*
* Datum nincs. Gencsi-lt. nr. 381.
Lakói oláhok, görög egyesült hitűek, saját papjuk van és fatemplomjuk. (1837).*
* U. o.
Gör. kath. jellegű egy tantermű elemi iskoláját 1875-ben szervezték.
1722-ben 3 jobbágyot s 4 zsellért írtak össze.* 1733-ban Szent-Györgyön az oláh családok száma 15; papja nincs.* 1750-ben (Szent-Györgyön) 109 gör. kath. lélek van, a kik részén volt egy templom, egy működő pap, egy sekrestyés- egyházfi s illette a papot egy belső telek, négy köblös szántóföld, egy szekérnyi széna.*
* Cons. Dob.
* Tr.
* Tr. 1901. évi IX. sz., 286. l.
1837-ben 146 lélek a lakosság. A házak száma 52.*
* Hodor: Doboka, 519. l.
681890-ben lélekszáma 764; nyelve nézve magyar 10, oláh 742, egyéb nyelvű 12; vallásra nézve r. kath. 4, gör. kath. 751, gör. kel. 3, izr. 6. Házak száma 167.
1722-ben a dobokavármegyei Sent Gőrgi határa két részre ú. m. délire és északra oszlik. A talaj mindenütt sovány és veres: inkább tavaszi, mint őszi vetések teremnek rajta: így a tiszta tavaszi búza. Szénája a lapályon jó, a hegyeken erdei. Nem trágyázott talaját négy ökörrel, kétszer szántják. Erdeje van elegendő minden szükségletre. Őrölni a szomszéd területre járnak.* Ekkor az összeírt 3 jobbágy és 4 zsellér kezén volt 7 egész és féltelek, 2 puszta telek, 6 ökör, 11 tehén, 10 borjú és üsző, 2 ló, 30 juh és kecske, 15 sertés, 35 köblös szántóföld, 4 köblös míveletlen föld, 5 köböl és 3 metreta őszi vetés, 1 köböl tavaszi vetés; termett e falu határán a megelőző 1721. évben 16 kalangya búza, 4 kalangya kender és len, 7 ocka kukoricza és 28 szekér széna.*
* Cons. Doboka.
* U. o.
1895-ben gazdaságainak száma 210. Területe 2699 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1229, legelő 547, rét 406, erdő 299, kert 73, terméketlen 145 hold.*
* Mg. St. 506.
1721-ben a falu adója 76 rf. 30 dénár, 1722-ben 20 magyar frt.*
* Cons. Dob.
A községnek 1900-ban 2012 K 66 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2568 K 96 f.
Határrészei: Korobana, Doszul Teuluj (a tón túl), Tufoj (cserjé), Lunka (völgy), Gyálul Lupuluj (a farkas dombja), Tăieturi = Tajëtúrj (vágások), Ritul Márë (nagy-rét), Dumbrává (liget), Părăul Dumbrăvii = Pereul Dumbrávij (a liget csermelye), Fundaturj (zugolyok), Rogoaze = Rogazë (sás), Zăpodie = Zepogyë (völgy), Goronet = Goronyët (tölgyfás), Petriş = Ptyëtris (kavicsos), Zomonyoczia, Trestie = Trësztijë (nádas), Pojánă Lunga (hosszú erdei rét), Kápul Dumbrávij (ligetfő), Pojáná Inéj, Pup (bimbó), Vezurisci = Gyëzurísty (borztanyák), 69Intre Hotárë (határköz), Grepoj, Pojáná Rusilor (orosz erdei rét), Miniş = Minyis (bányahely?), Gyálul Kurát (tiszta domb), Toponyásza, Coastea Minişului = Kasztjá Minisuluj (bányadomb ?), Pojáná Pujëstyilor (fiadzók erdei rétje), Nádá (toldalék?, nád?), Csunzs (fatőkék), Părăul Toponesii = Pereul Toponyeszíj (Toponyásza csermelye), Plopet = Ploptyët (nyárfás), Pojënyicza (kis erdei rét), Leurdár, Părăul Sěc = Pereul Szek (száraz csermely), Peatra = Ptyátrá (kő), Ulmet = Ulmnyët (szilfás), Fântâna Moloasă = Funtiná Molaszá (sáros kút), Vęrf = Virf (tető), Şesul Petrii = Sëszul Ptyëtrij (köves róna), Csëtaczjá (váracska), Broască = Braszká (béka), Magura (fennsík), Korn (somfa, szöglet). Grapá Popij (a pap gödre), Dálp, Funtiná Márzi (Márzi-kút), Muret (szedres).
