Mojád.
Mojád.
Moiota (1205–1235), Mayad (1246), Mayod (1321), Majod (1459), Ma˙ad (1549). Valószínűleg szláv eredetű, rendszerint közepszolnokvármegyei helység, de 1321-ben mint belsőszolnokvármegyei, 1427-ben pedig mint krasznavármegyei van említve.
Legrégibb nyoma a Váradi Regestrumban van. A Moiota villabeli Egyed ispán jobbágya Ereös, azzal vádolta Pált és ennek testvérét, Betlent, hogy megölték az ő testvérét. A bíró Egyed ispán volt, a pristaldus pedig a Moiota villabeli Küke.
79Mindkét vádlott hordozta a vasat, a mikor is Betlen tűnt ki bűnösnek, Pál ellenben ártatlannak.*
* Moiota (Beélnél Moioda) = Moiad, Mayad Kandra K. szerint is a mai Mojád Szilágym. (Kandra: V. R. 192. l., 198. l., 8. sz. j.)
A fehérvári káptalannak 1246-ban kelt levele szerint Pál, a ki Miklós fia a Guth Keled nemzetségből, a Mayad birtok visszaváltására a szintén Guth Keled nemzetségi István nádortól és somogyi ispántól kölcsönzött száz márkát nem tudta visszafizetni, ezért átengedte Szilágy (Scylag) birtokának felét István nádornak.*
* Fejér, VII. 3. 28. l.
1321-ben Mayod birtokukat «in Belzenuk» visszabocsátja Draai Tamás fiainak Albertnek és Petőnek Tamás a Farkas fia.*
* Szgy.
1427-ben érünk a Majádi-család birtoklásához, a mikor Ilosvai György zálogba adja Mayadi László Mayad birtokát a Jakcsiaknak, ép mint Hosszúmezőt s Ilosvát. S ettől fogva nyomról-nyomra összevág a birtoklás története Hosszúmező történetével, ép azért mellőzve az ismétléseket, csupán az eltérések közlésére szorítkozom.*
* Az 1441., 1459., 1471., 1475., 1475., 1479., 1486., 1492., 1493., 1500., 1503., 1507., 1508., 1510., 1519., 1526., 1540., 1550., 1551., 1559., 1562., 1572., 1575., 1576., 1633., 1643., 1656., 1694., 1726., 1730., 1732., 1747., 1756., és 1757. évekről való okleveleket lásd Hosszúmezőnél.
1461-ben Ilosvai István deák, Majádi László s Lelei Kaplyon Miklós birtoka.* 1475 körül János jobbágyai 2 frt 9 dr. adót fizettek.* 1549-ben 1 kapú után adóztatták meg a Majádi Miklós jobbágyait, a kiken kívül volt a helységben még 3 szegény és 3 új ház.*
* Dl. 28.851.
* E mű I. k. 180. l.
* Dical.
Azontúl nem találjuk az adóösszeírásokban; már a következő években, a pragmatica sanctio táján végzett összeírások alkalmával is, mint Sarmasághoz tartozó puszta van említve.*
* V. ö. Magy. Stat. Közl. XII. k. 339. l.
Nagy valószínűséggel már a pórlázadás tette rommá e falut. A parasztok mozgalma alkalmával a Majádiak is elvesztették 80birtokaikat, köztük Mojádot is, melyet 1526-ban Lajos királytól új adományul nyernek.*
* Szgy. e.
1512-ben Ilosvái Miklós elzálogosította itteni részbirtokát tartozékaival együtt Sarmasági Jánosnak.*
* Gencsi-lt. nr. 66. és Szgy.
Guthi Ferencz (Fr. de Gutth) 1520-ban Lajos király előtt panaszt tesz, hogy Majad határában a Kraszna folyón épített malmának a hasznát magáénak követeli Mayadi János, holott a malom helyét jogosan szerezte Mayaditól. Lajos király utasítja Kis-Szolnok vármegye alispánjait és szolgabíráit, hogy erősítsék meg Guthit a malomnak birtokában.*
* Szgy.
Malmok ügyében Majádi János meg fiai Miklós és Imre Guthi Ferenczczel, továbbá ennek fivéreivel Imrével és Balázzsal, később is (1526. jan. 24.) egyezkednek.*
* Orsz. lt. Dl. 31,049. és u. o. Gyf. kápt. cent. R. 71.
Majád egyike volt azon részbirtokoknak, melyeknek, mint az ilosvai nemesi kuriához tartozóknak felébe 1525-ben beiktatják Laszthoczi Lászlót és édes anyját, Ilosvai Dorottyát, miután Majádi Jánost, Istvánt és Györgyöt itéletileg arra kötelezték, hogy vonják vissza ellentmondásukat.*
* Gencsi-lt. nr. 883.
Egy majádi részbirtok elfoglalásáért 1550-ben Bőnyei Mátyást Magosmarti Hatvani László, Magosmarti Pathó Menyhért és Berendi Baráti Kelemenné Katalin idéztetik meg,* a mikor egy részbe újból beiktatják Sarmasági Mihályt.*
* Lelesz, Act. an. 1550. fasc. 3. nr. 21.
* U. o. Prot. 7. fol. 57. an. 1550.
1569-ben János király felszólíttatja Sarmasági János fiait, hogy atyjuk itteni birtokából adják ki Anna nővérüknek a köteles részt és leánynegyedet.*
* Orsz. lt. Gy. f. kápt. lev. H. 30.
1570-ben a gyulafehérvári törvényszék határozatából Sarmasági Anna, Gyerőmonostori Kemény Jánosné felperes meg is osztozik hat fiútestvérével, mint az atyjukról, Sarmasági Jánosról maradt örökségen, Majádon is* s ezzel a kövesdi tartozékok már ismeretes adatai bukkannak föl Mojádra vonatkozólag. 811602 előtt Mayádon is volt Zsombori Farkasnak birtoka, mint pl. Derzsidán, s azt 1602-ben Básta György generális és Keövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány szintén Trogeri Lodi Simonnak adják érdemei jutalmául.*
* Jlt.
* Orsz. lt. Gy. f. kápt. E. 86.
Az 1606 január 26-dikán Perecsenben kelt egyezséglevél szerint Mayadi Gergely, a Mátyás fia, nagy szükségében két ökröt vesz Lónyai Istvántól negyven forintért, s ezért zálogba adja az atyjától Mayádon öröklött puszta házhelyét «minden igazságával», földével, rétével, vizével, malmával, malomhelyeivel, minden hozzátartozó örökségekkel és elbujdosott jobbágyokkal, ha valakiket feltalál hatna, hazahíhatna ő kegyelme elbújdosott jobbágyai közül.*
* Szgy. e. Gencsi-lt. nr. 485. más.
Azután a középszolnoki Majadot ép, mint Derzsidát, ama birtokok közt említik, a melyek birtokjogát illető okleveleket Telegdi Espán István Sarmasági Zsigmondnak adott át s a mely iratokat Sarmasági László és Gáspár unokatestvérek a nevezett Zsigmondnak, mint legidősebb családtagnak az őrizetére biztak, de a II. János itélőlevele Sarmasági János és ötven nemes eskűjéről hiányzik, a miért is 1607-ben a fenti Zsigmond panaszt emel Espán ellen.*
* Orsz. levéltár, Km. convent, lad. 27. S. nr. 1.
1626 május 21-dikén Majádi Miklós Majádon «a kis rétben» öt hold földet zálogosított el Lukács György lompérti lakosnak.*
* Gencsi-lt. nr. 51.
Rápolti Szerafin és Bálint egy itteni részbirtokot is átírtak Dobai Jánosra, a melynek kibocsátására 1632 jun. 10-dikén llosvai Dobai Banga Miklós meginti Sándorházi Istvánné Dobai Zsófiát.*
* U. o. nr. 821.
1641-ben Jeszeniczei Szunyogh Gáspárné L. Bánfi Zsuzsánna Kis-Rédei Rhédei Ferencz jelenlétében pénzszükséglet miatt Majád prćdiumot örök áron és visszaválthatatlanul Gyerő-Monostori Kemény Jánosnak és örököseinek adta el,* mint 82Derzsidát is s most már ehhez igazodik nagyjában Mojád története Serédi és Kemény szereplésével.* 1652 márcz. 24-dikén Török Mihály, neje: Majádi Erzsébet és gyermekeik: György, András, Anna, Kata, Zsófia is eladják többek közt a majádi prćdiumban levő házhelyüket is tartozékaival együtt Gyerő-Monostori Kemény Jánosnak.*
* Bl. fasc. LL. nr. 5.
* Az 1643., 1647. évek levéltári jelzeteit l.Derzsidánál.
* Gencsi-lt. nr. 41.
1666 decz. 29-dikén Sándorházi Ferencz elzálogosítja a majádi erdőbeli részét Erdélyi Györgynek.*
* U. o. nr. 899. más.
1676 okt. 20-dikán Majád birtokot illetőleg is tiltakozik Kávási Pálné Katalin Sarmasági György és Valkai Erzsébet lánya.*
* Orsz. levéltár Gyf. kápt. lt. cen. F. 20.
1695 jul. 18-dikán Sándorházi István elzálogosítja a majádi erdőbeli részét, rétjeit, szántóföldjeit és malombeli részét Gencsi Györgynek és nejének, Dobai Erzsébetnek.*
* Gencsi-lt. nr. 905.
Majád egyike volt Szécsi György és neje, Guthi Judit ama javainak, melyeknek felosztására 1716 junius 20-dikán a fentiek leánya, Zsombori Jánosné Szécsi Zsófia meginti Gencsi Györgyné Dobai Erzsébetet és Csatári Andrást.*
* U. o. nr. 951.
1722-ben (?) Zsombori Farkas majádi jószágába Horváth Simont iktatják be, de ellentmond Zsombori Zsigmond.*
* U. o. nr. 240.
1723-ban Sarmasági Katalinnak itt levő birtokáért is pereltek Csebi Pogány Györgygyel Magyar Gyerőmonostori Kemény László, Zsigmond, Sámuel és Vay Anna.*
* Jlt.
1725 jan. 30-dikán vizsgálatot tartanak Gencsi György érdekében arról, hogy a majádi prćdiumban a kút feletti szántóföldekből ezek használói fizetnek-e kilenczedet vagy nem,* márcz. 7-dikén arról, hogy a Kis-rétet és a Komlós-erge melletti rétet miként zálogosították el,* majd pedig, hogy e prćdiumban egy szélben hány szántóföldje volt Dobai Banga Györgynek: 11 ápr. 6-dikán azt vizsgálják, hogy a határon a 83Kerek-szugoly nevű helyen és a Büdös-sár mellett fekvő földeket kik bírják.*
* Gencsi-lt. nr. 248.
* U. o. nr. 250.
* Gencsi-lt. nr. 249.
1739 szept. 17-dikén itéletet hoznak ama perben, melyet a majádi erdő jövedelmeért Guthi Dénes és Benjámin indítottak Gencsi István és György ellen.* 1740 és 1741-ben Gencsi István és György érdekében megintik Guthi Dénest és társait, hogy az erdő jövedelmének felosztása iránt indított per gyors lefolyását ne akadályoztassák.*
* U. o. nr. 680.
* U. o. nr. 261. és 288.
1757 márcz. 15-dikén a majádi makkos erdő használatától Huszár József eltiltja Gencsi Zsigmondot.*
* U. o. nr. 313.
Dobai, másként Banga Miklós majádi prćdiumbeli birtokért per folyt a kir. kincstár meg Gencsi István utódai: György és Zsigmond között. Ez ügyben 1760 márcz. 12-dikén itéletet hoz Mária Terézia.*
* U. o. nr. 176.
1805-ben Mojádról gyalogosnak vették föl Bálint György, adómentes nemest.*
* Szv. lt.
Mojád a hidvégi gör. kath. egyház filiája.*
* Sch. 1886. 143. lap.
Utczái Somlyói- és Zilahi-utcza.
Határrészei: Czigány-halastó, Tripaházi-láb, Teleki-láb, Nagy-láb, Keresztüljáróföld, Szőlődomb, Berbécs-pataka, Hídas-patak, Csomor-alja, Vágás, Erdő-alja, Réz-zúg, Brányiska és Branyistye (fennsíkon levő cserjés), Templomhely, Cenuşerii = Csënusërij (hamufőző helyek), Vágás-alja, Mezsa dombja, erdő: Csomor.
1702 máj. 16-dikán a mojádi erdő használatától eltiltják a Kémeren és Domoszlón lakó birtokosokat.*
* Gencsi-lt. nr. 521.
1724 jul. 23-dikán fentmaradt id. Gencsi Györgyné Banga Erzsébet majádi prćdiumbeli szántóföldjeinek és rétjeinek az összeírása.*
* U. o. nr. 247.
Vizei: Kraszna folyó, Csomori és Megye-patak, Pereul 84Nátuluj (Nát nevű vagy Ignácz csermelye), Pereul Mezsij (Mezsa csermely) ás Váljá Përilor (körtefás patak).
Mojád különben ma már nem önálló község. Sarmasághoz csatolták.
