Mutos.

Teljes szövegű keresés

Mutos.
Mutos 1387, Mutus 1401, Mathos 1405, Muto 1423, Mytus 1475, Mwthos 1489, Muthws 1543, Mwtos 1545, Mwtoss 1570, az oláhoknál sincs más neve: Motesul 1733, Motesiu.
1441-ben szolnokvármegyei, 1418-ban középszolnokvármegyei helység; 1387-ben Aranyos várának, 1545-, 1570-, 1575-ben Hadad várának tartozéka. 1604-ben, mint a Wesselényi jószághoz tartozó van említve.
1401-ben a szolnokvármegyei Mutus határait illetőleg egyezség jön létre Valk Demeter és atyafiai meg a Jakcsiak között.*
* Wl.
1548-ban Mwthos és Cseh birtokok határának elkülönítése végett tanúvallatást tartanak. (Nagydobai Ch˙zer István érdekében?) A vallomások szerint a Kemenpataka és Zylaghpataka vízmedenczéje a határ.*
* Lelesz, Metalium C. Kraszn. nr. 5.
112A váradi káptalan Zsigmond királynak 1423 Ker. Szent János születése előtt való kedden Budán kelt beiktató parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának, tisztelendő Dénesnek Mutus oláh falujába ellentmondás nélkül beiktat ja György másik fiát Jánost, ennek nejét Annát meg fiait: Lászlót és Györgyöt.*
* GKG. C. fasc. XII.
1475 körül (Mytuson) 3 frt adót fizettek a Drágfi jobbágyai.* 1543-diki összeírás szerint (a középszolnoki Muthws-on) 3 kapu után adóztatták meg a Jakcsi Mihály jobbágyait, a mikor még 1 bírót és 3 szegényt is följegyeztek.* 1549-ben (Mwthos-on) 4 kapuszámnyi adót fizettek a Jakcsi Mihály jobbágyai. Találtak ekkor a helységben a 4 kapuszámon kívül még 1 bírót, 6 szegényt és 3 új házat.* 1564-ben Hadad vára tartozékában Mwtos-on 4 kapuszámnyi adóval rótták meg a Jakcsi-árvák jobbágyait, a kiken kívül találtak itt még 3 zsellért és 2 pusztát (házat ?).* 1570-ben 1 kapu után adóztatták meg a Jakcsi Boldizsár jobbágyait.* 1604-ben a középszolnoki Veselényi jószághoz tartozó Mutos-on 1 rótt ház után 2 forintnyi adót vetettek ki.*
* E mű I. köt. 179. lap.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
Muthos birtokokért pert folytattak Bélteki Drágfi Bertalan és Kusalyi Jacski Ferencz, a mely pert 1489 szept. 3-dikán a kolozsmonostori konvent előtt elhalasztják.*
* Dl. 27,964.
Bőnyei Tamás visszaadta az egész Mwthost, melyet zálogban bírt, Kusalyi Jakcsi Ferencznek, mire ez 1491 jul. 11-dikén menedéket vall Bőnyeinek.*
* Dl. 26,398. Km. Prot. M. min. p. 24. nr. 1. et p. 25. nr. 1.
1545-ben, a Jakcsi Mihály beiktatásával ismerős korszakba lépünk, ismétlődik Bogdánd története mindaddig, míg a Wesselényiek birtoklásához érünk.*
* Az 1545–1782. évekre vonatkozó okleveleket l. Bogdándnál.
Báthori György meg nejének, Báthori Annának és utóbbi mostoha fiának, Drágfi Györgynek Cseh várabeli várnagya, Anna és fia megbízásából magához vevén a nevezett Drágfi 113negyvenegy győrteleki jobbágyát, betört velök fegyveres kézzel Kusalyi Jakcsi Mihály Mwthos birtokába és elhajtottak onnan sok lábas marhát, a melyeket nagyobbrészt visszaadtak, de az ottani jobbágyok közül Ravaz János 6 marhát és 2 disznót, Myhes Paska 4 marhát és 1 disznót, Thekenews János özvegye 1 tehenet és Kys János 1 birkát vesztett, a melyeket részben elhajtottak, részben leöltek. Ezen kívül a nevezett várnak magához vevén Drágfi György három győrtelki jobbágyát, felgyújtotta Jakcsi itteni jobbágyának, Zabo Demeternek az istállóját. Ezekért Jakcsi 1553-ban panaszt emelt, mire a király megidézést parancsolt, a mit a konvent teljesített is.*
* Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. J. nr. 5.
1635 deczember 28-dikán Hadadban kelt levelével Rátóti Gyulafi Zsuzsánna Wesselényi Pál özvegye és fiának Wesselényi Istvánnak gyámja Ákosi Pap István nevű hű szolgájának ajándékoz egy Horpasz Péter nevű Mutos faluból elszökött jobbágyot.*
* Nagyv. Múz. Blt.
Id. Wesselényi István, középszolnoki főispán mutosi jobbágyai 1729 febr. 4-dikén kezességet vállalnak gr. Gyulai Istvánnak egy győrteleki szolgájáért.* 1733 febr. 25-dikén is Wesselényi Istvánnak itteni örökös jobbágyai lesznek kezesek ugyancsak győrtelki jobbágyért.*
* GKG. C. fasc. XVI.
* U. o.
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben csak br. Wesselényi Farkast, mint főbirtokost, továbbá Kis János papot s Lengyel Alexa kántort írták ki.*
* Szv. lt.
A gör. katholikusok kőtemploma 1840-ben épűlt. Anyakönyvök 1824-ben kezdődik.* Iskolájokat 1844-ben szervezték.
* Sch. 1886. 160. l.
Mutos 1387-ben, mikor az aranyosi várhoz tartozott, oláh falu.
1733-ban 22 volt az oláh családok száma; egyesült papját Jánosnak hívták.*
* Tr.
1750-ben a gör. kath. lelkek száma 182, a kik részén 114volt egy templom, egy működő pap, egy kántor, egy sekrestyés-egyházfi s illette a papot egy belső telek, nyolcz köblös szántóföld, hat szekérnyi széna, meg két mázsa só.*
* Tr. 1901. évi IX. szám, 285. l.
1715-ben 6 jobbágy és 1 taksás, összesen 7 háztartás fizetett adót, még pedig 6 magyar és 1 oláh; 1720-ban 10 jobbágy és 7 zsellér, összesen 17 háztartás, magyar 14, tót vagy ruthén 2, oláh 1. A népesség száma 1715-ben 63 lélek, 54 magyar és 9 oláh; 1720-ban 153 lélek, 126 magyar, 18 tót vagy ruthén és 9 oláh. A lakosok vezetékneve magyar ugyan, de nyelvre nagyobb részük oláh.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 67. l.
Marosnémeti gróf Gyulai Istvánnak szilágysági jószágán lakó jobbágyairól és zselléreiről 1729 januárjában írt jegyzék szerint itt taksások vannak.*
* GKG. C. fasc. XVI.
1703-ban Mutoson huszonnégy jobbágy-családot és tizenhárom puszta telket írtak össze. Szolgálmányaikat előbb láttuk.*
* V. ö. II. k. 96. l.
1847-ben a lakosok száma 596; valamennyi gör. kath.* 1890-ben lélekszáma (kisebb) 566; nyelvre nézve magyar 21, oláh 528, egyéb nyelvű 17; vallásra nézve gör. kath. 528, evang. reform. 16, izr. 22. Házak száma 110.
* Nagyv. Nvk. 1847. 111. lap.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 27, 1720-ban 224 1/2 köblöst; rétet 1715-ben 21, 1720-ban 87 kaszást.* 1895-ben gazdaságainak száma 120. Területe 1577 katasztrális hold, a melyből szántóföld 852, erdő 448, kert 144, legelő 55, terméketlen 78 hold.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.
* Mg. St. 502.
A községnek 1900-ban 4057 K 24 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1672 K 83 f.
Határrészei fekvésöktől nyerték nevöket.
Nagy-Babocsa. L. Bábcza.
Nagy-Bádon. L. Bádon.
Nagy-Csög. L. Csög.
Nagy-Derzsida. L. Derzsida.
Nagy-Doba. L. Doba.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages