Náprád.
Náprád.
Hajdan két: Nagy- és Kis-Náprád volt, egy Ízben Oláh-Náprádról is hallunk, ma csak Náprád van.
Naprad 1423, Napprad 1464, Oláh-Náprád 1472, Nabraad 1549, Nabrad 1555, Napragh 1570, Nagi-Náprád 1636, Kisnáprád 1637, románul is: Naprade 1733, németül Rubendorf. Ószláv eredetű szó. Napred: előre, előtér.
Középszolnokvármegyei helység. 1387-ben az aranyosi várnak, 1604-ben a Gyulafi-jószág tartozékaként van említve.
1636. aug. 25-dikén Adorján Tamás, középszolnoki szolgabíró, 142Anthos István, assessor jelentik, hogy Nagi-Naprád nevű faluban tanuvallatást végeztek Gyulafi Sámuel részére, még pedig az iránt, volt-e Kis-Náprádnak «kiadatott határa» s meddig volt ez a Gyulafi Sámuelé, hatalmaskodott-e ott-e valaki? Mikor Kis-Náprádot építeni kezdték – úgymond egy tanú – Gyulafi Sámuel számára építették, azután hallá, hogy a nénjének adta, egyebet nem tud, sem szállítása, sem pusztulása felől, de tudja, falu volt ott s elpusztúlt. Egyszer Lisztiusznénak emberei, mint egy haddal, kaszákkal, sarlókkal, fegyverekkel, szekerekkel átmenni akartak, hogy arról a határról valamit elkapjanak; megijedtek, elfutottak, de mitől, nem tudja, megtudták, hogy az úr haddal künn van. A mi «Kis-Náprádnak állapotját nézi», mikor a falut megszállották, a neve alatt szállották meg, «egy eokor keoigh adták volt a határt, ide mi felénk egy gyalog ösvény jöve által: azon alól láttam, hogy a kisnáprádiak szántottak, felül is láttam, hogy a nagynáprádiak szántottak, egyik is, másik is egyaránt bírtak, bizonyos kiszakított határuk nem volt.»*
* GKG. A. fasc. IX.
1637 január 20-dikán is tartottak az iránt tanuvallomást, hogy a «kisnáprádiaknak a nagynáprádi határtól Nagy-Náprád felől kiadatott és külön szakasztott határa» volt-e s erről a kisnáprádi határról Gyulafi Sámuel valami javakat vitetett-e el. Lónyai Zsigmond hosszúújfalui jobbágyai a tanuk, a kik állítják, hogy «kiszakasztott határát nem tudják, csak azt, hogy Liszti Ferenczné Gyulafi Zsuzsánna egy időtájt szekereket, kaszásokat, aratókat küldött a náprádi határra; de hogy vittek-e valamit, nem tudjuk».* Ez évi jun. 17-dikén Nagy-Náprádon Gyulafi Sámuel részére a náprádi határon történt hatalmaskodásról kihallgatják Csefley László köődi jobbágyait. Lisztius Ferenczné kis-náprádi vajdája: Rakusz István előadja, hogy a kis-náprádi határt azért kerítette be, «mivelhogy niomasban volt most azaz forduló, a marháktól való 143oltalomért kertel te be a kisfüveért… de ő azzal nem foglalta el az úr földét».*
* U. o. A. fasc. XV., XVI.
* GKG. A. fasc. XV., XVI.
A tizennyolczadik században is ismertek a náprádi földön egy Kis-Náprád nevű faluhelyet, melyen 12 puszta házhelyet találtak, de senki nem lakott rajta. A nagynáprádiak élték örökségét.*
* U. o.
Közép-Szolnok vármegyének legrégibb adólajstroma szerint Drágfi-birtok, (Naprad), a honnan 9 forint 4 dr. adót fizettek.*
* E mű I. k. 180. l.
1543-ban 7 kapu után adóztatták meg a Drágfi Gáspár náprádi jobbágyait; nem adózott 1 bíró, 2 szabados, 36 szegény, 12 új ház és 3 pusztatelek.* 1549-ben (Nabraad) szintén 7 kapu után rótták meg adóval Drágfi özvegyének a jobbágyait, ellenben felmentettek 1 bírót, 16 szegényt és 7 új házat.* 1570-ben (Napraghon) 3 kapu után adóztak a császár jobbágyai.* 1604-ben a középszolnoki Gyulafi-jószághoz tartozó Napradon 4 rótt ház után 8 forintnyi adót fizettek.*
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
Mint már ebből is látszik, egyező a története a környékén eső helységekével s most egyikhez, majd a másikhoz, egyideig leginkább Dabjon, azután Bikácza történetéhez igazodik. 1423-ban Jakcsi Dénes oláh faluja.* 1451-ben Báthori Szaniszló fiának, Istvánnak itélik Kusalyi Jakcsi László fiai: András és László ellenében.* 1464-ben Kusalyi Jakcsi János fia, György ellenében be akarták iktatni bizonyos itélet alapján Báthori Szaniszlót, de Jakcsi emberei, ellenség módjára, megakadályozták.*
* GKG. C. fasc. XII.
* Lelesz, B. 126. f. 5. nr. 25.
* U. o. Act. Bercs. fasc. 7. nr. 49. (prot. II. pag. 207.)
1472-ben Kusalyi László leánya, a Szent Klára-szerzetbeli Erzsébet eladta az Oláh-Náprádon levő fél részét is Ádámnak és Keresztély, bányai polgároknak meg maradékaiknak.* A budai káptalan 1499-ben II. Ulászló meghagyásából beiktatja 144Bélteki Drágfi Bertalant Naprád birtokba, melyet id. Kusalyi Jakcsi László leánya, Erzsébet adott neki. A beiktatás ellentmondás nélkül történt.*
* GKG. C. fasc. XXI–XXIV.
* GKG. C. fasc. XII.
1555-től 1595-ig a Bikáczánál már ismert dolgokkal ismerkedünk meg: Nabrab, Naprad a Jakcsiak kezéről Báthori György s neje s azután a Gyulafiak kezéhez kerűl.*
* Az 1555., 1569. és 1595. évekből való okleveleket l. Bikáczánál.
Náprád egyike volt azon csehi várbeli javaknak, a melyeket 1639 okt. 31-dikén a fejedelem visszatartott a maga számára.*
* Orsz. lt. Km. con. fasc. G. nr. 17., 26. fiók.
1671 február 11-dikén fejedelmi parancsra tanuvallatást tartanak Kapi György javára arról is, hogy a náprádi részbirtokért mennyi pénzt fizetett Gyulafi Borbála, a mikor azt Rákóczi György publikáltatta.*
* GKG. C. fasc. XXI.
1673 decz. 13-dikán gr. Barcsai Judit férjének, gr. Gyarmati Balassi Imrének hagyja végrendeletileg a Szilágyban Közép-Szolnok vármegyében Náprád falu felét, a mely annak halála után fiára és leányaira szálljon.*
* U. o.
A csehi vár tizennyolczadik századbeli urbariuma szerint Náprádon a jobbágyok száma 90. Ezeken kívül van még 11 pusztatelek, melyekről «sem vér, sem örökség szerint» nem tudták a bírák megállapítani, hogy kiké voltak. A Szent György és Szent Mihály adója 22–22 forint, a darabant-pénz pedig 16 frt. Minden harmadik évben fizetnek 5 frt virrasztópénzt. A tretina-pénz 6 frt. Tretina-tehenet kettőt adnak és őszszel egy vágótehenet, vajat évenként nyolcz pintet, túrót egy bodonnal, kőtúrót nyolczat. A három sátoros ünnepre tartoznak hol 10, hol 6 tyúkkal a szerint, a mint parancsolják. Rorból, buzából semmi tizeddel sem adóznak. Disznótizeddel őszszel tartoznak minden tízből egygyel, melynek váltóját az urak szabják meg. Pázsittizedül, tízen felül akárhány volna is, csak egyet adnak; ha tíznél kevesebb van, akkor 1452–2 pénz a váltója. Báránytized fejében az, a kinek tízen felül akárhány van, egy gyapjas fias juhval tartozik: ha heten felül van, egy-egy báránynyal és ha ötnél kevesebb van, 2–2 pénz váltóval. A raj méh tizedét és váltóját hasonlóképen szedik. A biróság és korcsma itt is úgy jár, mint a többi falvakban.*
* GKG. A. fasc. XV. XVI.
1702 május 9-dikén Harsányi András, Közép-Szolnok szolgabirája s Kengyel Zsigmond, assessor a Marosnémeti Gyulai Ferencz szilágycsehi gondviselőjének megbizásából tanuvallatást tartanak Náprádon az iránt, hogy a Hunyadi jobbágycsaládot mióta bírta a Kapi-család. A Hunyadi másként Hegedüs-család Náprádon Barcsai Zsigmondnét szolgálta örökösképen.*
* U. o. C. fasc. XIII.
Néhai gróf Mikes Ferencz utódainak náprádi jobbágyai és zsellérei is azok között voltak, a kik 1733 jun. 10-dikén kezességet vállaltak gróf Gyulai Istvánnak Mészáros András nevű, szilágycsehi örökös jobbágyáért.*
* U. o. C. fasc. XVI.
Náprádon 1751-ben gr. Marosnémeti Gyulai István «kezesség alá» vetett egy jobbágyot kertjének elpusztítása miatt. Az alispán 20 frtot hajtott fel a jobbágyon. Ez ügyben tanúvallatás folyik.*
* U. o. C. fasc. XIV.
1756 jun. 14-dikén Széplakon tanúvallatást tartanak arról, hogy a náprádi és széplaki birtokosok mennyit foglaltak el a vízmosásokból és miért nem veheti ezeket birtokába Gyulai István.*
* U. o. A. fasc. X.
1758 ápr. 12-dikén Náprádon az úri szék előtt per folyik, gr. Gyulai István felperes és gr. Mikes Antal náprádi jobbágyai között.*
* U. o.
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták a községből a következőket: pap: Pop a Juon gör. kath.; kántor: Pap Gyiba gör. kath.; árendátor; Mózes Urszuj zsidó; 146kereskedő: Kéb Márton örmény; a két udvar részéről az összeírást meg nem engedték.*
* Szv. lt.
1805-ben a községből br. Huszár Józsefet lóval vették fel a fegyverfogható adómentes nemesek összeírásába.*
* U. o.
Gör. kath. kőtemploma 1836-ban épűlt, (egy róm. kath. kápolnája 1847-ben «a szent kereszt felmagasztaltatása tiszteletére van szentelve.»)* 1856-ban leégett; újból épűlt 1860-ban. Az egyházközség anyakönyve 1824-ben kezdődik.*
* Nagyv. Nvk., 1847. 111. l.
* Sch. 1898. 121. l.
1733 január 21-dikén Közép-Szolnok vármegye assessorai gr. Marosnémeti Gyulai István «szilágycsehi jószágának mostani inspectora nemzetes és vitézlő Enyedi Gergely» kérelmére Náprádon huszonnégy tanút hallgattak ki az iránt, hogy Náprádon az ekklézsia földét, mi úton-módon bírják a náprádiak, a melyhez Gyulai István is igényt tart. Széplaki s náprádi jobbágyokat hallgattak ki. Hunyadi Nyikora, gróf Mikes részére való jobbágy azt vallja, hogy a kérdéses földet néhai Kapi György adta ekklezsia-földnek, Pap János erre most házat csinált a grófné Eszterházi Kata asszony akaratjából, de nem taksára. Egy széplaki, gróf Mikes-részre való jobbágy vallomása szerint, a ki harmincz évig volt a Mikesek bírája, az urak így osztoztak: a náprádi «papék telekje» gróf Gyulai, a széplaki jószág Mikes-, a tótfalusi Macskási, a vadafalusi Toroczkai-, a szélszegi Bethlen-részre jutott.*
* GKG. C. fasc. XIV.
1733-ban (Napra de) 50 volt itt az oláh családok száma; két egyesült papja Demeter és János nevet viselt. Ezeken kívül volt itt még három görög-keleti és kétnejű pap is, kiknek nevét azonban nem jegyezték fel.*
* Tr.
1750-ben (Nabradon) a gör. kath. lelkek száma 625, a kik részén volt egy templom, két működő pap, egy kántor, egy sekrestyés-egyházfi s illette a papot egy belső telek, tizenegy köblös szántóföld, meg ha rom mázsa só.*
* Tr. 1901. évi IX. szám, 284. l.
147A főkormányszéki levéltárból 1799 márczius 13-dikán Marosnémeti Gyulai József számára kiadott kir. itéletlevél szerint e birtokon 1762 szept. 16-dikán is tanúvallatás folyt oly földek ügyében, melyeket az egyház vagyonának mondott, de a gróf tartott azokhoz igaz igényt.*
* Tr. 1901. évi IX. szám, 284. l.
Gör. kath. jellegű egy tantermű elemi iskoláját 1856-ban szervezték.
Náprád, mint tudjuk, már a tizennegyedik században oláh falu.
Egy a tizenhetedik századból Csehi javak urbariuma czímmel fentmaradt jegyzék szerint Náprádon 61 jobbágy volt.* Egy 1676 május 22. kelettel Szilágy-Cseh urbariuma czímmel a csehi várhoz tartozó jobbágyok számáról fentmaradt összeírás az itteni részbirtokban 29 jobbágyot és két puszta jobbágytelket tüntet föl.*
* GKG. A. fasc. XV. XVI.
* U. o.
1715-ben 3 nemes-, 12 jobbágy- és 4 zsellér-, összesen 19 háztartás fizetett adót, magyar 5, oláh 24; 1720-ban 18 jobbágy-, és 11 zsellér-, összesen 29 háztartás, magyar 9, oláh 20. A népesség száma 1715-ben 171 lélek, 45 magyar és 126 oláh; 1720-ban 261 lélek, magyar 81, oláh 180. A lakosok vezetékneve magyar ugyan, de nyelvre nagyobb részük oláh.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 67. l.
Marosnémeti gr. Gyulai Istvánnak szilágysági jószágában lakó jobbágyairól és zselléreiről 1729. januárjában Írt jegyzék szerint Náprádon tíz taksás jobbágy volt.*
* GKG. C. fasc. XVI.
1847-ben a lakosok száma 2821 (?); róm. kath. 25, gör. kath. 2617, evang. reform. 134, izr. 45.* 1896-ban 984 lakosa van; nyelvre nézve magyar 85, német 2, oláh 895, horvát 2: vallásra nézve r. kath. 2, gör. kath. 875, evang. reform. 22, izr. 85. Házak száma 211.
* Nagyv. Nvk. 1847. 111. l.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak 148szántóföldet 1715-ben 80, 1720-ban 459 köblöst; rétet 1715-ben 36, 1720-ban 125 kaszást.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 67. l.
1895-ben gazdaságainak száma 225. Területe 3847 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1561, erdő 1123, legelő 786, kert 152, rét 129, szőlő, parlag 9, terméketlen 87 hold.*
* Mg. St. 510.
A községnek 1900-ban 6431 K 2 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 6386 K 48 f.
Határrészei: Huzdup, Obrejeni = Obrëzseny (fennsíkos helyek), Rîturi = Riturj (rétek), Şerba = Sërbá (szolgáló), Surii = Szurij (őszbe játszó), Csonkani = Csonkány (Csonka előnevűek tulajdona vagy lakóhelye), Balerosi, Pogácsë, Bălţi = Bëlcz és Bëltyë (pocsolyák), Otyuncz, Poderei = Pogyërëj (fennsíkocskák), Şesuri = Sëszurj (rónák), Lá Bozë (törpe bodzás), Hadabona, Sub Obreji = Szub Obrëzs (a fennsík alatt), Roşcă = Roska (veres [pl. láb]), Plopi = Plopty (nyárfás), Bujgár, Gropi = Gropty (szakadékok), Topajë (nagy források), Sěcături = Szekaturj (szakadékok), Peatra Boiţului = Pjátrá Bojczuluj (Bojcz köve), Jidovină = Zsidovina (zsidóság?), Zsugrasztye és Újliget. Erdők: Coastea Mătioaii = Kasztjá Motyiaji (Matyine dombja), Kasztjá lui Csontos (Csontos dombja), Vulpi = Hulpty és Hulty (rókák), lcuri = Ikuj (ékek), Dumbrevicza (kis berek), Pleşa = Plësá (kopasz), Vii = Gyij (szőlők), Cerul = Csërul (cserfa), Carpini = Kárpiny (gyertyános).
Vizei: a Szamos folyó és Valea Duncii = Váljá Duncsij (Dunca = Dunka (?) patakja), Valea Gyekobuli = Váljá Gyekobuli (Gyekob (?) patakja) és Părăul Plopilor = Pereul Ploptyilor (nyárfás csermely).
