Nyirsid.
Nyirsid.
Nyirsed 1385, Nyrsyd 1411, N˙rsegh 1423, Nyrsewd 1475, Nyrs˙d 1543, Nirszeg 1548, Nyrsiea 1549, Nyrseed 1564, N˙rs˙d 1570, románul Mirssid 1733.
Ősi neve talán Nyirség volt. Az azonban kétségen kívűl áll, hogy a nyir szó adta e helységnevet.
Középszolnokvármegyei helység. 1564 és 1570-ben Hadad várához tartozott.
Közép-Szolnok vármegyének legrégibb adólajstroma Nyrsewden 153Drágfi jobbágyaira 4 frt 2 dr s (Jakcsi ?) István jobbágyaira 2 frt 2 dr adót rótt ki.*
* E mű I. k. 180. l.
1543-ban (Nyrs˙den) 4 kapuszámnyi adóval rótták meg a Jakcsi Mihály jobbágyait; fölmentettek 1 bírót, 1 szabadost, 3 szegényt és 2 új házat.* 1549-ben már csak (Nyrsiea-n) 2 kapu után adóztak a Jakcsi Mihály jobbágyai, a kiken kívűl volt a helységben még 1 bíró, 7 szegény és 6 új ház.* 1564-ben (a hadadi várhoz tartozó Nyrseeden) 3 kapu után rótták meg adóval a Jakcsi-árvák jobbágyait, a kiken kívűl 6 zsellért is találtak e helységben. Az adó behajtását nem engedte meg Sulyok György.* 1570-ben (N˙rseden) 1 kapu után fizettek adót a Jakcsi Boldizsár jobbágyai.*
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
Birtoklásának a története az 1423–1582. években, sőt, mindaddig, míg a birtok a Wesselényiek kezére kerűl, teljesen egyezik Bogdánd történetével. Az említett időközben Kusalyi Jakcsi Mihály (1545) és Boldizsár (1570) viszik a fő szerepet.*
* V. ö. Bogdánddal. Lelesz, Act. an. 1548. fasc. 2. nr. 73. (Nyirszeg), u. o. Stat. B. 434. (Nyrs˙d), Wl. (N˙rs˙d), Orsz. lt. gyf. kápt. folio 123. (Nyírsed), GKG. A. fasc. XX. (Nyrsed), Wl. (XVI. századi jegyék, Jakcsi-javak (Nirsid), Orsz. lt. Gyf. kápt. U. 8. (N˙rsed).
Haraklányi Miklós Nyrsyd birtokrészén és Vártelek birtokán özv. Vajai Borzási Györgyné és fia, Miklós a maguk mellé vett több récsei, varsolczi, vajai és várteleki egyénnel önhatalmúlag foglaltak el és vetettek be 18 hold szántót, a mi ellen 1549-ben panaszt emel Haraklányi nevében Horváti Peres Gáspár. Az országbíró meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy a szomszédok összehívásával e tárgyban helyszíni vizsgálatot tartson. Pókateleki Konde Gáspár azt állította, hogy a nevezett birtokrész az alpereseket illeti.*
* Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. H. nr. 1.
Wesselényi Pál 1690 febr. 24-dikén elzálogosította Nyirsedet két esztendeig kiválthatatlanul nemzetes Szűcs Bálint és felesége nemes Varga Erzsébet, zilahi lakosoknak.*
* Wl.
154A hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben Nyirsid községből, mint főbb birtokost br. Wesselényi Miklóst, továbbá egy fizetést élvező, urasági tisztet: Tordai Zsigmond tiszttartót, az oláh papot: Popa Tógyert s az oláh kántort: Pap Gyorgyiet írták ki.*
* Szv. lt.
A gör. katholikusoknak van fatemplomuk.*
* Sch. 1886. 164. l.
1733-ban Nyirsiden (Mirssid) 25 oláh család volt; görögkeleti papja Tivadar nevet viselt.*
* Tr.
1750-ben (Mersiden) a gör. kath. lelkek száma 204, a kik részén volt egy templom, egy működő pap, egy kántor s illette a papot két mázsa só.*
* Tr. 1901. évi IX. szám. 284. l.
Állami jellegű egy tantermű elemi iskoláját 1899-ben szervezték. Azelőtt a Szilágyvármegyei Wesselényi-Egyesület tartott fönn óvóintézetet, a melynek helyére létesűlt az állami iskola.
Mikor a váradi káptalan Zsigmond királynak Ker. Szent János születése előtt való kedden Budán kelt beiktató parancsára Kusalyi Jakcsi Jánost meg nejét s fiaikat iktatta e birtokba, akkor annak (Nyrsegh) lakossága oláh volt.*
* GKG. C. fasc. XII.
1703-ban tizenöt jobbágycsaládot és egy puszta telket írtak össze. Szolgálmányaikat már előbb láttuk.*
* V. ö. II. k. 101. l.
1715-ben 3 jobbágy és 3 zsellér, összesen 6 háztartás fizetett adót, 5 magyar és 1 oláh; 1720-ban 10 jobbágy és 5 zsellér, összesen 15 háztartás; magyar 6, oláh 9. A népesség száma 1715-ben 54 lélek, magyar 45, oláh 9; 1720-ban 135 lélek; 54 magyar és 81 oláh. A lakosok vezetékneve magyar ugyan, de nyelvre nagyobb részük oláh.* 1720-ban 4 olyan jobbágy volt itt, kit földesura visszakövetelt.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 67. l.
* U. o. 341. l.
1847-ben a lakosok száma 243; gör. kath. 241, evang. reform. 2.* 1890-ben 487 lakosa van; nyelvre nézve magyar 105, oláh 380, egyéb nyelvű 2; vallásra nézve r. kath. 7, gör. 155kath. 387, ágost. hitv. evang. 1, evang. reform. 76, izr. 16. Házak száma 91.
* Nagyv. Névk. 1847. 109. l.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 11 1/2, 1720-ban 315 köblöst; rétet 1715-ben 14, 1720-ban 66 kaszást; szőlőt 1720-ban 13 kapást.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 67. l.
1895-ben gazdaságainak száma 84. Területe 3055 katasztrális hold, a melyből erdő 1764, szántóföld 553, legelő 453, rét 228, kert 12, terméketlen 45 hold.*
* Mg. St. 506.
A községnek 1900-ban 5338 K 42 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1669 K 64 f.
Utczái: Uliczá csá márë (főutcza) és Ulicioara = Ulicsará (sikátor).
Határrészei: Suseni = Szuszeny (fennsíkon lakók), Coaste = Kasztë (domb), Pereul Gyërilor (a kansertések csermelye), Fęnaţe = Funáczë (kaszálók), Baltă = Bálta (tócsa), Vrăjitori = Vrezsitorj (kuruzslók), Roba (itt volt a Váradi Regestrum említette Roba várjobbágy község). Erdők: Dealul Mare = Gyálul Márë (nagy domb), Dumbrava (berek), Dealul Petros = Gyálul Pëtrosz és Ptyëtrosz (köves domb) Dealul Goronilor = Gyálul Goronyilor (tölgyfás domb). A nyirsidi határban vannak a Pogujorin, az egykori Meszesi apátság romjai.
Kútak: Fântâna la Izvoare = Funtiná lá Izvarë (a forrásoknál levő kút), és a községben Fântâna din jos = Funtiná gyin zsosz (alsó kút).
Od. L. Diósad.
Odafalva. L. Vadafalva.
Oláh-Baksa. L. Baksa.
Oláh-Csaholy. L. Csaholy.
Oláh-Egrespatak. L. Egrespatak.
Oláh-Fürményes. L. Fürményes.
Oláh-Horvát. L. Horvát.
Oláh-Keczel. L. Keczel.
Oláh-Keszi. L. Keszi.
Oláh-Korond. L. Korond.
Oláh-Kövesd. L. Kövesd.
Oláh-Lecsmér. L. Lecsmér.
Oláh-Nádasd. L. Nádasd.
Oláh-Náprád. L. Náprád.
Oláh-Porczalja. L. Porczalja.
Oláh-Szeér. L. Szeér.
Oláh-Valkó. L. Valkó.
Orbántelke. L. Potyáztelek.
