Ököritó.
Ököritó.
Ewkeritho 1455, Ekeritho 1475, Ewkerytho 1495, Eker˙to 1543, Ekeryto 1551, Olah Ököryto 1566, Ewkewr˙tho 1570, Eökeöritó 1639, Eökörito 1797, románul Kuritó 1733. Neve ököritató-ból van összevonva, román neve a magyar elferdítése.
A szájhagyomány se tér messze ettől a magyarázattól. A nép azt beszéli, hogy a község határán a Zilah patak mentén nagy tó volt hajdan, a melyben ökrök fürödtek. A tó százados szilfákkal volt körülvéve s ezekből a fákból építették a jelenleg is fennálló templomot. Középszolnokvármegyei helység. Közép-Szolnok vármegyének legrégibb adóösszeírása (1475 körül) Ekerithoról a György jobbágyait 5 frt, a Drágfi jobbágyait 3 frt 1 dr. adóval mutatta ki.*
* E mű I. köt. 180. lap.
1601543-ban a középszolnoki Eker˙to-n 2–2 kapuszámnyi adóval rótták meg a Pázmány Péter és Dobszai János jobbágyait, ellenben csak 1 kapuszámnyival a vajda (woywoda) özvegyéit. Följegyeztek ugyanekkor a helységből az 5 kapuszámon kívül 3 bírót is.* 1549-ben (Ekeritho-n) 2 kapu után adóztak a Deésházi Lajos jobbágyai, a Spáczai Menyhértéi pedig 1 után. E 3 kapuszámon kívül feljegyeztek még 4 szegényt, 8 új házat, továbbá Kőrösi Ferencz részéről 2 szegényt és 2 új házat.* 1566-ban Olah Ököryto Spáczai Menyhért, Literatus Mihály, Dobszai János, Banga István, Haraklányi János és Móré János között oszlott meg, kiknek jobbágyai 1–1 kapu után adóztak. E 6 kapuszámon kívül volt a helységben még 6 szegény, 2 új, 1 leégett és 2 puszta ház, továbbá Patho Ferencz részén 2 puszta ház.* 1570-ben Ewkewr˙tho megoszlott Spáczai Menyhért és Haraklányi János között, kiknek jobbágyai 1–1 kapu után fizettek adót.*
* Dical.
U. o.
U. o.
U. o.
1495 ápr. 6-dikán Dobai László odaajándékozta e falubeli birtokát Dobai Györgynek.*
* Dl. 36,398. Km. Prot. M. min. p. 225. nr. 1.
1549-ben néhai Deésházi Kelemennek ewkerythoi birtoka is Deésházi Lajos kezén volt, de Móré Márton és Haraklányi Miklósné Deésházi Borbála azt állították, hogy az úgy női, mint férfi ágon őket,* míg Deésházi István itteni birtoka rokonság révén Dobai Székely Miklóst és Menyői Bereczk Boldizsárt illette, minek alapján ezek az utóbb említettek eltiltották e birtoktól Deésházi Lajost, Móré Mártont meg Haraklányi Istvánt és Lászlót.* A néhai Désházi Kelemen birtokrészén és jobbágyain örökösei, Móré Márton, Désházi Borbála és Désházi Lajos 1550-ben osztoznak meg.*
* Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. M. nr. 24.
U. o. Km. convent lad. 27. S, nr. 56.
Szgy.
1551-ben Dobai Borbála Ekeryto birtokán Spáczai Menyhértnek Dan Pantha, Fodor máskép Korna Gergely jobbágyok; Dobszai Jánosné Spáczai Annának Fodor Mihály, Rohman 161György ház nélkül, Czikwt Mihály özvegye ház nélkül és Gwrzo Fülöp; György Ferenczné Spáczai Petronellának Georgh Ferencz, Chykaz máskép Papteleky János és Rohman Gergely; Ilosvai Mihály deákné Majádi Katalinnak Rhoman Kyryl, Paska Ignath és György; ifj. Rátoni Jánosné Majádi Erzsébetnek Dan máskép Damplyony Lukács és Rhoman János ház nélkül; Baráti Kelemenné Hodosi Katalinnak és Patho Ferencznek Kys János, Chykaz Gergely és Paska Lukács s végűl Tordai Zsigmondnak Mezaros máskép Iban Illés, Kys Mathé Tywadar, Pap Demeter puszta házával és Dan János özvegye ház nélkül jutottak a közöttük fenti Borbála birtokaira nézve létrejött osztály alapján. A birtok területén házat választhatnak mindazon jobbágyok, kiknek nincsen. A birtokról való termés közös. Ököritót a nevezett Dobszai váltotta volt ki saját költségén.*
* Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. M. n. 17.
Egy itteni részbirtokon 1618 máj. 15-dikén Menyői Móré Bálint özvegye, Borsai Erzsébet és gyermekei osztozkodnak.*
* Gencsi-lt. nr. 1521.
1623-ban többek között a középszolnoki Eokeretho részbirtokáról is tesz Berendi Bekeni István gondnoki vallomást Sarmasági László számára.*
* Lelesz, Prot. 62. fol. 45. an. 1623.
Ez évi febr. 13-dikán Bánfi Istvánné Vajda Anna elzálogosítja az itteni részbirtokát Harangi Lászlónak,* a kinek nov. 4-dikén ököritói jobbágytelket zálogosítanak el Tamásfalvi Mihály, mint neje, Spáczai Anna megbízottja meg Spáczai Mihály, János és Miklós.*
* Gencsi-lt. nr. 1396. más.
* U. o. nr. 1398.
Az ököritói jószágon megosztozkodtak a Spáczaiak (1660 ápr. 16 előtt).*
* U. o. nr. 1395.
1635-ben az itteni részjószágot, mely Haraklányi Istváné volt, Demanczki Petronella, az özvegy kapta a rokonok közt végbe ment osztályegyezségnél.*
* Szgy.
1639 okt. 25-dikén Eökeöritót, (Kszolnokban), mely előzőleg 162Nagydobai Spáczai Jánosé volt, Rákóczi György fejedelem Serédi Istvánnak adományozta.*
* Szgy.
1650-ben Dobai Miklós elcserél egy itteni jobbágytelket tartozékaival együtt Hídi István nagyderzsidai jobbágytelkeért.*
* Gencsi-lt. nr. 1651.
1651 jan. 8-dikán a Szalai Mihályról maradt ököritói javakon megosztozkodnak eme Mihály leányai: Erzsébet és Anna asszonyok.*
* U. o. nr. 44. más.
1652 márcz. 24-dikén Török Mihály, neje: Majádi Erzsébet és gyermekeik: György, András, Anna, Kata, Zsófia eladják többek közt itteni szőlőjüket is Gyerőmonostori Kemény Jánosnak.*
* U. o. nr. 11.
1660 nov. 27-dikén Balajti László két ököritói jobbágytelkeért cserébe vesz Török Mihályné Majádi Erzsébettől a biharvármegyei Köbölkúton és Fancsikán négy jobbágyot tartozékaikkal együtt.*
* U. o. nr. 863. más.
1674 jul. 29-dikén Gólya Györgyné Haraklányi Zsuzsánna Fűsűs János nevű, itteni jobbágyát Gencsi Zsigmondnak,* 1675 május 5-dikén Sajtos Lukács e határban négy szántóföldjét szintén neki és nejének Filep Erzsébetnek zálogosították el.*
* U. o. nr. 19.
* U. o. nr. 751.
1693 szept. 12-dikén Kara János egy itteni jobbágytelket Czucz Ferencznek adott zálogba,* a kinek Spáczai-jogon hasítottak ki egy részecskét, melyet ez szept. 19-dikén Guthi Farkasnak szintén zálogba adott,* még pedig Czucznak a Somlyón, 1693-ban kelt levele szerint Berecz Györgyöt fiával, Simonnal és ezután leendő fiaival, Berecz Jánost fiával és leendő fiaival, Banczó Tivadart fiaival, öcscsével, s mindegyiknek minden vagyonát 225 forintért nyolcz évre a szokott feltételek mellett. Czucz Ferencz különben Bürgezden lakott.*
* U. o. nr. 1611.
* U. o. nr. 1609. egysz. más.
* Szgy.
1720 jun. 9-dikén Veres Gergely elzálogosítja az itt levő 163jobbágyát, Badacsoni Lőrinczet, telkével együtt Gencsi Györgynek.*
* Gencsi-lt. nr. 217.
Csáki Tamás ököritói részbirtokát zálogban bírta Guthi Farkas. 1742 jan. 29-dikén vizsgálatot tartanak a zálogösszeg megállapítása végett Gencsi István és György javára.* Guthi Farkas itteni részjószága feleségére, Keserű Zsófiára szállott.*
* U. o. nr. 268.
* U. o. nr. 267.
1746-ban Magyargyerömonostori Kemény Simonné Vay Anna halála után Ököritó birtokot özv. ifjú Bánfi Zsigmondné Katalin, özv. Bánfi Boldizsárné Krisztina és özv. Bárczi Jánosné Erzsébet nővéreknek és mindkét nembeli utódaiknak adományozták örök jogon; ezek meg is osztozkodnak rajta.*
* Bl. fasc. OO.
1797-ben a haditerhekhez való hozzájárulásra képes, középszolnoki főbb és kisebb birtokosok meg más személyek jegyzékében Eököritó községből a következő névsort találjuk, főbb birtokosok: Tisza László, Péchy László; kisebb birtokosok: Vér András, Góllya József, Kengyel Gábor, Korda János, Nagy Elek árvái, Nagy Farkas, Kiss József, Nemes Borbély Dániel, Nemes Borbély Sámuel, Sebes Sámuelné, Guthy Krisztina, Nemes Goris László, br. Kemény Simon, Nemes Szombati József, Nemes Kiss György, Nemes Darvai Ferencz, Nemes Veres László, Nemes Simonffi György, Nemes Nogyisán Pável és Zilahi Bogdán Gorové; pap: Popa Tógyer; kántor: Papp László, deák.*
* Szv. lt.
Ököritó gör. kath. fatemploma 1789-ben épűlt. A hívek anyakönyve 1824-ben kezdődik.* 1733-ban 14 oláh családot jegyeztek fel; gör. kel. és kétnejű papja Demeter nevet viselt.*
* Sch. 1886. 182. l.
* Tr.
1750-ben a g. kath. lelkek száma 175, a kik részén volt egy templom, egy működő pap, egy kántor, egy sekrestyésegyházfi s illette a papot egy belső telek, egy köblös s két vékás szántóföld, egy szekérnyi széna, meg két mázsa só. Két év óta Nagy Pál dézsmát vesz a paptól.*
* Tr. 1901. évi IX. sz., 285. l.
164Egy tantermű elemi iskolájok 1894-ben újjá épűlt.
1715-ben 11 jobbágy- és 1 zsellér-, összesen 12 háztartás fizetett adót, magyar 10, oláh 2; 1720-ban 10 jobbágy- és 5 zsellér-, összesen 15 háztartás. 11 magyar és 4 oláh. A népesség száma 1715-ben 108 lélek, magyar 99, oláh 9; 1720-ban 135 lélek, magyar 99 és oláh 36.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 67. l.
1847-ben a lakosok száma 464; róm. kath. 2, gör. kath. 456, evang. reform. 6.* 1890-ben 576 lakosa van; nyelvre nézve magyar 4, német 12, oláh 554, egyéb nyelvű 5; vallásra nézve
* Nagyv. Nvk. 1847. 109. lap.
. hath. 1, gör. kath. 561, evang. reform. 2, izr. 12. Házak száma 118.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 79, 1720-ban 215 1/2 köblöst; rétet 1715-ben 38, 1720-ban 107 kaszást.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 67. l.
1895-ben gazdaságainak száma 192. Területe 1332 katasztrális hold, a melyből szántóföld 830, legelő 237, rét 132, szőlő (parlag) 20, terméketlen 100 hold.*
* Mg. St. 506.
A községnek 1900-ban 2940 K becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2254 K 94 f.
Utczái: Alsó- és Felső-utcza.
Határrészei: Szub Pusztë (puszták alja), Intre Coaste = Intrë Kasztë (dombköz), Cornet = Kornyët (somfás), La Puturoasa = Lá Puturaszá (büdös környéke), Dupa Fogedeu (fogadón túl; fogădău = fogadó átvéve), La Punţi = Lá Puncz (pallók környéke), La Poiăţi = Lá Pojecz (aklok környéke). La Aric = Lá Árik, La Răstoacă = Lá Resztake (vízárok környéke), Preste Vale = Prësztë Válë (patakon túl), Dimburelë (dombocskák), Lá Hotárë (határvidék), Pădurici = Padurics (kiserdő), Pe Vălcea = Pë Valcsá (völgy), Tyisëu, Sub Pruni = Szub Pruny (szilvafás alja). Erdők: Pădurea Rară = Padurjá Rára (ritka erdő), Pădurea Deasă = Padurjá Gyásza (sűrű erdő). Szőlőhegyek: 165Málhegy, Pusztë (puszták), Kis-hegy (Hëgyucz; a hegy szó átvéve és kicsinyítve).
Patakjai: Zilah-patak és Între Părae = Întrë Perájë (patakközi), Între Coaste = Intrë Kasztë (domközi) árkok. Kútjai: Községi kút (Făntăna Satului = Funtiná Szátuluj) és Tyisëukút a hasonnevű határrészben.
