Ördögkút.
Ördögkút.
Ewrdegkwth 1440, Erdewgkwth 1472, Ördögkuta 1524, Ewrdewgkwth 1525, Eördeögkut 1639, Eordeoghkut 1642, románul Trézne 1733, Tresznie 1837.
Magyar neve egykori birtokosától ered. A szájhagyomány szerint, nagy erdőség, ennek közepén csupán egy ház és e mellett egy kút volt. E kút forrása ma is látható a régi zilahi út mellett; sőt egy forrást ma is Ördög-forrásnak, kútnak neveznek, a ház azonban, mennykőcsapás által elégett. Állítólag innen származik a román neve: Tresnia =Tresznja = beüte (t. i. a villám).
Rendszerint dobokavármegyei helység, hol a magyaregregyi járáshoz tartozott, 1524-ben belsőszolnokvármegyei helységül van említve. Határos volt Közép-Szolnok vármegyével és Kraszna vármegyében Oláh-Keczellel.*
* Hodor: Doboka, 525. l.
A hagyomány szerint Magyar-Egregyből szakadt el.* «1727 nov. 26-dikán Ördögkútnak és még más faluknak is előbbeni fekvésük helyére visszaköltöztetésüket rendelték a nemes rendek a következő ápr. 24-dikéig 12 magyar forint mindannyiszor felveendő büntetés alatt.»*
* U. o.
* U. o.
Fekszik a Meszes (Messes) hegy lábánál egy mély völgyben, de a lakosai 1722-ben egy hegyoldalon, erdő között laktak. Út ekkor még nem vezetett itt el. E falú távolsága Zilahtól 1 mértföld.*
* Cons. Dob.
166A tizenötödik század közepe táján az Enyingi Eördög-család bírja.*
* Lázár Ferencz iratai Ördögkúton.
A dobokavármegyei Ewrdegkwth ama birtokrészek egyike, a melyeket 1440 márcz. 21-dikén Dobokai Bálint eladott háromszáz aranyon Kusalyi Jakcsi Lászlónak.*
* Dl. Km. Prot. A. B. min. p. 52. nr. 3. áthúzva.
E birtokból kielégítették özv. Dobokai Jánosné Katalint, a ki azért 1461 febr. 2-dikán menedéket vall Dobokai Jánosnak,* február 23-dikán e János leányai: Orsolya és Katalin, itteni birtokuk védelmét Suki Mihályra bízzák.*
* Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. pag. 102. i. nr. 3.
* U. o. p. 102. m. nr. 1.
Özv. Iklódi Mártonné Potencziána meg gyermekei Tamás és Márta 1472 (?) márczius 23-dikán az itteni javak elfoglalásától is eltiltották Deési Pétert és Jánost,* a kinek Iklódi Tamás és Márta mostoha atyja, Tót István, 1473 jan. 31-dikén el akarta zálogosítani.*
* Dl. 36,393. Km. Prot. F. min. pag. 104. nr. 2.
* U. o. p. 121. nr. 1.
1522 szept. 16-dikán Ewrdewgkwth falu felét megveszi Dobokai Miklóstól Bélteki Drágfi János.*
* Dl. 36,400. Km. Prot. R. min. p. 79. nr. 1.
Lajos király 1524-ben a belsőszolnoki Ördögkuta részbirtokot is Bárándi (?) Dobai Ferencznek, Ursulának és Demeternek, Dományhidai Fruzsinának és Ferencznek meg Dobokai Bessenyei Bernát leányainak: Katalinnak és Zsófiának adományozta.*
* Bl. fasc. A. nr. 6.
1525 jan. 28-dikán Dobokai Bessenyei Ferencz eltiltja Ewrdewgkwth birtok elidegenítésétől is Károlyi Láncz László gyermekeit.*
* V. ö. Csömörlő történetével. Dl. 36,401. Km. Prot. T. min. p. 117. nr. 1.
1558-ban Izabellától és János Zsigmondtól adományúl kapták Ördögkútat Bánfi Pál, Nyujtódi István, Tóth Mihály, Nagymihályi Anna és János, Kendi Katalin és Mihály, meg Szalánchi Dorottya és János s mindkét nembeli utódaik,* mint pl. Csömörlőt is.
* Bl. fasc. O. nr. 15.
1671639 okt. 25-dikén Serédi Istvánnak adományozta Rákóczi György Eördöghkútat is. Előbb ez is a Spáczai Jánosé volt.* Ördögkút egyike volt Nagymihályi Pál és László ama javainak, a melyeket ezektől zálogba vettek Spáczai Gáspárné és gyermeke 1300 forinton, adván 86 aranyat és 221 tallért.* Egy itteni részbirtokot Nagymihályi Pongrácz László Nagydobai Spáczai Mihály-, János- és Miklósnak adott el.*
* Szgy.
* Tört. Tár, 1897. évfolyam 738. l.
* Gencsi-lt. nr. 381.
1642-ben Szikszai Zsigmond többek között a dobokavármegyei Meszesalja kerületbeli birtokát is átírja nejére, Tamási Sárára és leányára kétezer frt erejéig.*
* Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. T. nr. 2.
1672 szept. 26-dikán Szepsi-Szentiványi Szentiványi Sámuelt iktatják Eördöghkutba. Ezelőtt a birtok özv. Borsai Majtini Andrásné, Szigethi Zsófia kezén volt.*
* Gyf. kápt. lev. cent. D. 14.
A Rákócziak idejében Száva Mihály, azoknak lovagja (obequitator) bírta Ördögkútat.*
* Hodor: Doboka, 525. l.
1722 decz. 10-dikén Károly király meghagyja a kolozsmonostori requisitoroknak, hogy az Ördögkút birtok okleveleit keressék ki Gencsi György és Dobai Erzsébet számára.*
* Tört. Tár 1898. évf. 545–46. l.
1736-ban főbirtokosok Kornis Ferencz gr. és Kemény János báró voltak.*
* Hodor: Doboka, 525. l.
1764-ben Zsombori Zsigmond, mostoha anyjával és nővérével folytatott pert egy itteni birtokrészért.*
* Szgy.
Mint Hodor írja: «1804 január 10-dikén a törv. kir. tábla ide Drugatyevit Horvát jogot szabott és itélt itélete által.»*
* Hodor: Doboka, 526. l.
1837-ben birtokosai: a Bánfi-ivadékok, ú. m. Miksa, Simándy, Incze, Szarvady Józsefné, Ágnes és Lajos, Rédey Ádám gróf, Szarvady János, Balog, Ernyey, Babós, Csomafáy, Szabó, Pataky, Titkos, Lukáts, Kun gróf, Simon, Rozma, Bornemissza báró, Zsombory ivadékok, Biró, Pásztohy, Szép, nemesek.*
* U. o. 524. lap.
1681837-ben 33 nemes, 254 közoláh lakott a faluban. A házak száma 62. Az oláhok görög egyesültek, a kiknek dombra épített fatemplomát említi Hodor.* A gör. keletiek kőtemploma 1879-ben épűlt.
* Hodor: Doboka, 525. l.
1733-ban 40 volt az oláh családok száma, egyesült papját Györgynek hívták.* 1750-ben a gör. kath. lelkeké 294, a kik részén volt egy templom, egy működő pap, egy sekrestyés-egyházfi s illette a papot egy belső telek, négy köblös szántóföld, három szekérnyi széna. A puszta telket megtagadta a hívektől Dobai Sándor.*
* Tr.
* Tr. 1901. évi IX. szám, 286. l.
A reformátusok egyházát 1892-ben avatta föl Szász Domokos, erdélyi püspök. Újabb időben szervezték a körlelkészséget, az előtt a hidalmási egyházhoz tartoztak az Ördögkút vidéki (Almás- s Egregymenti) hívek. Papjai: 1886 előtt Balla László, 1886–1895. Érsekújvári István, 1895-től Kusztós Gyula.
Van két elemi nép iskolája: gör. kel, és evang. reform, mind a kettő egy-egy tantermű. A gör. kel. 1895-ben, az evang. reform. 1898-ban szerveztetett.
1890-ben lélekszám a 1384; nyelvre nézve magyar 128, német 1, oláh 1216, egyéb nyelvű 39; vallásra nézve róm. kath. 11, gör. kat. 94, gör. kel. 1163, ágost. hitv. evang. 2, evang. reform. 98, izr. 16. Házak száma 91. A zsidók nagyban űzik a pálinkafőzést (1837.)*
* Hodor: Doboka, 525. l.
Határának azon része, mely meszes talajú, hegyi jellegéhez képest elég termékenynek mondható.
1722-ben a falú határa két részre oszlik, a melyek mindegyike dél felé terűl el. A talaj nagyon sovány; a hegyek meredeksége lehetetlenné teszi a trágyázást. Kétszer szántanak négy ökörrel. A tiszta búza, legalább is a tavaszi megterem e határon. Őrölni egynegyed mérföldnyire járnak. Erdeje 169van a falunak elegendő.* Ekkor összeírtak 7 jobbágyot és 7 zsellért, kiknek kezén volt 14 egész és féltelek, 26 ökör, 21 tehén, 13 borjú és üsző, 9 ló, 40 juh és kecske, 25 méhkas, 35 sertés, 69 köblös szántóföld, 29 köböl és 2 metreta őszi vetés, 7 köböl és 1 metreta tavaszi vetés; termett itt a megelőző 1721. évben 171 kalangya búza, 16 kalangya zab, árpa és alakor, 13 kalangya kender és len, 15 szekér széna. Évi malomjövedelme e falunak 10 magyar frt.*
* Cons. Dob.
* U. o.
Hodor azt írja 1837-ben határáról, hogy kiterjedt, de hegyes, völgyes, minek következtében sovány. Legtermékenyebbek a Meszes hegyi irtások. Tölgyes bükkös erdőiben sok a makk. Szénája is van bőven, nem különben gyümölcse, mészköve.*
* Hodor: Doboka. 525. l.
Melegebb forrásai télen malmocskákat hajtanak. (1837.)*
* U. o.
Határát 1820-ban május 27-dikén osztották fel.*
* U. o.
1895-ben gazdaságainak száma 230. Területe 4391 katasztrális hold, a melyből szántóföld 2981, erdő 883, kert 232, rét 108, legelő 73, terméketlen 114 hold.*
* Mg. St. 506.
1721-ben e falu adója 228 rhf. 30 dénár, 1722-ben 156 magyar forint volt.*
* Cons. Dob.
A községnek 1900-ban 9249 K becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 4840 K 40 f.
Utczái: Poósa-utcza, Szent-Péterfalvi utcza (Uliţa Bosnii = Uliczá Boznyij), Zilahi utcza.
Határrészei: Meszes, Dosul Bosnii = Doszul Boznyij (szentpéterfalvi hát), Deal = Gyál (domb-oldal), Sáncz, Magura (fennsík), Czelhe, Cântă Torosul = Kinte Toroszul (éneklő Torosz), Rărişte = Reristyë (hézag), Nagy-rét (Rîtul Mare), Dosul Păuşii = Doszul Peusij (poósai hát), Florá, Dealul Agrişului = Gyálul Ágrisuluj (Fel-Egregy dombja).
A Magura határrészben levő Menesztiré-n (kolostor), 170mint a nép beszéli, térítéssel és tanítással foglalkozó gör. kel. szerzetesek laktak. Ennek a kolostornak romjai alig vehetők ki. A közelében levő, szárazságkor teljesen kiapadó tavacska medrében ásás útján egy megkövesedett kútkávára bukkantak. Itt a szerzetesek előtt vár- vagy őrhely állott, a mint mondják. A Sáncz sánczokkal körített római táboriőrhely volt; épületek helyét föld alatti téglák mutatják. A későbbi időben e helyen is gör. kel. menesztiré-ről tud a nép.
A határon sok kráter van, melyek némelyikét a nép feneketlennek tartja. Ezek állítólag a határon levő óriási mészréteg explodálásakor keletkeztek.
Zilah és Ördögkút közt a Meszes élén van az a római vallum, a mely Torma Károly szerint a Meszes legmagasabb csúcsától délnyugotra mintegy kétezer méter hosszúságban ma is látható s a melyhez hasonlót csak a Rajna mellett lehet látni. E falu határán bronzból készült régiségeket is találtak.
