Paczalusa.
196Paczalusa.
Paczalusa, eleinte Uj-Kis-Paczal néven, újabban keletkezett. – Us, – usą román diminutiv képző. Szilágy vármegye megalakulásakor Paczalusa-Csekenye egyesített községet Közép-Szolnok vármegyéből kebelezték át. Ma már két Paczalusa van: Kraszna- és Szolnok-Paczalusa. 1884-ben alakúltak önálló községekké.
Magyar lakóik a magyar alföldről telepedtek ide.
1847-ben Paczalusán 359 gör. egy. lelket írtak össze.* Ennyi volt állítólag a lakosság összes száma.
* Nagyv. Nvk. 1847. 48. l.
1890-ben Kraszna-Paczalusa 169 lélekből áll, a kik közűl nyelvre nézve magyar 72, német 7, oláh 90; vallásra nézve r. kath. 14, gör. kath. 90, evang. reform. 58, izr. 7. Szolnok-Paczalusán 405 lélek van, kik közűl nyelvre nézve magyar 286, német 1, oláh 116, egyéb nyelvű 1; vallásra nézve róm. kath. 101, gör. kath. 116, gör. kath. 116; gör. kel. 1, ágost. hitv. evang. 1, evang. reform. 178, izr. 8. Itt 85, az előbbi helyt csak 33 ház van.
Evang. reform. leányegyházuk Nagy-Paczalhoz tartozik. A gör. katholikusok Palialusi’an (Új-Kis-Paczal*) 1890-ben építettek új egyházat; régi fatemplomuk 1760-bó1 való.* (De Paczalusát még a század elejéről való összeírásokban sem találjuk.) Anyakönyvük 1824-ben kezdődik. A róm. kath. hivek Margitához tartoznak.
* Schematismus, 1900. 209. l.
* Sch. 1886. 189. l.
1895-ben Kraszna-Paczalusa gazdaságainak száma 41. Területe 393 katasztrális hold, a melyből szántóföld 237, rét 97, legelő 47, kert 2, szőlő (parlag) 1, terméketlen 9 hold.* Szolnok-Paczalusán 108 a gazdaságok száma. Ennek a területe 857 katasztrális hold, a melyből szántóföld 525, legelő 119, rét 68, erdő 59, szőlő (parlag) 43, kert 2, terméketlen 41 hold.*
* Mg. St. 506.
* U. o.
1971900-ban Kr.-Paczalusa községnek 1300 K becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 700 K 8 f Sz.-Paczalusának 6000 K. becsértékű a cselekvő vagyona, állami egyenes adója 1194 K. 82 f.
Kraszna-Paczalusa határrészei: Szent-Ilona, Rekettyés és Gát-völgy. Szolnok-Paczalusa határrészei: Csákó-hegy, ennek része: Vakfolyó; Mezeretor, részei: Verebes-kút, Nagy János-kút, Kenderesi-kút és Hágó-domb; Boldizsár.
