Panit.
Panit.
Panyit 1383, Pan˙th, Panyit, Panyth, Panith 1429–1451, Panyt 1475, Pann˙th 1545, Panit, Panyk 1549, Panyith 1570, Szilágy-Panit 1805.
A szláv pán: úr, panicza: úrnő. Panit személynév.* A Váradi Regestrumban Panyit fia, Leonárd (Leonardus, filius Poneczi) esküvel bizonyítja, hogy a Csizér nevű földet örökségként bírja.* Panyit fiát, Györgyöt hatalmaskodással vádolja Dörsök villabeli Dörsög, a mit ennek embere hordozván a vasat be is igazol.*
* Fekete Zsigmond szerint: hún. (Magyar Szó, 1902. évi 77. sz.)
* Kandra Kabos szerint filius Poneci = filius Ponota = Ponit = Panyit. Kandra Kabos: V. R. 226. lap. 2. sz. j.
* Kandra Kabos szerint Panyit kiirási alakjai: Ponotha, Ponet, Poneta, Poneth. Kandra: V. R. 392., 393. l. 6. sz. j., 394. l.
Hol Kraszna-, hol pedig középszolnokvármegyei helység 1455-ben Szolnok vármegyében, 1545 és 1549-ben Szatmár vármegyében, 1564-ben Hadad várának tartozékául van említve.
Szilágy vármegyébe Közép-Szolnokból kebelezték át.
1383-ban a Panyit birtokon elkövetett jogtalanságokért 200Csaholyi Sebestyén számára vizsgálatot tartanak Récsei Balázs fia Antal ellen.*
* Lelesz, C. 36. f. 24. nr. 18.
Panit története a birtoklást illetőleg sok tekintetben összevág Csaholylyal. Igy például megegyeztek a krasznavármegyei Pan˙th felett is, mint Csaholyi Boldizsár néhai fiának Farkasnak jószágán – a tizenötödik században – Csaholyi Péter és leánya Thardi Literatus Máténé Anna meg Pökry Miklós és neje, Bánfi Anna, másként a fenti Boldizsár özvegye.*
* Lelesz, Act. Bercs. fasc. 37. nr. 26. (Prot. X. pag. 47.)
1429-ben a Panyitról elhajtott jobbágyokért vizsgálatot tartanak Csaholyi János és László érdekében Kusalyi Jakcsi János ellen.*
* Lelesz, C. 192. f. 29. nr. 58.
Zsigmond király ez évi jul. 26-dikán Csaholyi Jánosnak és Lászlónak adományozta Panythot is és meghagyta a váradi káptalannak a beiktatást.* 1451 márcz. 12-dikén Palóczy László országbiró meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Zewch János fiát, Andrást, vezesse Panith középszolnoki birtok felébe, mely őt Csaholyi János ellen zálogjog alapján megilleti.*
* Zichy-Okmt. VIII. köt. 390. és 391. ll. és Fejér, X. 7. 97
* Dl. 27,883.
Közép-Szolnok vármegyének 1475 körüli adólajstromába Panytról Csaholyi László 5 frt 3 dr., János 8 frt adóval vannak fölvéve.* 1543-ban a középszolnoki Pan˙thon a Bornemissza Boldizsár jobbágyait 4, a Kőrösi Ferenczéit 5, a Csaholyi Farkaséit pedig 2 kapura becsűlték. Találtak még a helységben a 11 kapuszámon kívül 3 bírót és 4 szegényt.* 1549-ben a Kőrösi Ferencz jobbágyai 8, a Bornemissza Boldizsár özvegyeéi 6, a Pekri Miklóséi pedig 2 kapu után adóztak. E 16 kapuszámon kívül találtak e helységben még 2 birót, 12 szegényt és 4 új házat.* 1564-ben a hadadi várhoz tartozó Pan˙thon 6 1/2 kapuszámnyi adóval rótták meg a Jakcsi-árvák jobbágyait, a kiken kívül feljegyeztek 9 zsellért is. Az adó behajtását nem 201engedte meg Sulyok György.* 1570-ben a középszolnoki Pan˙thon 4–4 kapu után rótták meg adóval a Kőrösi János és Farkas Márton jobbágyait, ellenben csak egy után a Melit Györgyéit.* 1604-ben 1 rótt ház után 2 forintnyi adót fizetett itt a Szécsenyi jószága.*
* E mű I. k. 180. l.
* Dical.
* U. o.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
1455-től 1611-ig igen kevés eltéréssel Csaholy birtoklásának a története ismétlődik. A Csaholyi-családon kívül itt is Dengelegi Bernát (1455), Losonczi Bán fiai (1465), Bornemissza Boldizsár (1534) és neje (1549), Pekri Pál és Miklós (1543, 1545), (Csaholyi) Tardi Mihály (1545) és Máté (1547), Melit Györgyné Anna, Radochi Petricsevics Horvát Miklósné Katalin (1547), Drágfi-Druget Báthori Anna (1548), Báthori András (1549), Ruszkai Dobó János és Ödönfi Bernát (1550). Lekcsei Sulyok Feencz (1552), Chepei Ákos Ferenczné Vetési Piroska (1553), Kőrösi Miklós (1558), Székely László (1562), Nádasdi Kristóf gróf, Prépostvári Bálintné, Károlyi Györgyné (1570), Melith István és Pál (1574), Prépostvári Bálint, Lekcsei Sulyok István, Kapi András és neje Sulyok Kata (1579), Károlyi Fruzsina (1582), Ödönfi Margit (1611) a főbb szereplők.* Az eltérések a következők:
* Az ezen évekről való okleveleket lásd Csaholynál. Panit ez időközben, mégpedig az 1536., 1549., 1547., 1553., 1579. években Kraszna, 1545-ben Kraszna- és Szatmár vármegyékben, a többi években Közép-Szolnokban (1455-ben Szolnokban) fekvőnek van említve, pár esetben a vármegye nincs kitéve. Nevének változatai ez időközben: Panyth (1455), Panyit (1513), Pan˙th (1534), Pann˙th (1545), Panit (1549), Panith (1545), Panyith (1570).
Csaholyi Hedvig középszolnoki Panith birtokrészét, a mely őt leánynegyedül megilleti, elfoglalták Filpesi Péter és Zycsi János, a kik ellen ezért 1477-ben vizsgálatot tartanak.*
* Lelesz, C. 184. f. anni 1477. nr. 16.
1491-ben a krasznavármegyei Panyth részbirtokot elzálogosítja Csaholyi András 40 arany forinton Kálnói Bernátnak.* 1527-ben Csaholyi János, Lukács és Péter zálogjoggal engedik át a középszolnoki Panyit részbirtokot meg egy másik 202szatmármegyeit Csaholyi Imrének amaz egyezség alapján, melyet ezen Imre szalkai házának megtámadása és tiszttartójának megütése tárgyában kötöttek.*
* U. o. C. Kraszn. Prot. 2. fol. 46. an. 1491.
* Lelesz, Act. an. 1527. nr. 18.
A középszolnoki Panyit egyike volt Kőrösi László javainak, a melyeket e László özvegyétől, Luczától elfoglalt Kőrösi Ferencz az ingóságokkal együtt, jóllehet azok özvegyi tartásjogán az özvegyet illették, a ki azért 1548-ban meg is idézteti Ferenczet.*
* U. o. Act. an. 1548. fasc. 3. nr. 5.
1549-ben Panyk Közép-Zolnokban Csaholyi birtok.*
* Gr. Károlyi-lt. III. 250. l.
A középszolnoki Panyth részbirtokot 1550-ben is elfoglalta Kőrösi Ferencz, a ki ellen ezért tiltakoznak Sámsoni Kőrösi Miklós és fia János.*
* Lelesz, C. Kraszn. Prot. 7. folio 37.
1583-ban a középszolnoki Panith részbirtokért per folyik Rátoni Benedek felperes meg Prépostvári Bálint és Anna alperesek közt.* A részbirtokot Melith György és fiai: István és Pál hűtlenségi per következtében vesztették el. Az e tárgyban hozott itéletet 1584-ben kikapják az alperesek.*
* U. o. Act. an. 1583. nr. 20.
* U. o. Act. an. 1584. nr. 32.
1733 előtt Fodor Mária Balyika László neje is birtokos a középszolnoki Panithon.*
* Szgy.
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben Panit községből összeírták a következőket; főbb birtokosok: Orgován Ferencz, gr. Teleki Sámuel és Sándor; kisebb birtokosok: Guti Farkas, Kún György, gr. Bánfi László, gr. Andrási Károly, Verőczi Márton, Guti Dénes, Sándor Mózes, Fosztó Pál, Délczeg László, Antal István, ifjú Sebes Ferencz, Király Krisztina Kis Jánosné, Király Sára Borbély Mihályné; saját telkükön lakó, egyházi adómentes nemesek: Igyártó Mária Luka Andrásné és Luka Gáspár; saját telkén lakó, adózó nemes: Almási István; pap: Beke Titus ref., kántor: Szigeti Antal? (Atal) Tamás ref.*
* Szv. lt.
1805-ben Sz.-Panit községből megeskették a következő 203adómentes nemeket: Szondi Kis Dániel és Pál, Almási István, Lulia Gáspár (Gasparus Lulia), Deák János és Miklós, Kis Péter János és Ardai István; adózó nemeseket: Vadas Mihály János, Gombos Ferencz, Kozma György és Péter, ifjú Kozma Péter, Bányai Péter, Fazakas Ferencz, Kozma Márton, ifjú Almási Péter, Kis-Vadas Péter, Kerekes másként Incze István, idősb Almási Péter, Vadas-János Péter, Nagy Ferencz, Kis-Vadas Márton, Gál Mihály, Illés János, Székely Mihály, idősb Bonyhai Mihály, Kozma Mihály, Bálint János, Almási Pál, Bálint György, Pál István, Dari István, László János, Orosz Mihály, Uza János, Vadas-János Ferencz, Kis-Péter György, Fazekas Tamás, Vadas… István, ifjú Fazakas János, Vadas-Jankó János, idősb Vadas Ferencz, Fazakas Péter, ifjú Fazakas Ferencz, ifjú Vadas Márton, Erdei János, Kozma Ferencz és András, Kovács György, Veres János, Kui András, Domokos András, Boros Ferencz, Fodor Sándor, Sallai János, Balázs János, Magyari Ferencz, László András, Vádas Pál, Fazakas József, Vadas Mihály, Magyari Miklós, Nagy István, ifjú Bonyhai Mihály, Kovács Péter, Székely János, Bányai János, Bonyhai János, Kovács Mihály, Vadas András és Bálint Péter.*
* Szv. lt.
A panithi evang. reform. hívek önálló egyházközséggé 1621-ben alakúltak. A zilahi partialis ekkor «méltónak látta kivánságukat, annak okáért ministert rendelt közéjök».* A panithiak «mindjárt illendő parochiát építettek s scholát erigálának»; s «istenhez való kegyességökből ilyen jövedelmet» biztosítottak a pap számára: minden házas ember, a kinek felül terem öt kalangya búzán, ad másfél kalangya búzát, kalangyáját huszonhat kévéjével számítva. Az, a kinek öt kalangyán felül nem lesz, negyven pénzt fizet. Bort minden házas ember egy zilahi vederrel ad, az t. i., a kinek két vedernél többje terem, ha pedig nem, tizenhat dénárt fizet a «borért». 204Mindegyik fordulóra két-két, igaz mérték szerint való szántóföldet kap, kétszer jó idejében megszántva, a prédikátor magvával bevetve. A termést nem csak learatják, de a papnak a csűrébe be is takarítják. A bor betakarításánál az egyházfi mellett a falu tartozik segítséggel. Rétet mindegyik fordulóra «az javában, négy ember reggeltől estig, valamennyit lekaszálhat, annyit adnak, jó idejében lekaszálják, felgyűjtik s be is hordják». Azok az özvegy asszonyok, a kik kenyeröket guzsalyukkal keresik, három sing vásznat adnak. Az az özvegy asszony, a ki örökséget bír s a maga erejével szántat, egész bérrel tartozik, ha pedig mással szántat, akkor csak fél bérrel. E mellett a hívek elegendő fával látták el a papot s a mestert. «Az egyházfiak mindenben mellettök legyenek, mind papnak, mesternek s szavukat fogadják».*
* P. S. E. I. r. 27. l.
* P. S. E. I. r. 27. l.
Ide tartozott Vaja és Czigányi is s ezekről a helyekről minden házas embernek úgy kellett fizetni búzát és bort, mint Panithról. Csakhogy a borért, ha nem termett, csak tíz dénárt fizettek a vajai s czigányi hívek. Rétet Vaja s Czigányi «az ő értékek szerint elegendőt» kaszáltak, a szénát felgyűjtötték s Panitba be is takarították. Az özvegy asszonyok a paniti mód szerint fizettek. «Az ćedilisek is, mint a panitiak, úgy szolgálnak, a miben kívántatik».*
* U. o.
A pap két vasárnap reggel Panitban, délest Czigányiban prédikált, itt elvégezvén és haza jövén, Panitban ismét, vagyis vasárnaponként Panitban kétszer, Czigányiban egyszer, a harmadik vasárnap reggel Czigányiban, azután az nap kétszer Panitban. Minthogy pedig télen a nap rövid, ez a szokás úgy limitáltatott, hogy Szent Demeter napjától Gyümölcsoltó Boldogasszony napjáig mind Panitban, mind Vajában (így) egyszer-egyszer, Boldogasszony nap után Szent Demeter napig mindegyikben kétszer-kétszer.
A mesternek mind Panitban, mind Vajában fél-fél kalangya 205buzát adott az, a kinek öt kalangyán felül volt, különben a búzáért tíz dénárt fizettek. Bort minden ember egy zilahi vedret s két ejtelt adott. Ha bor nem termett, 20 drt. Az özvegyek a paniti mód szerint.*
* P. S. E. I. r. 28. l.
Mint egy, ugyancsak a tizenhetedik század elejéről való egyházmegyei följegyzés tanusítja: «Mivel immár Vaja elpusztúlt, Czigányi is megkevesedett és az idvezült Serédi István» kérésére «tekintvén az Ecclesia (t. i. az egyházmegye), Czigányit Panittól elszakasztotta és Görcsönhöz adván, Panith maga tart prédikátort» és mestert: a pásztornak később minden ember két-két kalangya búzát adott. Az egyház a mester jövedelmét a borból is oda fordította úgy, hogy a papnak ad minden ember három-három zilahi veder bort s két ejteit. Egyéb fizetés nem változott. Kereszteléstől egy tyúk s egy kenyér járt, esketéstől semmi. Halottat, ha szerdán, pénteken temetett «a templombeli prédikácziót halasztván, ingyen prédikál». Egyéb napon egy forint, «ha kívánják a prédikácziót».*
* U. o.
Az iskolarektornak egyébiránt minden ember tizenhárom kéve búzát vagy pedig (a ki nem adhatta a szemet szalmájában) egy véka búzát, a ki vékával sem adhatott, húsz dénárt, bort stb., a ki bort nem adhatott, huszonöt dénárt, a «jobbításba adott két ejtelért) két poltrát, borpénzül összesen harminczegy dénárt fizetett.*
* V. ö. Névkönyv, ev. ref. 1879. 30. l.
1701 márcz. 2-dikán a panyiti eklézsia számára a Micze-hegyen egy darab szőlőt adott Panyithi Balog György. (Szomszédok Balog János, Major András.) Ezt a szőlőt azért adták, a pap «keze míve alá, hogy az Úr asztalát tartsa borral, a falu is egy mívét adja meg».*
* U. o. 31. l.
Papjai: Ákosi János, Zilahi Márton itt haltak meg, 1671-ben Vásárhelyi István, 1673-ban Ujfalusi Mihály, kit az ez évi szeptember 30-dikán Diószegen tartott közzsinat küldött.*
* Tört. Tár¸1898. évf. 648. l.
206 Losonczi Gergely, meghalt Egrespatakon, 1700-ban Hunyadi Sámuel, kit a junius 27-dikén Debreczenben tartott közzsinat küldött,* 1738-ban Huszti András, 1747-ben Veress Ferencz, 1781-ben Katona Imre, meghalt Zilahon 1792-ben, 1796-ban Diószegi Mihály, 1796–1828. Beke Titus, 1828-1846. Szász József, ki Diósadban halt meg 1866-ban, 1846–1873. Osváth Imre, 1874-1889. Domján Sándor, 1878-tól Szilágyi Mihály, Técsi József, jelenleg Demjén Ferencz.
* Tt. ev. ref. I. 80. l.
Az egyház meszesi terméskőből és téglából épűlt. Legrégibb úrasztali pohara 1637-ből való. «Váradi Balog Lászlóné Csináltatta Rácoczi Gorg. Fejedelemségében», (a pohár talpán): «Cináltata Szilagban Paniti Szenteghazban 1637.»
Az anyakönyvek 1784-ben kezdődnek.
Ugyancsak evang. reform. jellegű a községben egyedüli egytantermű elemi iskola, melyet a millénium alkalmából újjá építettek.
1715-ben 5 jobbágy- és 3 taksás, összesen 8 háztartás fizetett adót. Magyar 6, oláh 2; 1720-ban 8 nemes, 13 jobbágy, 9 zsellér, 1 taksás, összesen 31 háztartás, magyar 26, oláh 5. A népesség száma 1715-ben 72 lélek, magyar 54, oláh 18; 1720-ban 279 lélek, 234 magyar és 45 oláh.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 67. l.
1847-ben a lakosok száma 294; róm. kath. 10, gör. kath. 64, evang. reform. 220.* 1890-ben 508 lakosa van; nyelvre nézve magyar 402, oláh 106; vallásra nézve róm. kath. 2, gör. kath. 106, evang. reform. 398, izr. 2. Házak száma 107.
* Nagyv. Nvk. 1847. 107. l.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 48, 1720-ban 345 1/2 köblöst; rétet 1715-ben 11, 1720-ban 114 kaszást; szőlőt 1715-ben 11, 1720-ban 30 1/2 kapást.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 67. l.
1895-ben gazdaságainak száma 107. Területe 2195 katasztrális hold, a melyből szántóföld 876, erdő 683, rét 292, legelő 179, kert 37, szőlő (parlag) 1, terméketlen 127 hold.*
* Mg. St. 506.
207A községnek 1900-ban 11.569 K 58 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2263 K. 82 f.
Utczái: Alszeg-, Felszeg-, Kis- és Kandia-utcza.
Határrészei: Kerék-szódoba, Sűrű, Ritka, Bükk-kert, Bartus, Major, Májárka-pataka, Józsi Mári-tábla, Folt, Agyagos-tere, Keserüs-bükk, Meleg-oldal, Alsó-rét, Érek, Nyíres, Kuralyosalj, Balog-írtás, Kukaszőlő, Kuka-alja, Garda, Erős-alj, Csorgó-melléke, Hengergő-domb, Tőkés-hágcsó, Szódok-szőlő, Méh-csere, Almakút-árka, Oroleitt? Cselleg-alj, Szódok-alja, Kapus-nyak, Cser, Hatvanfa-dombja, Nyírágos-tető, Irtovány, Taplós-melléke, Felső-rét, Tó-rét, Várde, Selymék, Somos, Bene-gödre, Temető, Bükkfű, Csiket-szőlő, Bornyú-kert, Csiket-alja, Kökörcsényes-szőlő, Kis- és Nagy-Kuka, Nádaszék, Ozolat. Erdők: Falu-erdője, Teleki-erdő, Egyházi erdő, Nyíres, Bartus-csere, Májárka-erdő, Ritka-erdő, Sűrű-erdő, Bükkfü-erdő, Csere, Gúti-tábla, Rédeg, Bánfi-rész, Fosztó-rész, Szárdomb-tere, Cselleg.
Ozolat határrészében ezelőtt mintegy húsz esztendővel mélyen a földben egy, cserepekből készült egész sütő-kemenczét találtak, valamint több kisebb-nagyobb és különböző alakú cserépdarabot.
Panittól délre, alig egy Km távolságra fekszik a Vér-völgy nevű legelő, körülbelül százötven h. területen. Ez a terület hajdan Panithoz tartozott, mit e községhez való, nagy közelsége bizonyítana; de egy oláh papot öltek meg akkoriban e helyen, a kiért váltság-díj fejében Récse negyven pengő forintot fizetett; azóta e terület Récséé.
Vizei: Csorgó-, Cser-, Hosszú-, Várdé-, Kerék-szódoba-, Bükk-, Májárka-, Bartus- és Érek-patak.
