Pecsely.
Pecsely.
Pechey, Rechel(?) 1205-1235, Pechel 1270, Petsei, Pecsel 1481, Peczel 1508, Pethel 1523, Petserd 1753, Petsej 1808, románul Pecsie 1733.
Pecsely orosz eredetű, öt házat jelent.
Krasznavármegyei helység. 1481-ben Valkó, 1594-ben, 1658-ban Somlyó tartozéka.
1270-ben Pechel földről van szó a krasznai várhoz tartozó Horváth nevű föld határjárónál.*
* Bideskúthi György, ippi birtokos családi levelei közt.
A Váradi Regestrumban kétszer találjuk. A Rechel villa-beli Szalók Topa, krasznai udvarbíró és Bán villabeli Galsa pristaldus előtt azzal vádolta Botocun villabeli Márkot, Ivánt és Marczelt, hogy elvették négy ökrét. Szalók a vas hordozásával igazolta állítását.* A Pechey falubeli Pomel rablással vádolta falubelijeit: Damost és Tumpat, továbbá valkói Bást Tu(m)pa, krasznai udvarbíró, Ruben bilotus és András pristaldus előtt. Bás és Damos a vas hordozásával beigazolták ártatlanságukat; Tumpa csak később jelent meg Váradon, mondván, hogy a bírák előtt igazolta kimaradását.*
* Kandra Kabos Rechelt Keczelnek tartja, de a Pecselyre való értelmezést nem mondja lehetetlennek. (Kandra K.: V. R. 278., 279. l. 7. sz. j., 280. l.)
* U. o. 428. l. és 429. l. 7. sz. j.
Pechel jobbágytelkes birtokba, mint Valkó tartozékába, 1341-ben Dancs mestert akarták beiktatni, de tiltakozott Vincze tasnádi plébános András erdélyi püspök nevében, azt állítva, hogy az Bantheluke-vel és a Rubenhyge nevű hegygyel együtt a szent Mihály egyház birtoka.*
* Dl. 3422.
Azután a birtoklás története az 1481, 1491, 1497, 1508, 1520, 1523, 1537, 1550, 1559, 1575, 1648, 1753, 1760. éveken 218át teljesen egyezik Bagolyfalva történetével.* Ez évszázadokból csakis annyit említek meg, hogy Pechel birtokot 1547-ben egyenlően osztották fel Sarmasági András felperes és Báthori Szaniszlófi András, Kristóf és István alperesek közt,* a kik ellen Peczel megosztása tárgyában 1548-ban Sarmasági András és Valkói Miklósné Csire Petronella pert folytattak.*
* A levéltári jelzeteket l. ott. Ez időközben a név változatai: Petsel 1481, 1497, 1648, 1760, Pechel 1491, 1492, 1508, 1550, 1575, egybeírva is: Maronpechel 1575 (Lelesz, C. Kraszn. Prot. 21. fol. 100) Peczel 1508, 1537, Petel 1520. Pecsel, Pethel 1523, Pecsely 1648, Petserd 1753.
* Bl. fasc. KK. nr. 4.
* Lelesz, Act. an. 1548. fasc. 4. nr. 15.
1808-ban Petsejben 63 antiqua és 28 nova jobbágytelke volt gr. Kendefi Eleknének.*
* Szv. lt.
A gör. katholikusoknak fatemplomuk van itt. Anyakönyvük 1863-ban kezdődik.*
* Sch. 1886. 148. lap.
1733-ban (Pecsie) 30 volt az oláh családok száma; görög-keleti papját Gábornak hívták.* A Kis-Bán s Somlyó közötti Pecs-en 1750-ben 159 a görög katholikus lelkek száma. Egy templomról, papról, sekrestyés egyházfiról s belső telekről van szó.*
* Tr.
* Tr. 1901. IX. 288. l.
A községben két elemi népiskola van: községi és görög kath., egytanterműek.
Pecselyben 1594-ben 10 kapuszám,* 1658-ban 27 család s 27 puszta telek* volt; de már 1715-ben lakatlan. Azután kezdett újra telepűlni. 1720-ban már 22 háztartás fizetett adót; magyar 9, oláh 13, a miből következtetve a népesség száma 1720-ban 198 lélek, 81 magyar és 117 oláh.*
* V. ö. II. kötet 200. l.
* U. o. 214. l.
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 69. l.
Báthori Zsófiának 1669-diki rendelkezése szerint Pecsely, mint a somlyai jószág tartozéka évenként kétszázhuszonnégy kősót tartozott kiszállítani és két ökröt adni.* 1658-beli jobbágyszolgálmányait már előbb láttuk.*
* V. ö. II. k. 226. lap.
* V. ö. II. k. 214. lap.
1847-ben a lakosok száma 157; gör. kath. 153, izr. 4.*
* Nagyv. Nvk. 1847. 102. l.
2191890-ben 620 lakosa van; nyelvre nézve német 15, oláh 605: vallásra nézve gör. kath. 605, izr. 15. Házak száma 138.
A művelés alatti területből 1720-ban adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 106 köblöst, rétet 95 kaszást.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 69. l.
1895-ben gazdaságainak száma 177, területe 1978 katasztrális hold, a melyből szántóföld 815, erdő 542, legelő 264, rét 203, kert 78, szőlő parlag 23, nádas 1 hold.*
* Mg. St. 498.
A községnek 1900-ban 26,842 K 6 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3008 K 64 f.
Határrészei: Pădurea pe deal = Padurjá pë gyál (a dombon fekvő erdő), Faţa Mázsáruluj = Fáczá Mázsáruluj (Mázsár felülete), Dosul = Doszul (hát), Copăcel = Kopacsël (kis fa), Berek (Berc = Bërk), Völgy (Lunka), Coaste = Kasztë (halom), Vüle Pe Deal = Gyijilë Pë Gyál (a hegyen fekvő szőlők), Dealul Borásuluj = Gyálul Borásuluj (Borás dombja), Viile După Deal = Gyijilë Dupa Gyál (a hegyen túl fekvő szőlők), Arisztrij Delniţe = Arisztrij Gyëlnyiczë (Arisztrij-szántóföldek), Arisztrij pe sub vie = Arisztrij pë szub gyije (a szőlőhegy lábánál elterülő Arisztrij), Csonkás, Dealul Dumbravii = Gyálul Dumbrávij (a berek dombja), Dealul Lat = Gyálul Lát (a széles domb), Pë Válë (patakmente), Dîmbul Negru = Dimbul Nyëgru (a fekete domb), Şes = Sesz (síkság).
