Peér.
Peér.
Perl (?) 1205–1235, Perny 1474, Peer 1475, Per 1494, Pér 1560, Peér 1565. A nép, az oláh is, rendszerint Pirnak nevezi.
Szilágy vármegyének érmelléki részén, Tasnádtól délnyugoti irányban egészen a határszélen fekszik. Az oklevelek mindig középszolnokvármegyei helységnek írják.
Vámszedő hely volt.*
* Csánki, I. k. 562. l.
Kétségtelen nyoma van a Váradi Regestrumban. Az innen 220való (de villa Perl) Ecsöl lopással vádolta Gyapolt, Tamás ispán jobbágyát a király zonuki bilotusa és a Mocsi (villa Mochy) faluba való Miklós pristaldus előtt. Gyapolt a vas hordozása ártatlannak mutatta.*
* Kandra: V. R. 168. lap és u. i. 2. sz. j.
Pernyben levő birtokrészét Csire (Chyre) István – a váradi káptalannak 1474-ben kelt okirata szerint – Drágfi Miklósnak és fiának, Bertalannak adta zálogba.*
* Dl. 30,046.
1475 körül 62 frt 2 dr adót fizetett,* Csire István 23 frt 3 dr, Csire Kristóf 14 frt 3 dr, Csire Tamás 24 frt 6 dr adóval szerepel az adóösszeírásban.* 1543-ban 30 kapu után fizettek adót a Csire Ferencz jobbágyai, a Német Jánoséi pedig 8 után. E 38 kapuszámon kívül volt még a helységben 2 bíró, 9 szabados, 45 szegény és 9 puszta telek.* 1549-ben (Per-en) 37 kapuszámnyi adót fizettek a kincstárnok (1550-ben György testvér) jobbágyai, a Németi János özvegyeéi pedig 4 kapuszámnyit. E 41 kapun kívül volt a helységben még 1 bíró, 12 szegény és 1 új ház.* 1570-ben 22 1/2 kapuszámnyi adóval rótták meg a Dobó István jobbágyait, az Ödönfi Ferenczéit pedig 9 1/2 kapuszámnyival.* 1604-ben a Horvát Gáborné jószágára 1 rótt ház után 2 forintnyi adót vetettek ki, az Ödönfi Lászlóéra s a Prépostvári Zsigmondéra pedig 2–2 rótt ház után 4–4 forintnyit.* E birtokon jogtalanságokat követtek el Álmosdi Csire György és Álmosdi Csire Kristóf fiai: János és Imre, a kik ellen ezért 1494-ben vizsgálatot tartanak Álmosdi Csire Tamás javára,* a ki ellen 1498-ban Surányi János, Albesi Zólyomi György és Dávid hatalmaskodtak.*
* V. ö. Gsánki I. k. 562. lap.
* E mű I. köt. 178. lap.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
* Lelesz, C. 225. f. anni 1494. nr. 6.
* U. o. C. 242. f. anni 1498. nr. 24.
A nagyváradi káptalannak 1538-ban kelt levele szerint Álmosdi Csire Ferencz eladta örökre az itt levő részjószágát Drágfi Andrásnak és Gáspárnak, a mit utóbbi kérelmére 221János király Szebenben ez évi szent Márton napján átírt és megerősített, hasonlóan Ferdinánd király Prágában 1544 jan. 28-dikán,* a ki január 29-dikén meghagyta a leleszi konventnek, hogy a részjószágba iktassa be a Drágfiakat, a mit a konvent még ez évben teljesít, de Czyhak Zsófia özv. Csire Ferenczné, továbbá Bethleni Farkas, Valkai Miklós, Erdőhegyi Imréné Margit, Csaholyi Péterné Hedvig, Sarmasági Lászlóné Erzsébet és a váradi püspök ellentmondanak, kiket ezért megidéztek.*
* GKG. cista C. fasc. XII.
* U. o. és Lelesz, Stat. D. 219.
1555-ben Peer Chyre Hedvigre, a ki Csaholyi Péter özvegye, és leánytestvéreire néz.*
* Gr. Károlyi-lt. III. 285. l.
1560-ban Ruszkai Dobó János a saját és testvérei peéri részbirtokainak elfoglalásáért megidézteti Perényi Gábort, kinek – úgy látszik – e tettében segítségére voltak Ödönfi János és Kutassi István, mert ezeket is megidézik.*
* Lelesz, Act. an. 1560. fasc. 1. nr. 13.
1565-ben egy itteni részbirtokba («cum curia») beiktatják Tethi Györgyöt, fiát, Jánost, nejét, Dersi Katalint, leányait: Barkóczi Lászlóné Klárát, Zsófiát és Annát.*
* U. o. Stat. T. 82.
1569-ben azon peéri részbirtok elzálogosítása miatt, a melyet Csire László bírt, tiltakozik Théthi György özvegye, Dersi Katalin és leánya, Zsófia, továbbá Orosi Péter neje és Ruszkai Dobó István és Kristóf ellen fenti György testvére, Théthei István.*
* U. o. Act. an. 1569. fasc. 1. nr. 27.
Innen Ödönfi László udvarbíráját, Stankoczit, továbbá Csáki Mihály jobbágyait: Nilas Pétert, Andorko Balázst, Margytai Tamást, Peoreos Mátét és Zador Illést idézték meg, mint szomszédokat, a mikor Báthori Zsigmond fejedelem 1588 máj. 18-diki meghagyása következtében be akarták iktatni Fajdasi Horvát Gábort és nejét, Zetheni Németi Zsófiát Ete birtokba.*
* Orsz. lt. Km. conv. lad. 34. E. nr. 15.
222Egy részbirtok elidegenítéseért 1608-ban Zeleméri Kamarás Borbála tiltakozik Somlyói Báthori Gábor ellen.*
* Lelesz, Prot. 51. folio 61. anno 1608.
A középszolnoki Perny* egyike volt Ödönfi László azon részbirtokainak, a melyeket ennek özvegye, Monaki Borbála és leánya, Komjáti Jánosné Borbála Nagytárkáni Hagit Ferencz őrizetére bíztak; majd az említett Komjátiné átruházta azokat ezen Hagitra, a ki aztán 1609-ben kinyilvánítja, hogy ez átruházás alapján bírni kivánja ama részbirtokokat.*
* Előfordúl Etével Szeődemeter előtt.
* Lelesz, Act. an. 1609. nr. 20.
1610-ben Peer (oppidum) részbirtokba és az itt levő kuriába meg más ehhez tartozó bihar-, szabolcs-, kraszna- és középszolnokmegyei javakba Beregnyói Daróczi Ferenczet iktatják be.*
* U. o. Stat. D. 158.
Per egyike volt azoknak a jószágoknak, a melyekért 1615-ben vizsgálatot tartottak Lorántfy Mihály leányainak: Zsuzsánnának és Máriának gyámja, Osgyáni Bakos János számára. Ezek a javak Ruszkai Dobó Ferenczről Prinyi Zsófiára, ennek a halálával pedig Székely Jakabra szállottak.*
* U. o. Act. an. 1615. nr. 26.
Prepostváriné Széchi Kata följegyzé, hogy Pér-ben szőlőket vett.*
* XVII. századi jegyzék. GKG. A. fasc. XV., XVI.
Közép-Szolnok vármegyének egy 1705-diki összeírása szerint Pérből Teremi Andrást s Vadast meg másokat írtak ki lovas zsoldos állítására.*
* Sajnos, csonka a conscriptio. Szv. lt.
Az országos nemzeti fölkeléshez való hozzájárulásra Peér községből 1797-ben összeírták a következőket: főbb birtokosok: G. Károlyi József, Bydeskúti Imre, Sullyok György, Komáromi György, Diószegi Sámuel, Pogány Lajosné, Boronkai István, Köpéczi Imre, Tarczali Miklós, Gencsi (?) Mészáros János; kisebb birtokosok: Erdődi László, Tarczali Ágnes, Mensáros Sándor, Némedi György, B. Inczédi Sámuel, Balla László, Szaklányi László; saját telkükön lakó, egyházi immunis 223nemesek: I. Szűcs Péter, Bakats Lászlóné, Botskor József, Varsolczi Andrásné, Varsolczi István, S. Varsolczi Pál, I. Varsolczi Pál, Szöllőskei József, Kováts Ferencz, Erdellyi István, Erdellyi Pál, Szebeni Ferencz, Szaklányi István, Szaklányi József, Szaklányi György, Szaklányi Ferencz, Teremi István, Szabó Andrásné, Szűcs Péter, a György fia, Szűcs István, Szűcs Mihály, Asztalos József; más telkén lakó, immunis nemesek: Kincses Ferencz, Gellér András, Zsigmond és János, Kálmán László, Asztalos Sándor, Szöllőskei István, Nagy Márton és Devetseri Sámuel; más telkén contribuens nemesek: Várkonyi János, Mihály, a György fia, Mihály, és Pál, Király András, Posonyi József, Erdellyi István, Turbuja János, Kecskeméti Ferencz és Csernyátzki János; urasági tisztek: Bányai József, Veresmarthi János és Szentkirállyi István; papok: Tóth Pál ev. ref., Dorostyek Demeter oláh; kántorok: Deczeg Antal ref., Kalugyer Péter oláh; iskolamester: Nedőtzi József; zsidók: Salamon Ábrahám, Sárga Zsidóné, Sárga Samu, Salamon Samu, Sidó Marczi, Fekete Samu; molnárok: Poti András és Halmi András.*
* Szv. lt.
1805-ben a Várkonyi-, Varsolczi-, Gellért-, Turbuly-, Kecskeméti-, Erdei-, Királyi- és Kálmán-családok fegyverfogható tagjait írták össze, mint adózó nemeseket, összesen 12.* Lovasnak vették föl a Sulyok-, Köpeczi-, Szűcs-, Varsolczi-, Szaklányi-, Kovács- és Teremi-családok tagjait, összesen 11-et; gyalogosnak pedig az Asztalos-, Erdei-, Tót-, Szűcs- és Szaklányi-családok tagjait, összesen 6-ot.* Ez évi okt. 14-dikén homagialis esküt tettek itt jórészt ezen (Lekcsei Sulyok-, Szőlősi-? Kovács-, Szaklányi-, Teremi-, Asztalos-, Szűcs-, Kincses-, Varsolczi-, Erdélyi- és Agárdi-) családok tagjai; összesen 22-en.*
* U. o.
* U. o.
* U. o.
Reform. egyháza gót stilben épűlt. Szentélye hosszúkás s a nyolczszög három oldalával záródik; most famennyezetű, 224de eredetileg boltozat fedte, mert az oldaltámok még most is megvannak, a melyek a belső boltozat erősítésére szolgáltak.*
* Bunyitay Vincze: Schematismus, 374. lap.
E kőből való templom az 1834. évi földrengés alkalmával nagy hasadást szenvedett, tornya ekkor összedőlt, s csak 1847-ben épült fel újból.
Legrégibb harangja 1646-ból való, melyet Ibrányi Mihály, nagyváradi kapitány, a Hajduk és Magyarországi Részek kormányzója öntetett.*
* Névkönyv, ev. ref. 1875. 34. lap.
Egy másik harangja, mint már tudjuk, az elpusztult Etéről való.
Klenódiumai közt legrégibb egy ónkanna, melyet Szaklányi István 1692-ben adott, «a peéri ref. ecclesiának». 1706-ból egy fehér keszkenő van. 1720-ban egy ónba foglalt virágos kőkorsót Lengyel István s Rácz Anna, 1726-ban egy fehér, aranyba szegett, aranyvirágokkal himzett kendőt Kéczi Tamásné Kis Erzsébet adtak.*
* V. ö. u. o. 35–36. l.
Szájhagyomány szerint a reform. templom a «veres-barátoké» volt, kiknek klastroma állítólag a mostani Eszényi-udvarban állott. Ezen a helyen tömérdek régi téglát szedtek ki a földből s ebből építkeztek e rész birtokosai.
Az egyházközség jegyző- és anyakönyve 1733-ban kezdődik.
Papjai: 1678. Musaj István, kit az ez évi nov. 27–28-dik napjain Nagy-Létán tartott közzsinat, 1713. Csoma Márton academicus, kit az ez évi jun. 8-dikán Csatáron tartott közzsinat küldött.* 1733–1746. Szoboszlai Horvát György, 1747–1751. Bátori Gere János, 1751–1760. Sebes József, 1760–1762. Huszti György, 1762–1794. Héczei Dániel, 1787. Koczek Mihály, kit ez évi ápr. 24-dikén megvizsgáltak és felhatalmazták, hogy Peérban prédikáljon.* 1794–1796. Szalai András, 2251796–1809. Tóth Pál, 1809–1844. Héczei Pál, ki esperesi hivatalt is viselt, 1845–1859. Szénási Hézső Sándor, 1860–1868. Szabó Pál, 1868–1870. Domján Albert, a ki állomásáról lemondott. Ezt követte Pungur Gyula, majd Surányi Gyula, ki Sz.-Nagyfaluban (1891-ben) halt meg, jelenleg (1890 óta) Csák Aladár.*
* Tört. Tár, 1898. évf. 651. l.
* Tv. ev. ref. I. 95. l.
* Tt. ev. ref. II. 35. l. V. ö. Névk. ev. ref. 1875. 35. l. s egyházmegyei levéltár.
A papnak 1860 előtt az egész bérfizető gazdák két véka buzát, négy kanta bort s 17 kr. készpénzt fizettek, ezek száma 93; a félbérfizetők (88) egy véka buzát, két kanta bort, 8 1/2 krt, az özvegy asszonyok (20) egy zsákot adtak, a «conventionatusok» (64) 51 krt. A határon három fordulóban van a canonica portio (egy-egy forduló nem több négy köblösnél), ezt maga a pap művelteti. Nyolcz boglyás szénás kaszáló is van, «ezt a hallgatók széna pénzbe takarják, hordják be a pap kenyerén.» Van ugyan e határon Bydeskuth˙ Imréné asszony kaszálójából kiszakasztott öt köblös kaszáló, azon etélyi határon levő föld helyett, mely a pap birtokában volt régi időtől fogva, de Heczei Dániellel cserét tett Bydeskuth˙ Imre, adván helyette a peéri határon kaszálót, mely az osztály alkalmával másnak esett portiójába, és azért szakasztatott ki a tiszt. özv. kaszálójából, melynek mivel harmadrésze is nád, nem többet: egy vagy két boglyát terem. A régi etélyi parochiális telek azon eklézsiának elpusztulásától fogva mindenkor, most is a peéri pap birtokában volt és van, kenderföld neve alatt, melybe megyen négy-öt véka mag. Temetéstől, esketéstől, kereszteléstől stoláré jár. Tizenkét öl tűzifát házához szállítanak.*
* A peéri evang. reform. egyháztanács 1860. évi jegyzőkönyvéből.
Gör. kath. fatemploma 1854-ben épűlt. Az egyház 1774-ben egyesült. Anyakönyve 1824-ben kezdődik.*
* Sch. 1886. 187. l.
Izr. temploma vert falú.
226Reform. iskolájáról az első nyomok a tizennyolczadik századból valók. 1759-ben a peéri reform. egyház iskolamestert kér.* 1789 márcziusában Sándorfi Józsefet a peéri rektorságra jelölték ki.*
* Debreczeni főiskola levéltára.
* Tt. ev. ref. II. 45. lap.
Most két tantermű az evang. reform. iskola, az épületek 1871-ből s 1893-ból valók. A gör. katholikusok egytantermű iskolát tartanak fenn.
1715-ben 13 jobbágy és 12 zsellér összesen 25 háztartás fizetett adót, magyar 23, német 1, oláh 1; 1720-ban 31 jobbágy, 13 zsellér és 4 taksás, összesen 48 háztartás, magyar 44, német 1, oláh 3. A népesség száma 1715-ben 225 lélek, magyar 207, német 9, oláh 9; 1720-ban 432 lélek, magyar 396, német 9 és oláh 27.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 67. l.
* Névk. ev. ref. 1875. 34. l.
* U. o. 35. l.
1820-ban 1370 volt a reform. lelkek száma, 1837-ben már 1200-ra apadt.*
* Névk. ev. ref. 1875. 32. l.
1847-ben 23 róm. kath., 195 gör. egy., 478 helv. hitv., 152 zsidó lakosa van.* 1869-ben 1714, 1880-ban 1734, 1890-ben 1849 a lélekszáma; nyelvre nézve magyar 1442, német 8, oláh 381, egyéb nyelvű 18; vallásra nézve róm. kath. 142, gör. kath. 383, evang. reform. 1090, izr. 234. Házak száma 328.
* Nagyv. Nvk. 1847. 56. l.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 92, 1720-ban 1105 köblöst; rétet 1715-ben 69, 1720-ban 227 kaszást; szőlője 1715-ben 91, 1720-ban 351 kapás.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 67. l.
A fillokszéra-vész itt ütött ki először s az állam itt alapította az első amerikai szőlőtelepet.
1895-ben gazdaságainak száma 365. Területe 7402 katasztrális hold, a melyből szántóföld 3717, rét 1554, erdő 1037, 227legelő 591, szőlő beültetve 100, parlagon 6, kert 51, nádas 13, terméketlen 333 hold.*
* Mg. St. 506.
A községnek 1900-ban 34,323 K 8 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 12,223 K 45 f.
Utczái: Alszeg-, Zódog-, Kandia-, Kis-, Templom-, Aszszony-vására-, Újváros-, Vízvölgy- és Fromály-utcza.
Határrészei: Foltok, Ele-halom, Voltér-kút, Szarka-kút, Három-forrás, Bőnye, Halomgát, Dinnyés-domb, Halász-kút, Halom, Mogyorós-völgy, Tóhely, Csiket, Vaskapu, Etei puszta, Szarvadi-völgy, Libúczos, Berek-farka, Lúszó, Nagy- és Kis-vargáncz, Nagyérhát, Lovaskó, Vitályos, Kis- és Nagy-vár, Körtvélyes, Ramos-halom, Másár, Bokros. Legelők: Rozgaz, Baglyos, Forintos. Erdő-részek: Csonka-Baglyos, Cseres, Gyékényes, Kis- és Nagy-pálinkás, Szabó-rét. Szőlőhegyek: Vén-hegy, Csákó-hegy.
Folyóvize az Ér.
Kútjai: a Bokros határrészben van a Dobraház nevű kút; Bolt-Ér-kút (Volt-Ér-kút ?), Három-forrás, Szarka-, Mátyá s- Birtók-, László-kút.
Peér községhez 1720-ban Ete puszta 117 köböl területtel tartozott.*
* Magy. Stat. Közl. XII. köt. 339. l.
Peérnak a Tasnád felőli végén levő domb oldalát nevezik Vaskapunak. Szájhagyomány szerint e helyen a falu lakossága gátat emelt egy tatárcsapat ellen. Az ezt ostromló tatárok vezérét a szemközti emelkedésen álló reform. templom tornyából egy ügyes nyilazó lelőtte, mire a tatárok visszavonúltak. A közhit szerint a domb alatt van a Rákóczi pinczéje.
Figyelmet érdemelnek a halmok: Ramos-halom, Ele-halom, továbbá az Ér ágai övezte Vár nevű hely.
Peérban született, mint már tudjuk: Budai Ézsaiás.*
* L. e. mű I. köt. 627. lap.
