Pele.
228Pele.
Pelee, 1447, 1475, Pele 1543, Peleh 1548, az oláhok is így hívják.
Pele állatnév. A szlávban peleh, pölyeh, pöle, pelye, pölyü.
Középszolnokvármegyei helység, mely hihetőleg már a Váradi Regestrumban jelentkezik.
A Perlu villabeli István lopással vádolta Teko fiát, Simont Angelus, szolnoki udvarbíró és Majs pristaldus előtt. A vádlott Simon a vas hordozásával bűnösnek bizonyúlt.*
* Kandra Kabos szerint Perlu = Peer. E mellett nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy Perlu nem más, mint Pele = Pelee helység torzalakja. (Kandra K.: V. R. 314., 315., 316. 11. sz. j.)
Közép-Szolnok vármegyének 1475 körüli adólajstroma szerint Pelee bizonyos (Pelei?) Albert birtoka, a kinek a jobbágyai 13 forint adót fizettek.* 1543-ban Pelei Ferencz és Péter között oszlott meg; amannak jobbágyai 6, emezéi 2 kapu után adóztak. A 8 kapun kívül volt még a helységben 2 bíró, 2 szabados és 25 szegény.* 1549-ben 3 kapu után adóztak a Pelei Ferencz jobbágyai, a Pelei Péteréi pedig 1 1/2 után. E 4 1/2 kapun kívül följegyeztek még 1 bírót, 22 szegényt, 2 servitort, 13 új házat és Pelei Péter részéről 2 nemesi udvarházat.* 1570-ben Pelei Gáspár és özv. Pelei Ferenczné között oszlott meg; amannak jobbágyait csak 1 kapu után rótták meg adóval, míg az utóbbiét 2 után.* 1604-ben megoszlott Pelei Gáspárné és Csomaközi Péter között, kiknek itteni jószágaira 2–2 rótt ház után 4–4 forintnyi adót vetettek ki.*
* E mű I. k. 178. l.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
Pele egyike volt Pelei Albert ama birtokainak, a melyeknek felosztására 1547-ben Kávási Györgyné Szunai Adviga, Pelei Elena, Paczali Farkas János és Pelei Péter megintették 229Pelei Ferenczet,* a ki a róla szóló oklevelek kiadására Mindszenti Gencsi Imrét és Lászlót intette meg.*
* Lelesz, Act. an, 1547. fasc. 1. nr. 32.
* U. o. fasc, 2. nr. 27.
1548-ban Peleh birtokba Csomaközi Bácsmegyey Benedeket és Gosztonyi Miklóst,* egy itteni részbe Pelei Pétert és Gáspárt,* 1780-ban G. Diószeghy Sámuelt* iktatták be.
* U. o. Stat. B. 104.
* U. o. Stat. P. 122.
* Nagy Iván: M. Cs., III. k. 317–318. l.
Egyébiránt egészen a tizennyolczadik századig hallgatnak az oklevelek Peléről. Ép az a szomorú hosszú korszak, melynek dulása e vidéken ismeretes. A tizenhetedik század folyamán pusztító török-tatárhadjáratok s Rákóczinak a tizennyolczadik század elején egy évtizedig tartó harcza miatt a község temérdek szenvedésen, nyomorúságon ment keresztül s csak a kuruczvilág letüntével kezdett újra népesedni.*
* V. ö. Névk. ev. ref. 1875. 40. lap.
Az országos nemzeti felkeléshez 1797-ben a következőket írták össze, főbb birtokosok: Diószegi Sámuelné és Mensáros Sándor utódai; kisebb birtokosok: Pogány Lajosné, Kengyel Lajos, Ilosvai József és Diószegi Zsigmond; pap: Hajdu János ref.; iskolamester: Miskolczi András ref.; zsidó: Markovics Ferencz; molnárok: Gergely György és Szabó András.*
* Szv. lt.
1805-ben lovasnak vették föl Terjényi Sámuelt,* ez évi okt. 13-dikán homagialis eskűt tett itt: Terjényi Sámuelen kívül Menszáros Sándor.*
* U. o.
* U. o.
1352-ben van említés róla, hogy a Bold. Szűz Mária egyházából a tíz márkát érő misekönyvet ellopták.*
* Bunyitay Vincze: Schematismus 380. l.
Az evang. reform. egyház egyik harangi a 1535-ből való volt, újra öntötték 1821-ben.* Anyakönyve 1756-ban kezdődik.
* Névk, ev. ref. 1875. 39. l.
Urasztali készletei ezek: ezüst pohár aranynyal futtatva: «Ad dei gloriam et in usum Reform. Eccl. Peleiensi fieri Curavit Sigismundus Csomaköz de eadem 1767.» Ugyancsak Csomaközitől való az a vadgalambszín habos selyem asztalterítő, melyre ez van írva: «T. N. N. Csomaközi Zsigm. adta 230a Pelei ref. szent Ekklézsiának 1767.» Egy ezüst tányéron ez az írás olvasható: «Néhai T. Menszáros Sándor úr és hitvese T. Sugadi Juliánna asszony által 1801. esztendőben a pelei ref. szent Ekklézsiának ajándékozott csészéből a szent asztalra pótlással készíttette ezen tányért édes leányok Tresia T. Móricz Sámuelné Szigeten Maramaros 1804».*
* V. ö. Névk., ev. ref. 1875. 41. l.
A templom mellett van Menszáros Károly családi sírboltja; a templomban pedig családi czímere látható.
Papjai: 1601. Miskolczi István, kit az ez évi decz. 6-dikán Báthoron tartott közzsinat küldött,* 1756–1771. Bányai Mihály, 1771–1787. Török István, 1787–1797. Pataki József, 1797–1805. Hajdu János, 1805–1806. Lakatos János, 1806–1812. Sakai János, 1812–1831. Szoklányi Zsigmond, 1831–1833. Tüdős Mihály («e tractust elhagyván, hazájába Komárom vármegyébe ment»). 1833–1839. Bányai István, Sarmaságra vitetett, itt is halt meg, 1839–1840. Hartmann Márton, 1840–1893. Kiss Pál, meghalt 1893-ban. Ezt követte Borbély Sándor, körlelkész, ki innen (1893-ban) Ilosvára távozott. Azután Csák Emil volt pelei körlelkész, ki szintén eltávozott.*
* Tört. Tár. 1898. évf. 624. l.
* V. ö. Névk., 1875. 41. l., az itt talált adatok az egyházmegyei levéltárból vannak kiegészítve.
Elemi iskolája evang. reform. jellegű egy tantermű.
Pelén 1715-ben 7 jobbágy háztartás fizetett adót, 1720-ban 15 jobbágy, 7 zsellér és 1 taksás, összesen 23 háztartás. A népesség száma 1715-ben 63 lélek; 1720-ban 207 lélek, mind magyar.* 1720-ban 2 telek volt már 30 éve puszta és 3 olyan jobbágyok, kit földesura visszakövetelt.*
* Magy. Stat. Közl. XII. köt. 65. és 67. lap.
* U. o. 441. lap.
1847-ben a lakosok száma 416; róm. kath. 12, gör. kath. 8, evang. reform. 386, izr. 10.* 1890-ben 465 lakosa van; nyelvre nézve magyar 425, oláh 40; vallásra nézve r. kath. 9, gör. kath. 44, ágost. hitv. evang. 1, evang. reform. 389, izr. 22. Házak száma 101.
* Nagyv. Nvk. 1847. 106. lap.
231A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 29 1/2, 1720-ban 162 1/2 köblöst; rétet 1715-ben 8, 1720-ban 41 kaszást: szőlőt 1715-ben 8, 1720-ban 73 1/2 kapást.* A pelei szőlő egy cseber bort adott kapás földenkint; egy cseber bor ára pedig 1 frt volt.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 67. lap.
* U. o. 341. lap.
1895-ben gazdaságainak száma 132. Területe 2829 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1220, erdő 1112, rét 222, legelő 106, szőlő beültetve 20, parlagon 4, kert 7, terméketlen 128 hold.*
* Mg. St. 506.
A községnek 1900-ban 2842 K 90 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2460 K 12 f.
Utczái: Nagy-, Csákóhegy-utcza, Hajnal-utcza és sikátor.
Határrészei: Pálasszony, Szent Imre, Kis-kút, Nagy-nyeste völgy, Büdöskút, Rétoldal, Besenyő, Rózsás, Bogdánkút. Hegyek: Csákóhegy, Nagyhegy, Pusztahegy és Csányi völgy. Erdők: Tegezhát, Csonkás, Ibolyás, Békástó, Talasvölgy. Legelő: Agárvölgy.
Kútjai: Jókút, Balaska, Gyárfáskút és Nádaskút.
Pele községhez 1720-ban Keszi-puszta 31 köböl művelt területtel tartozott.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 339. l.
A határán állítólag három pogány sír van.
Pele-Szarvad. L. Szarvad.
